Erősebb német importot!

Dreger Christian

Német Gazdasági Kutatóintézet nemzetközi gazdasági kutatásokért felelős igazgatója, a Kínai Társadalomtudományi Akadémia professzora

Erősebb német importot!


Németország gazdasági fejlettségét lényegileg határozza meg az exportereje. Amikor a gazdasági válság idején a német nemzeti össztermék is valamelyest csökkent, az a német termékek iránti csökkenő keresletre volt visszavezethető. Németországon belül is jelentősen csökkent a belső termelés a válság hatására, de miután ismét növekedni kezdett a német termékek iránti kereslet, a belső válságot az exporttöbblet kompenzálni tudta. Ma Németország ezért - ellentétben más ipari nagyhatalmakkal - jobb helyzetben van, mint a pénzügyi válság előtt.

A válságba jutott dél-európai államok számára is az exportjuk növelése lehet a kiút, az ugyanis éppen a versenyhelyzetet, az innovációt, a világpiacon való helytállást erősíti.

A német exportfölényt sokan azonban olyan súlyosnak érzik, hogy amellett alig tud más állam is megjelenni, a fejlődés útján elindulni. Ez nem egyszerű igazságossági probléma, hanem azon euró(övezet) stabilitását veszélyezteti, amely egyben a német export sikeréhez is szükséges feltétel.

Tény, hogy a német export aránya a nemzeti bruttó összterméken belül jóval meghaladja akár a kínai, akár a japán arányt, és az amerikainak egyenesen az ötszöröse. A kivitel hat százalékkal haladta meg az utóbbi időkben a behozatalt. A német kereskedelmi mérleg tehát messze nem kiegyensúlyozott.

A német exportorientált növekedés egyenesen leszorítja a világpiacról azon országokat, amelyek a számukra (ellentétben a németekkel) inkább erős euró miatt eleve rosszabb helyzetből indulnak a világpiacon.

Németország ráadásul olyan mértékben tartja vissza, nyomja le az országon belül a munkaköltségeket, amellyel szintén nem tud a többi európai állam versenyezni. Ezért hallatszik hát mindenünnen a vád, hogy a németek a versenyelőnyüket mások kárára érték el.

Ez azonban egy nagyon leegyszerűsített kép.

A világpiacokon Németország innovatív termékekkel van jelen. A német versenyképesség mögött tehát a magasan innovatív német kis- és középvállalkozások állnak, amelyek megfelelően és gyorsan tudnak reagálni a kereslet változásaira. E téren a munkaköltségek kevéssé számítanak, a német versenyelőny nem ebből származik. Már csak az is ezt bizonyítja, hogy a német termékek iránti kereslet az elmúlt években éppen azon országokból nőtt meg jelentősen, amelyekben amúgy alacsony az előállítási költség. A német termékek ugyanis nem olcsóságukkal, hanem fejlettségükkel előzik meg versenytársaikat.

A feltörekvő piacokon egyre nagyobb az igény a minőségi csúcstechnológia iránt, márpedig e téren egyetlen másik exporthatalom sem tudja felvenni a versenyt a németekkel.

A többi euró-ország még mindig fogyasztási cikkeket próbál meg exportálni, és azon a piacon valóban nagyon éles árverseny van, azaz a fogyasztási termékeket kínáló euró-országoknak tényleg folyamatosan csökkenteniük kell az előállítási költségeiket, ami a munkaköltségek lefaragását jelenti.

Németország exporttöbblete tehát nem holmi német hegemónia, az euróövezet vagy az Európai Unió német elnyomásának az eredménye - már csak azért sem, mert a német exporttöbblet nem a valutaunión belül keletkezik. Az euró-övezet válságba került országai felé éppen negatív a német kiviteli mérleg: Németország többet importál a dél-európai országokból, mint amennyit exportál. Az exporttöbblet a globális piacon való sikeres szereplésnek köszönhető.

A német exporttöbblet azonban nem csak erre, de azon belső keresletre is visszavezethető, amely nem tud az exporttal lépést tartani. A német belső fogyasztás okán Németország kevesebb bevitelre szorul; ennek egyik fő oka azonban abban a német tudatos gazdasági irányvonalban keresendő, hogy a németországi fizetéseket a gazdasági lehetőségekhez mérten aránytalanul alacsonyabban tartják.

A tudatosan alacsonyabban tartott fizetések miatt nem pörög megfelelően a német belső fogyasztás, nem elég nagy a belső kereslet, és éppen ezért az import is alacsonyabb, mint az export. Ezen változtatni kell: a német belső kereslet növelése az euró-övezet válságmegoldásának egyik kulcsa lehet.

A belső fogyasztást azonban nem lehet újraelosztással, állami tervezéssel növelni. Ehelyett olyan keretfeltételekre lenne szükség Németországon belül, amelyek mind a vállalkozások, mind a háztartások számára hosszabb távú tervezést tesznek lehetővé.

E tekintetben már fontos lépések történtek, és ezért a legtöbb elemző abból indul ki, hogy növekedni fog a német belső kereslet, ami tehát hozzájárulhat a jelenleg aránytalanul magas német exporttöbblet kiegyenlítéséhez. Például a munkanélküliség leszorítása már önmagában a belső kereslet növelését eredményezi. Emellett a jelenleg túlságosan alacsony kamatok okán is kevésbé attraktív a pénzt bankban őrizni, hanem befektetni, kiadni érdemes. Ez megint csak a belső fogyasztáson fog lökni.

Persze hosszú távon az alacsony kamat fékezheti a növekedést, és az megint negatívan hat vissza a belső keresletre.

Azaz nem lehet közvetve, hanem egyre közvetlenebbül és egyértelműen kell ahhoz a német keresletet, fogyasztást stimulálni, hogy egy kiegyensúlyozott német külkereskedelmi mérleg tartósan kialakulhasson.

Ilyen stimuláció lehet - amúgy nem csak Németországban - az állami beruházások, az infrastruktúrafejlesztés bővítése. A jobb infrastruktúra befektetőket aztán újabb vonz, az infrastruktúra fejlesztése pedig növeli a belső keresletet.

A német belső kereslettől nagyban függ az euró-válság megoldása. Nem német hegemóniától kell tartani - hanem növelni kell a német belső fogyasztást oly módon, hogy a keresletet immáron megfelelően csak importtal lehessen kielégíteni. A válságba került államok számára a kiút az, ha növelni tudják jelenlétüket a német piacon.

Nem gyengíteni kell Németországot, hanem a belső keresletét kell tovább stimulálni, a belső fogyasztást eddig lenyomó mesterséges intézkedéseket lazítani; egy erős német felvevő piac tudja ugyanis beindítani a dél- és délkelet-európai gazdaságokat.

Mi a németek szerepe ma Európában?


Európa új urai
Európa motorja

SZAVAZAT UTÁN