EU: így is, úgy is jogsértő a krími népszavazás

Fotó: MTI/Bruzák Noémi / MTI/Bruzák Noémi

-

A visegrádi négyek külügyminiszterei Budapesten tárgyaltak német kollégájukkal. Hétfőn Brüsszelben folytatódik az ukrán-ügyi válságegyeztetés, melyen mind a 28 uniós külügyminiszter részt vesz.


Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter kijelentette, hogy a vasárnapi krími népszavazás (melyen arról lehet majd szavazni, hogy a félsziget független legyen-e vagy csatlakozzon-e Oroszországhoz – a szerk.) kiírása alkotmányellenes nem csak az új, hanem a régi ukrán alaptörvény alapján is. Ebből az is következik, hogy az Európai Unió semmiképpen nem fogja elfogadni a népszavazás eredményét, bármi is legyen az. Úgy tűnik Oroszország elhatározta, hogy integrálja a Krími félszigetet, és ebben semmi nem akadályozhatja meg. Erre utal Steinmeier szerint, hogy Moszkva eddig minden megoldási javaslatot elutasított, pedig Oroszországgal nem csak Kijev és az unió, hanem az Egyesül Államok is a legmagasabb szinteken egyeztet. A nyugati felek a békés megoldást keresik, és Oroszország is ebben lenne érdekelt – mondta a német szociáldemokrata politikus, aki úgy véli, a moszkvai álláspont nem fog egyhamar megváltozni, ezért is különösen fontos, hogy az EU miként tud segíteni az ukránoknak ebben a helyzetben. „Ez az igazi kihívás” – tette hozzá. A mai tárgyalásokon további szankciókról is egyeztettek, ám részleteket nem árult el Steinmeier, azt viszont elmondta, a hétfői, brüsszeli tárgyalásokon véglegesíthetik azoknak a személyeknek a névsorát, akikkel szemben az unió beutazási tilalmat rendel el, és akiknek külföldi számláit befagyasztják. Martonyi János elmondta, a mai budapesti találkozóra német kezdeményezésre került sor, mert különösen fontos, hogy nem csak a visegrádi országok, hanem mind a 28 uniós tagállam egységes álláspontot képviseljen Oroszországgal szemben az ukrán válságban. Martonyi megismételte azt, amit délelőtt, a nemzetbiztonsági bizottság ülése után egyszer már elmondott: ha az Európai Unió gazdasági szankciókat is életbe léptet Oroszországgal szemben, azt a visegrádi országok különösen megszenvedhetik, és ekkor szükségünk lehet az Unió segítségére. A külügyminiszter arról is tájékoztatott, hogy fel kell gyorsítani az Ukrajnának nyújtott segítséget: nem csak pénzügyi és energetikai kisegítésről van szó, hanem a társulási tárgyalások felgyorsításáról is.