Észak-Korea a merényletet is a rakétatesztjéhez időzíthette

Forrás: MTI/EPA/KCNA

-

Az erődemonstrációnak is beillő tesztelések alapján gyanítható, hogy Phenjan folyamatosan fejleszti rakétáit. Legutóbb minden korábbinál gyorsabban bevethető ballisztikus eszközt teszteltek.


Szokatlanul sok hír szólt Észak-Koreáról az elmúlt napokban. Hétfőn a Kuala Lumpur-i repülőtéren mérgezték meg Kim Dzsong Un féltestvérét, az évek óta egyfajta száműzetésben élő Kim Dzsong Namot, és bár a malajziai kormány óvatoskodik – nem akarja magára haragítani Phenjant –, a legfrissebb hírek szerint 3 személyt már őrizetbe vettek a merénylet miatt.


Szöulban biztosra veszik, hogy Kim Dzsong Un rendelte el mostohatestvére meggyilkolását. Egyrészt neki fűződhet hozzá valamiféle érdeke, és azt is nehéz elképzelni, hogy bárki másnak lenne elég hatalma a támadás elrendeléséhez. Ám a családon belüli erőszakon túl is vannak problémák Észak-Koreával – méghozzá súlyos problémák.

Az ország ugyanis a nemzetközi tiltakozások ellenére sem áll le rakétafegyvereinek fejlesztésével. Legutóbb február 12-én hajtott végre egy tesztet, amit a hírek szerint maga Kim Dzsong Un felügyelt. Ezt a próbát minden fórumon önvédelmi jellegűnek nevezi a rezsim. Phenjan saját állítása szerint nemhogy nem fejleszti atomprogramját, hanem valójában a világméretű nukleáris lefegyverzés felelős szereplője.


Kevesebb előkészület

A Banghyon légibázis közeléből fellőtt ballisztikus rakétáról Észak-Korea azt állította, hogy ugyanolyan – Pukguksong-2-es – típusú volt, mint amilyet 2016 augusztusában teszteltek. Némi eltérés azonban mégis van a két fegyver között: ellentétben a Phenjan által korábban próbált, hosszú távú szárazföldi rakétákkal, melyek folyékony meghajtásúak voltak, a most tesztelt rendszernél szilárd tüzelőanyagot alkalmaztak – írta a BBC.

A nukleáris töltet hordozására is alkalmas ballisztikus rakéta 300-500 kilométert tett meg, jóval kevesebbet, mint a tavaly többször is sikertelenül kipróbált Muszudan típusú, közepes hatótávolságú rakéta. A Pentagon végig követte a mostani kísérletet, egészen addig figyelte a rakétát, amíg a Japán-tengerbe csapódott. Észak-Korea sikeresnek nevezte a tesztet.

A most kipróbált, szilárd üzemanyaggal működő rakéta fellövése sokkal kevesebb előkészületet igényel, mint a folyékony hajtású eszközöké. Vagyis a szilárd tüzelésű ballisztikus rakétát akár rejtett kilövőállomásokról, minimális előkészítés után is képes lenne használni a rezsim. Ez pedig, akárhonnan is nézzük, jelentős előrelépésnek számít az ázsiai ország hadászatában.


Kim Dzsong Un szeme a rakétakísérleten


Ugyancsak aggasztó tulajdonsága az újonnan tesztelt rendszernek, hogy – a BBC információi szerint – az úgynevezett hideg indítású rakéták közé tartozik. Mivel a rakétát sűrített gáz segítségével indítják el, az eljárás megóvja a hordozóeszközt a sérülésektől, emellett gyors újratöltést és újraindítást is lehetővé tesz. Ez is azt mutatja, hogy Észak-Koreának eszében sincs leállni rakétaprogramjával, hanem a fejlesztéseken dolgozik.


Diplomáciai szinten

A hivatalos magyarázat ezzel szemben banálisnak tűnik, Észak-Korea új ENSZ-nagykövete szerint ugyanis pusztán önvédelmi felkészülésről van szó, semmi másról. Han Te Szong a legutóbbi sikeres rakétatesztet is az önvédelmi eszköztár részének nevezte, és visszautasította az ENSZ BT határozatát.

A diplomata azt mondta a leszerelési értekezlet genfi ülésén, hogy szuverén államként, a legitim önvédelemhez való jog keretében hazájának lehetősége van az erőteljes elrettentő fegyverek birtoklására. Han Te Szong szerint ezek célja , hogy felvegyék a kesztyűt az állam és a szocialista rendszer megdöntésén fáradozó ellenséges erőkkel szemben. Arról is biztosított mindenkit, hogy Észak-Korea felelős szerepet játszik a világszintű nukleáris lefegyverzésben.

Az ENSZ BT – mint minden egyes észak-koreai rakétakísérlet esetében – felszólította Phenjant, hogy ne sértse meg a rakétakísérletekre vonatkozó tiltásokat. A testület eddig 5 hasonló határozatot fogadott el, ezekben az atom- és rakétaprogram befejezésére szólítja fel a kommunista államot. Észak-Korea azonban rendre figyelmen kívül hagyja az ENSZ felszólításait és büntetőintézkedéseit is.


Egy csapatban

Az USA nemzetbiztonsági fenyegetésnek minősítette a kísérletet. A Pentagon szóvivője szerint az USA képes megvédeni magát az észak-koreai ballisztikus rakéták támadásától, és minden szükséges lépést megtesz, hogy elhárítsa az országot és szövetségeseit érő fenyegetéseket. Hogy ez pontosan mit jelent, és milyen lépésekre készül Washington, egyelőre nem tudni. Az viszont biztos, hogy a január 20-án beiktatott új elnök, Donald Trump máris az egyik legkomolyabb külpolitikai kihívással találta szemben magát, amelyet remélhetőleg nem a Twitteren posztolt 140 karakteres mondataival akar majd rendezni.

Hanem inkább egyik leghűbb szövetségese, Japán segítségével. Különös, hogy a rakétakísérlet idején Trump a japán miniszterelnökkel tárgyalt a floridai Palm Beachen. Trump azt mondta, hogy az USA száz százalékig nagyszerű szövetségese, Japán mögött áll. Magáról az észak-koreai rakétaindításról egy szót sem szólt, az újságírók kérdésére sem válaszolt. A japán miniszterelnök ugyanakkor tűrhetetlennek nevezte a phenjani kísérletet, amelyet nyílt provokációnak nevezett annak időzítése miatt: a tesztet pont az amerikai–japán csúcs idején hajtották végre.

Elemzők szerint az sem kizárt, hogy Kim Dzsong Un Donald Trump reakcióit is tesztelni akarta a próbával. Természetesen Dél-Korea is elítélte a történteket, Szöul megállapodott az Egyesült Államokkal abban, hogy minden erejükkel az észak-koreai provokációk megállításán dolgoznak majd.


Donald Trump hozzáállásán nagyon sok múlhat


Az atom se nyugszik

Phenjan saját bevallása szerint az elmúlt években öt sikeres nukleáris kísérletet hajtott végre: 2006-ban, 2009-ben, 2013-ban, valamint 2016 januárjában és szeptemberében. Tavaly januárban – híradásaik szerint – hidrogénbombát teszteltek, szeptemberben pedig egy 10-30 kilotonnányi robbanóanyagot tartalmazó bombát robbantottak fel. Az ázsiai diktatúrából ritkán szivárognak ki pontos információk, de ha igaz az, hogy egy ekkora atomfegyvert próbáltak ki, akkor az volt Észak-Korea történetének legerősebb nukleáris tesztje. Pontos információk nincsenek arról, hogy van-e atombombája Észak-Koreának, de technikailag minden adott ahhoz, hogy rendelkezzen ilyen fegyverrel. Annál is inkább, mert Phenjan korábban többször is állította, hogy sikeresen „miniatürizált” nukleáris robbanófejeket, vagyis azok olyan méretűek, hogy akár egy ballisztikus hordozórakétán is elférhetnek.

Az amerikai–japán–dél-koreai összeborulás azonban egy percig sem rettentette el Észak-Koreát attól, hogy rakétaprogramjával párhuzamosan atomprogramja fejlesztésén is nagy erőkkel dolgozzon. Az elmúlt 13 hónapban Észak-Korea két nukleáris tesztet végzett és több mint 20 ballisztikus rakétát lőtt fel, egyiket egy tengeralattjáróról. A legutóbb bemutatott, hosszú távú, szilárd tüzelésű föld-föld rakéta komoly fejtörésre adhat okot a NATO-nak és az ENSZ-nek, valamint az Egyesült Államoknak.



KIM Dzsong Un, Rakéta, hadgyakorlat

Tengeralattjáróról is lőttek már fel ballisztikus rakétát


Leszámolnak a rendszer ellenségeivel

És hogy Észak-Korea mennyire veszi komolyan az általa az állam és a szocialista rendszer ellenségeivel szemben folytatott harcot, azt jól mutatja a Kim Dzsong Un féltestvérével történt tragédia. Kim Dzsong Namot néhány nappal ezelőtt megmérgezték a Kuala Lumpur-i repülőtéren, miközben beszálláshoz állt sorba. A dél-koreai titkosszolgálat szerint Phenjan már öt éve próbálta eltenni láb alól a férfit: például 2012-ben is végrehajtottak ellene egy gyilkossági kísérletet. Túlélte, utána levélben könyörgött mostohafivérének, hogy kímélje meg őt és családját. Kim Dzsong Nam azért állhatott mostohatestvére, Kim Dzsong Un útjában, mert mérsékelt reformeszméket vallott, és a phenjani rezsim bírálójának számított, többször is nyilvánosan szót emelt családja dinasztikus jellegű hatalma ellen.

És vajon az a rendszer, amely hidegvérrel kiiktatja a valójában ártalmatlan kritikusát is, mire lehet képes a még nagyobbnak hitt vagy láttatott fenyegetettséggel szemben? Reméljük, sosem derül ki.