Eszik-e vagy isszák? - egyetemisták vállalkozói attitűdje

-

Mennyire kedvez a vállalkozásnak a hazai gazdasági környezet a pályakezdők szerint? Támaszkodhat-e egy átlagos huszonéves egy startup elindításához szükséges kapcsolati tőkére? Betöltenek-e a magyar egyetemek inkubációs szerepet a startup szektorban? Egyáltalán tudják-e a mai fiatalok, hogy mi az a startup? A VS.hu egyetemi hallgatók körében végzett startup-kutatását bemutató cikksorozatunk harmadik, zárórészéből kiderül. Az első rész itt, a második pedig itt olvasható.


A vállalkozói hajlandóságot nagyban befolyásolja, mennyire ösztönző az a (társadalmi, gazdasági, oktatói) környezet, amelyben az üzletemberek új generációja nevelődik. A gazdaság állapotának általánosan pozitív megítélése egyértelműen a ösztönzi ezt a folyamatot, de legalább ekkora szerepe van az intézményes támogatásnak és edukációnak, így fontos szerepet tölthet be a startupok indulása, fejlődése és kiteljesedése szempontjából az egyetemi berkekben megvalósuló inkubáció. Ez utóbbi téren kevés pozitívumot tudunk felmutatni, ráadásul részben a támogató környezet hiányára is visszavezethető, hogy az egyetemista korosztálynak kimondottan hiányosak a startup-szektorral kapcsolatos ismeretei.


Startup? So What?

Hiába folyik a csapból is, és vált az egyik leggyakrabban emlegetett, divatos fogalommá, a legtöbben valószínűleg még ma sem tudnák pontosan meghatározni, mit is takar pontosan a startup kifejezés. Ami biztos, hogy a kutatásba bevont egyetemistáknak csupán kis százaléka tud pontos képet alkotni egy startup jellemzőiről. Ennek mérésére a kérdőívben egy indexet képeztünk, amely a startupokra jellemző nyolc helyes állítást tartalmazott, melyeket a válaszadóknak ki kellett választaniuk. Ez alapján a megkérdezettek egyharmadáról mondható el, hogy nagyon keveset vagy semmit nem tud a startupokról, közel 50%-uk rendelkezik némi tudással, és csupán mintegy 20%-uk ismerte az összes kérdezett jellemzőt.


A startupokról keveset, valamennyit és sokat tudó válaszadók aránya


A finanszírozásra rendelkezésre álló pályázati források ismertségére vonatkozó alacsony mutatót előző cikkünkben már ismertettük. Még jobban aláhúzza a tájékozatlanság tényét, hogy a válaszadóknak csupán 21%-a nyilatkozott úgy, hogy ismer hazai vagy nemzetközi startupokat. Érdekesség, hogy a legismertebb startup a válaszadók körében a Prezi volt, amelyet még így is csupán a válaszadók 10%-a nevesített, és a Ustreamet vagy a LogMeIn-t is csak 1-2% ismerte. Tovább árnyalja a képet, hogy csupán a válaszadók 5%-a vett részt közönségként vagy versenyzőként vállalkozásoknak, startupoknak, diákoknak szervezett innovációs versenyen vagy egyéb rendezvényen.


Kapcsolati tőke

Vállalkozói tapasztalat és szövetségesek segítsége nélkül még a legjobb ötlet sem képes kibontakozni. A kutatásban ezért külön kérdéssort szenteltünk a kapcsolati tőke felmérésére. A válaszadókat arról kérdeztük, ismernek-e olyan általunk megjelölt szerepben, pozícióban lévő személyeket, akik egy vállalkozás szempontjából meghatározók lehetnek, így pl. vállalkozókat, pénzügyi szakértőket, a startup-szcénában járatos személyeket, ötletgazdákat vagy éppen pénzügyi befektetőket.

Ezek közül a legtöbben (59%) senkit vagy csupán egy személyt ismertek. A kapcsolati-hálóra kialakított index alapján a válaszadók funkcionális kapcsolati tőkéje rendkívül rossz, ami azt jelenti, hogy vállalkozási terveikben nem támaszkodhatnak személyes ismeretségekre, motiváló, tanácsadó személyekre.


A kapcsolati tőke és a megfelelő tájékozottság hiánya felértékelné az egyetemi keretek között végzett mentori, inkubációs tevékenységet, az erre vonatkozó kérdések azonban szintén nem festenek kedvező képet. E körben arra voltunk kíváncsiak, hogy a megkérdezettek egyetemi tanulmányaik alatt vettek-e igénybe vagy kaptak-e bármilyen vállalkozásindítással kapcsolatos segítséget egyetemi munkatárstól (oktatótól, mentortól, szakértőtől).

Az egyetem elvileg fontos színtere kellene, hogy legyen a vállalkozásokhoz szükséges tudás átadásának és a vállalkozói kompetenciák fejlesztésének. A válaszadók közel fele – főként a gazdasági képzésekben tanulók – (45%) a tananyag keretében szerezett az egyetemi képzésben vállalkozással összefüggő ismereteket, nagyobb részük azonban nem. Ami ennél is aggasztóbb, hogy az egyetemisták túlnyomó többsége (76%) úgy véli, valószínűleg nem is kapna saját egyetemétől bármilyen segítséget ötletének megvalósításához.


"Hogy ítéli meg, amennyiben szüksége lenne rá, kaphatna-e egyetemi tanulmányai során segítséget vállalkozása indításához?”


Kibővítve a kérdés hatókörét azt is megtudtuk, hogy a hallgatók mennyire ítélik vállalkozásbarátnak az adott egyetemeket, amelyeken a tanulnak. Az eredmény itt is negatív tendenciát mutat: a többség úgy ítéli meg, hogy az egyetemi környezet, amelyben tanul, nem vagy nem kellően vállalkozásbarát.


Az egyetemek vállalkozás támogató légkörének megítélése a válaszadók által, négy kérdés alapján


A kutatásnak talán ez a pontja mutat rá az egyik leglényegesebb tanulságra. Ahhoz, hogy a fiatalokban meglévő magas vállalkozói hajlandóság transzformálható legyen hosszú távon a társadalom számára értéket teremtő gazdasági teljesítménnyé, támogató, edukatív közeget kell teremteni a jövő munkavállalói számára abban az életkorban és azon a helyen, amikor és ahol erre a legfogékonyabbak: korahuszonéves korukban, az egyetem védettségében.


BE SMART

A kutatásról

A VS.hu 2016 októberében és novemberében online kérdőíves felmérést végzett a hazai egyetemisták körében, amelyben a pályakezdés előtt álló hallgatók startup-szektorral, illetve vállalkozásindítással kapcsolatos attitűdjét és ismereteit vizsgálta.

A kutatás nem reprezentatív. A kérdőívet 9 egyetem 3444 hallgatója töltötte ki, így a Budapesti Corvinus Egyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Debreceni Egyetem, a Miskolci Egyetem, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem , a Pallasz Athéné Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Szegedi Tudományegyetem és a győri Széchenyi István Egyetem diákjai.

A megkérdezettek három szakmacsoporthoz tartoztak: a mérnök/informatikus/műszaki területhez, illetve gazdasági vagy egészségügyi képzésben részt vevőkhöz. A válaszadók BA, MA, osztatlan egyetemi és PhD képzésekben tanulnak, de többségük (83%) alapképzésben (BA) vesz részt. A nemek aránya kiegyenlített.

A kutatást a VS.hu a Pallas Athéné Domus Innovationis Alapítvány támogatásával valósította meg. A felmérés eredményeit összegző tanulmány ezen a linken teljes terjedelmében elérhető.