Erdoğan szerint Hollandia ki akarta irtani a muszlimokat Boszniában

Fotó: ANADOLU AGENCY / Turkish Presidency / Murat Cetin

-

Nem engedték Rotterdamban kampányolni a török családügyi minisztert. Erdoğannak fontosak a külföldi törökök szavazatai.


Törökországban népszavazást tartanak április 16-án. Ez jelentősen kiterjesztené Recep Tayyip Erdoğan államfő hatáskörét. Ha elegen szavaznak igennel, néhány változtatással parlamentáris köztársaságból elnöki köztársaság lehet Törökországban:

  • Megszűnne a miniszterelnök szerepe, két vagy három alelnök dolgozna az államfő mellett.
  • Nem lenne igazságügyi miniszter sem, az államfő kezében lenne a végrehajtó hatalom.
  • Önállóan nevezhetne ki minisztereket és a legfelsőbb bíróság tagjait, egyedül is kihirdethetne szükségállapotot.
  • A parlamentnek nem lenne joga a miniszterek ellen vizsgálatot indítani, csak az államfőnek.
  • A választásokat ötévente ugyanazon a napon tartanák, az államfő legfeljebb kétszer lehetne megválasztva.


Mindenhol kampányol

Erdoğannak nagyon fontos a külföldön élő törökök szavazata, ezért kampányt hirdetett Nyugat-Európa-szerte, elsősorban Németországban és Hollandiában.

Hollandia viszont megállította a határon a török családügyi minisztert, hogy megakadályozzon egy rotterdami kampányrendezvényt a rend és a biztonság megzavarására hivatkozva. Erre válaszul Törökország kitiltotta a holland nagykövetet Ankarából, Erdoğan elnök pedig arról beszélt, Hollandia náci taktikát alkalmaz velük szemben.

Hollandiát banánköztársaságnak nevezte, és arról beszélt, a hollandok muszlim férfiakat mészároltak le a délszláv háborúban 1995-ben. A boszniai Srebrenicát a holland zászlóaljnak kellett volna megvédenie, azonban ez nem sikerült, és a szerb hadsereg 8700 bosnyák férfival végzett. Az elmúlt évtizedekben többször vádolták gyávasággal a holland kéksisakosokat, olyan viszont most először fordult elő, hogy valaki szándékosságot feltételezzen emögött.

Az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője arra szólította fel Erdoğant, tartózkodjon a túlzó kijelentésektől, mert ezek csak elmérgesítik a helyzetet. Mark Rutte azt mondta, Erdoğan kijelentése


a történelem undorító meghamisítása”.

Egyre távolabb a csatlakozás

Rotterdam lakóinak 8 százalékát teszik ki a törökök, őket szerette volna megszólítani a kampányoló miniszter. A hír hallatán, hogy Fatima Betül Sayan Kaya nem tudott bejutni Hollandiába, az Erdoğan-párti törökök a konzulátusnál kezdtek el gyülekezni, és kisebb zavargás kezdődött.

A holland rendőrség lovas rendőrökkel, gumibotokkal és vízágyúval fékezte meg az indulatokat Rotterdam utcáin szombat este. Míg a holland kormányfő, Rutte a rendzavarásra hivatkozva ellenezte a kampányt, az EU álláspontja ennél lényegre törőbb: magával a referendummal van probléma. Az Európai Unió csatlakozási tárgyalásokért felelős biztosa, Johannes Hahn elmondta: nyugtalanító, hogy Törökországban egy kézben összpontosul a hatalom, a népszavazás pedig túlzottan erősítené ezt a folyamatot.

Az EU és Törökország kapcsolata nem csak a lehetséges csatlakozás miatt fontos: egy éve kötött megállapodást a két fél, hogy Törökország megállítja a görög partok felé tartó bevándorlókat. Azóta jelentősen visszaesett az Európába igyekvők száma, de Törökország bármelyik pillanatban felmondhatja a megállapodást, ami könnyen a 2015-ös állapotokhoz vezethet a Balkánon.


Vita a választás előestéjén

Hollandiában szerdán választásokat tartanak, a Néppárt (VVD) és a Szabadságpárt (PVV) fej fej mellett halad a közvélemény-kutatások szerint. A jelenlegi kormányfő, Mark Rutte (VVD) kihívója Geert Wilders (PVV), akit néhányan Donald Trumphoz hasonlítanak.


A bevándorlásellenes Wilders egy éve még 40 százalék feletti népszerűségével abszolút esélyesnek számított, azóta viszont elvesztette támogatóinak felét, Hollandia tehát szoros választások elé néz szerdán. Rutte és Wilders hétfő este már összeült egy vitára a holland tévében, kedd este pedig ismét a képernyőn keresztül próbálják meggyőzni a szavazókat.