EP-választás: Nem feltétlenül a csúcsjelölt kaphatja meg a Bizottságot

Fotó: AFP / JOHN THYS / AFP / JOHN THYS

-

Az állam- és kormányfők tanácsa emlékeztet, hogy simán megvétózhatja még a legsikeresebb jelölt kinevezését az Európai Bizottság élére.


Herman Van Rompuy, az uniós országok állam-, illetve kormányfői testületének, az Európai Tanácsnak a vezetője egy vasárnapi nyilatkozatában ismételten utalt arra az eshetőségre, hogy az európai parlamenti (EP-) választások után nem feltétlenül az európai pártcsaládok „csúcsjelöltjei” közül kerül majd ki az unió központi javaslattevő-végrehajtó intézményének, az Európai Bizottságnak az elnöke. Az esedékes EP-választást május 22. és 25. között – a legtöbb tagországban, így Magyarországon is 25-én, vasárnap – tartják. A Lisszaboni Szerződés értelmében az Európai Bizottság új elnökét az EP-választások eredményének figyelembe vételével kell megválasztani, mégpedig úgy, hogy az Európai Tanács teszi meg a jelölést, az Európai Parlament pedig egyszerű többséggel választja meg a tisztség betöltőjét. Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke vasárnapi tévényilatkozatában nem először hangsúlyozta, hogy az általa vezetett testület jogi értelemben nem feltétlenül az európai pártok által megnevezett csúcsjelöltek közül köteles kiválasztani, hogy kit jelöl majd. Hangsúlyozta, hogy a kiválasztott személynek „nagy többséget” kell majd élveznie az Európai Tanácsban, és „többséget” az Európai Parlamentben. A két legnagyobb európai pártcsalád az előrejelzések szerint az új összetételű EP-ben is a legtöbb mandátumra számíthat. A kereszténydemokrata, jobbközép irányzatú néppártiak Jean-Claude Juncker volt luxembourgi kormányfőt, a szociáldemokraták pedig Martin Schulzot, az EP eddigi német elnökét jelölték az Európai Bizottság élére. Az eddigi harmadik legnagyobb pártcsalád, a liberálisok jelöltje Guy Verhofstadt volt belga miniszterelnök, az EP eddigi liberális frakcióvezetője. Az EP-választási kampány során, így például a tévévitákban is mindhárman úgy foglaltak állást, hogy a demokrácia azt kívánja, a tagállamok vezetői közülük jelöljenek majd európai bizottsági elnököt. Egyes kormányok azonban azt hangsúlyozzák, hogy nincs ilyen kötelező automatizmus. Schulz éppen ezért figyelmeztetett: ha a kormány- és államfők nem a jelöltek közül választanak, az illető nem kapja majd meg az EP többségének támogatását. Brüsszeli folyosói találgatások szerint nem kizárt, hogy ha a néppártiak nyernék az EP-választást, akkor mégsem Juncker, hanem a nála lényegesen fiatalabb Jyrki Katainen finn miniszterelnök, ha pedig a szociáldemokraták kerülnének az élre az EP-választáson, akkor Schulz helyett Helle Thorning-Schmidt dán kormányfő személye körül alakulhatna ki végül konszenzus.