Erdőből lakásba – hajléktalanságról másképpen

Fotó: MTI/MTVA / Kallos Bea / MTI/MTVA / Kallos Bea

-

Az úgynevezett lakhatási szegénység felszámolására irányul az a két program, amivel a kőbányai önkormányzat kezeli a hajléktalanságot. Szociális bérlakásokat utalnak ki otthon nélküli embereknek, és a munkakeresésben is segítenek. A polgármester szerint más úton járnak, mint a legtöbb önkormányzat: nem erőszakosan, hanem valós alternatívát ajánlva közelítenek a hajléktalanokhoz. Van már példa, amely azt látszik igazolni, hogy ez eredményes út.


„A Terebesi erdőben is rendezett volt a kunyhójuk. Egyszer, amikor kimentünk oda, azt láttam, hogy a frissen elmosott poharak földbe szúrt faágakra voltak ráaggatva, hogy száradjanak. Meglepett ez a fajta igényesség a tisztaságra. Valéria az erdőben is rendet tartott.” Így emlékezett vissza az alpolgármester arra, milyen volt a tavaly egy Alkér utcai bérlakásba költöztetett Molnár Péterné Valéria és párja lakóhelye az erdőben. A pár tizennyolc éve él együtt. Egyszobás, konyhás, de fürdővel és vécével rendelkező, 25 négyzetméteres lakásban találtak új otthonra tavaly május közepén – Kőbánya önkormányzata, A Város Mindenkié csoport és a Habitat for Humanity közreműködésével. A kis lakás előtt kert is van, Valéria talán ennek örül a legjobban. „Amikor kimegyek, látom a barackfámat, a bokrokat” – meséli. Beköltözésük előtt, A Város Mindenkié munkatársainak tanácsára, bemutatkoztak jövőbeli szomszédaiknak. „Azt mondták, nincs semmi baj, ha ember az ember” – válaszolja kérdésünkre, hogyan fogadták őket. A többiekkel most is jóban vannak: egy egyedül lakó fiatalember mindig integet nekik, ha hazajön, karácsonykor pedig ajándékkal lepte meg őket. Egy nyugdíjas néni azt szokta mondani: „Valikám, hogy vagytok, ha kell valami, szóljatok” – meséli Valéria. A beköltözés gyorsan lezajlott a felújítás után: a családsegítőktől konyhai eszközöket, egy magánszemélytől – aki már akkor is támogatta őket, amikor az erdőben éltek – bútorokat kaptak. Az első este furcsa volt, de az egész napos pakolás okozta fáradtság után gyorsan elaludtak. Valéria azt mondja, nagyjából egy hónap kellett, amíg megszokták a lakást. „Gondolja meg: itt nem kell fát vágni, ha főzni akarok, nem kell vízért menni, ha mosogatok” – sorolja, milyen mértékű is volt a változás. Lassan egy éve lesz, hogy az Alkér utcában laknak. Rokonok, barátok ritkán járnak hozzájuk, de eltelnek a napok. „A párom szeret filmeket nézni, én meg rejtvényezek – ilyen egy átlagos este” – mondja.  Az önkormányzat egyelőre kétéves bérleti szerződést kötött velük.



Amerikai minta, civil segítség, kreatív önkormányzat

Az 1990-es évek elején az Egyesült Államokban próbálták ki az Elsőként lakhatást programot. Megalkotói felismerték, hogy a hajléktalanságból kivezető út legfontosabb része pont a rászorulók által megfogalmazott igény, hogy otthonra van szükségük. A program során lakást biztosítottak a hajléktalanoknak, majd segítettek nekik annak megtartásában és az álláskeresésben. Tulajdonképpen ezt a programot adoptálta Kőbánya önkormányzata A Város Mindenkié csoporttal és a Habitat for Humanity Magyarországgal közösen. Tavaly és idén 2-2 szociális bérlakást adtak olyan, a kerületben élő hajléktalanoknak, akik hajlandóak voltak részt venni új otthonuk felújításában. Kovács Róbert polgármester (Fidesz-KDNP) a programról elmondta, az önkormányzat lehetővé teszi a lakhatást a szociális bérlakások felajánlásával. „Nem elég csupán odavinni a meleg teát, a zsíros kenyeret és a takarót a hajléktalan embereknek, mert hosszú távon nem megoldás” – állítja a polgármester. Ráadásul, teszi hozzá, könnyebben is talál munkát valaki, ha van lakása, lakcímkártyája. A beköltözőket a Magyar Vöröskereszt és az Utcáról Lakásba Egyesület szociális munkásai segítik, rendszeresen látogatják őket, így akadályozva meg a visszacsúszást a hajléktalan létbe. Kőbánya egy másik projekttel is hozzájárul a hajléktalanság problémájának megoldásához. A VIII. és a IX. kerülettel együtt elindította az úgynevezett Lélek programot, amely 90 millió forintos állami támogatást kapott. Egyrészt szintén lakásokba költöztetik a hajléktalanokat – tavaly nyolc lakásba mintegy 20-30 embert –, másrészt munkát is adnak nekik. Az önkormányzat közcélú foglalkoztatást biztosít. E mellett Kőbányán működik a szociális mosodának nevezett ellátás: a kerület a Magyar Vöröskereszttel közösen mosási és tisztálkodási (fürdési, zuhanyozási) lehetőséget nyújt a rászorulóknak.


A kőbányai modell egyelőre keveseket karol fel

Kőbánya tisztában van azzal, mit jelent a hajléktalanság: a fővárosi kerületek közül itt működik a legtöbb, szám szerint kilenc hajléktalanellátó. Kovács Róbert szerint a városrészben mintegy 150-200 hajléktalan élhet, akik számára a kerületben történő letelepedés azért lehet vonzó, mert Budapesten Kőbányán van a legtöbb zöldterület, és a X. kerület nem esik messze a centrumtól. Persze a fővárosi hajléktalanrendelet ide is kiterjed, sőt az önkormányzat is tett hozzá területeket, de a polgármester azt mondja, nem lehet csak tiltani és büntetni, konkrét segítséget kell nyújtani az otthon nélkül élő embereknek. A szociális lakásokba beköltözők minimális segélyt kapnak, étkezésüket a Vöröskereszt állja. Kovács Róbert hozzáteszi, az önkormányzat egy 20 ezer forintos számlát is ki tud fizetni, ha a beköltözött hajléktalanoknak eleinte nincs erre pénzük. Az elmúlt évben az Örs vezér tere és az Élessarok közötti Terebesi erdőből költöztettek lakásokba rászorulókat. Weeber Tibor alpolgármester (Fidesz-KDNP) arra a kérdésünkre, miért pont velük kezdték a programot, elmagyarázza, az erdős részen tizenegynéhány kunyhó állt. Folyamatosak voltak a lakossági panaszok, hogy a területen elszaporodtak a kóbor kutyák és macskák, de még arra is volt példa, hogy a kunyhókban élők disznót, kecskét tartottak. Az önkormányzat felvette a kapcsolatot A Város Mindenkiért csoporttal; velük együttműködve először olyan hajléktalanokat költöztettek a lakásokba, akik erdei kunyhóikban is többé-kevésbé vezettek háztartást.


Hasonló esetek és ellenpéldák

Az Elsőként lakhatást program keretében Kőbánya mellett Újpesten és a XXII. kerületi Budafok-Tétényben költözhetnek hajléktalanok szociális bérlakásokba. Újpesten öt rászorulónak biztosítanak így tartós lakhatási lehetőséget, mondta el Szekér András, a Habitat for Humanity Magyarország igazgatója. A beköltözők kunyhóit a tavaly nyár eleji dunai árvíz sodorta el, vagy rongálta meg. A civil szervezetek szerint az országban csaknem félmillió magán- és önkormányzati tulajdonú lakás áll üresen, amelyek szociális alapú hasznosítása több ezer hajléktalan lakhatását tenné lehetővé. Csakhogy a hajléktalansághoz nem mindenhol úgy állnak hozzá, mint Kőbányán. Korábban éppen Újpesten volt arra példa, hogy a tél végén, a tavasz elején kunyhóbontásra készültek a hatóságok. Zuglóban az Egressy út és a Francia út találkozásánál lévő kunyhótelepet három évvel ezelőtt elbontatta az önkormányzat, ám a bíróság megállapította, az intézkedés jogellenes volt. A hasonló esetekről az ombudsman úgy foglalt állást, az amúgy is kilátástalan helyzetben lévő emberek még kiszolgáltatottabbakká válnak lakóhelyük elbontása során. Székely László egyébként nemcsak az ilyen eljárásokat, hanem általában a fővárosi hajléktalanellátást is bírálta. Székely elődje, Szabó Máté sem volt elégedett az otthon nélkül élők helyzetének kezelésével: a volt ombudsman szerint a „rendcsinálásra”vonatkozó állami törekvések nem a hajléktalanság problémája, hanem a „problémás személyek” ellen hirdetnek harcot.