Eskü az Alaptörvényre? Többen még nem tudják a választ

Fotó: AFP / ATTILA KISBENEDEK / AFP / ATTILA KISBENEDEK

-

Ha nincs eskü, nincs mandátum sem. Valószínűleg nem megoldás a tátogás vagy a csuriba tett ujjak. Az MSZP már döntött: esküszik és kritizál. A DK és az Együtt-PM még gondolkodik, mitévő legyen.


„Sokan leszünk, akik nem teszünk esküt arra, hogy egyetértünk Orbán alkotmányával. Nem ér annyit a képviselőség, hogy engednénk megtörni magunkat” – írta Gyurcsány Ferenc. A bökkenő az, hogy nem most, hanem 2011. április elsején. Az előző ciklus közepén elfogadott új Alaptörvényre végül nem kellett esküt tenniük a már hivatalban lévő képviselőknek, csak azoknak, akik azután kaptak mandátumot.

Most viszont eljött az idő, hogy mindenkinek esküdnie kell. A DK-sokról viszont egyelőre nem tudni, mit lépnek. Vagy lépnek-e valamit.

Ez nem ennyire egyszerű kérdés – zárta rövidre Gréczy Zsolt, a DK szóvivője, korábbi képviselő-jelölt. A lehetőségeket nem vázolta, annyit mondott röviden: holnap kiderül. Még tárgyalnak róla. Ez a lehetőség egyébként nem került szóba a háttérbeszélgetéseken, ott arról volt szó, ki örökli a mandátumot, ha Molnár Csaba listavezetőként kimegy az Európai Parlamentbe.

Az Együtt-PM-esek holnap reggel döntenek arról, letegyék-e az esküt. Amelyben csak az Isten engem úgy segéljen kitétel választható elem, az Alaptörvény nem.


Poltikusok a megbízólevelek átvételekor Poltikusok a megbízólevelek átvételekor

Az eskü szövege

Én, (az eskütevő neve) fogadom, hogy Magyarországhoz és annak Alaptörvényéhez hű leszek, jogszabályait megtartom és másokkal is megtartatom; (a tisztség megnevezése) tisztségemet a magyar nemzet javára gyakorolom. (Az eskütevő meggyőződése szerint) Isten engem úgy segéljen!


Eskü, fenntartásokkal

Az MSZP sem rajongott túlzottan az Alaptörvényért, 2011-ben Mesterházy Attila elnök-frakcióvezető a Népszavának azt mondta, nem tesznek esküt arra. Mostanra változott az álláspont:

„Letesszük az esküt, de ez nem azt jelenti, hogy a korábbi kritikáinkat feladjuk” - nyilatkozta április 11-én a hvg.hu-nak.

Mesterházy átveszi megbízólevelét Mesterházy átveszi megbízólevelét

Az egy szem liberális, Fodor Gábor „természetesen leteszi az esküt”, ez az LMP-seknél sem kérdés.

Az egyébként nem egyértelmű, mennyit buknak azok, akik nem ülnek be a Parlamentbe. Az evidens, hogy nem kapnak pénzt képviselői munkatársak felvételére. (A frakcióknak több jár, a független képviselőknek kevesebb. Gyurcsányéknak és az Együttnek amúgy sem lesz frakciója.)

A parlamentbe jutott és a legalább egy százalékot szerzett pártok között 2,5 milliárd költségvetési támogatást osztanak szét. A kettő idén – Fodor pártja kivételével – lefedi egymást, nincs ugyanis párt, amely egy százaléknál több voksot kapott, de nem jutott be.

A Nemzeti Választási Bizottság múlt héten határozta meg az arányokat. A pénzt egy viszonylag bonyolult számítás alapján osztják szét. Van egy „alappénz”, ez most számításaink szerint 60 millió pártonként, és van egy nagyobb szelet, amit az eredmény alapján osztanak el.

A pártok gazdálkodásáról szóló törvény vonatkozó paragrafusa szerint „a központi költségvetésről szóló törvényben a pártok támogatására fordítható összeg 25%-át - egyenlő arányban - az Országgyűlésben az országos listán mandátumot szerzett pártok között kell felosztani. A fennmaradó 75%-nak megfelelő összeg, az országgyűlési választások eredménye alapján a pártra, illetőleg a párt jelöltjeire leadott szavazatok arányában illeti meg a pártokat. Nem jogosult támogatásra az a párt, amely a szavazáson részt vett választók szavazatának 1%-át nem szerzi meg.”

Múltkor kiszámoltuk, a DK és az Együtt-PM 100 millió körüli pénzt kap. Az előbb idézett, pártok gazdálkodásáról szóló törvény nem ad iránymutatást arra, a teljes összeget megkapják-e azok, akik bár elérték az egy százalékot, testületileg nem ülnek be a Parlamentbe. Ilyenre eddig nem volt példa.