EP-erőpróba a választás – vizsgázik a csúcsjelölti rendszer

Fotó: / DEVILLERS Arnaud

-

A Bizottság elnökének megválasztása most először az Európai Parlament feladata, és ebből azonnal az is következik, hogy nem jelölhető olyan politikus a néppárti, portugál José Manuel Barroso utódjának, akit az EP várhatóan nem szavaz meg. Ez köti a tagállamok vezetőit, de ha nagyon széthúz az EP, nagyobb szabadságuk lehet.


A Bizottság elnökét nem az Európai Parlament, nem a frakciók, és nem is az európai pártok jelölik, hanem minősített többséggel az Európai Tanács (EiT), vagyis az EU tagállamainak vezetői. (Kisokos az Eit-ről és a Tanácsról a cikk végén található.) Az állam- és kormányfők többsége elvben azt a jelöltet támogatja, akit saját pártja is, hiszen a tagállamok vezetői egyben az ott győztes pártok képviselői – amelyek nem feltétlenül azonosak az EP-választások győzteseivel. Figyelembe kell azonban venniük az EP-választások eredményét, plusz az annak alapján kialakuló parlamenti erőviszonyokat is. A jelöltet az EP egyszerű többséggel hagyja jóvá. Ha nem, akkor az Európai Tanácsnak van joga új jelöltet állítani, ismét egyszerű többséggel (minimun 50% +1).

A csúcsjelöltek

Az európai pártok, illetve az EP frakciói már a választások előtt megnevezték jelöltjeiket. A kérdés az, hogy annak a pártszövetségnek, amelyiknek a tagpártjai győznek a választáson, meglesz-e a parlamenti többsége ahhoz, hogy saját csúcsjelöltjét megszavazzák. A tizenhárom európai párt közül öt nevezett meg jelöltet, közülük egy kettőt is, társjelöltként. A hat politikus közül négyen most is tagjai az Európai Parlamentnek, és két volt miniszterelnök van köztük. Az EPP (Néppárt) jelöltje Jean-Claude Juncker, aki 1995 és 2013 között Luxembourg miniszterelnöke volt, 2005 és 2013 között pedig a Eurogroup (az eurózóna pénzügyminisztereinek tanácsa) elnöke is. A PES (szocialisták) jelöltje Martin Schulz, az EP elnöke, aki a német konzervatív CDU-val kormányzó Német Szociáldemokrata Pártban (SPD) politizál és egyben az EP S & D frakciójának elnöke is. A liberálisokat tömörítő ALDE jelöltje Guy Verhofstadt, aki Belgium miniszterelnöke volt 1999 és 2008 között, az ALDE-frakciót vezeti az EP-ben. A Zöldek a bölcsész, német Ska Kellert (VS.hu interjú itt) és a kistermelő, francia José Bovét, a kommunistákat is tömörítő Európai Baloldal pedig a görög radikális baloldali párt vezetőjét, Alexis Tsiprast jelölte.

Az elnök személye

nem egyszerű presztízsharc
a pártok között: ő dönt ugyanis a bizottság tagjainak feladatairól, egyetértési joga van a bizottsági tagok jelölésénél és ő nevezi ki az alelnököket is. Ezen kívül lemondásra szólíthatja fel a Bizottság tagjait. A Bizottság pedig az egész uniós politikai formálója. A parlamenti választásoktól, a véglegesen csak a július elején megalakuló frakcióktól tehát lényegében az függ, hogy a fő irányvonalak közül melyek felé mozdul Európa a következő öt évben:
  • a közös valuta, az euró megmentése, első- és másodosztályú gazdaságok Európán belül, béke
  • fenntartható fejlődés, növekedés az állami és a magánszektor adósságállományának terhére
  • közösségvállalás, nemzetállamok és kormányközi együttműködés

A parlament eddig is szavazott, de most dönt

A jelenlegi bizottsági elnök, José Manuel Barroso, volt portugál miniszterelnök, saját pártjának vezetője Portugáliában, és egyben az EPP (Európai Néppárt) alelnöke is. 2004-ben és 2009-ben is relatív többséggel az EPP tagpártjai nyerték a választásokat, és az övék lett a legnagyobb frakció az EP-ben. A második helyezett mindkétszer a szocialista PES, a harmadik pedig a liberális ALDE lett. (Az európai pártokról és a kapcsolódó frakciókról, valamint a pártszövetségek magyar tagjairól az összefoglalót a cikk alatt találja.) Jelenleg az EPP-nek 273 tagja van, az S&D-nek 196, az ALDE-nek pedig 83. Vagyis hiába az EPP a legnagyobb, már most is további frakciók politikusainak szavazata kell ahhoz, hogy valamit többséggel lehessen megszavazni. Most 383 képviselő kell hozzá, az új parlamentben pedig 376 kell majd. A VoteWatch nevű szervezet egy korábbi elemzése szerint a szavazásoknál a jelenlegi parlamenti ciklusban az ALDE volt legtöbbször a mérleg nyelve, vagyis a többség gyakran azon múlt, hogy hova szavaztak a liberális frakció tagjai. Növeli a bizonytalanságot, hogy minden szakértőnek csak becslései vannak arról, hogy ha valóban nagyszámú mandátumhoz jutnak az euroszkeptikusok, akkor ők melyik frakciót fogják erősíteni, vagy ha önálló frakciót alakítanak, akkor melyik oldalt fogják támogatni. Ami a radikálisokat illeti, felmérések szerint ők sem a baloldalon, sem a jobboldalon nem voltak túl aktívak a most záruló parlamenti ciklusban.


Európai pártok és EP frakciók


Az Európai Bizottság megválasztása

Az Európai Bizottságot (az EU kormányaként is emlegetik) az Európai Tanács vagy rövidítve EiT (a tagállamok vezetői) nevezi ki az Európai Parlament jóváhagyásával öt évre. A tagok elvben függetlenek az őket jelölő tagállamoktól (azok utólag piszkálhatják is őket ezért). A választás menete:

  1. Az EiT minősített többséggel javaslatot tesz a Parlamentnek az Európai Bizottság elnökére, a győztes politikai oldalhoz tartozó személyek közül, ahogy az a 2007-ben elfogadott Lisszaboni szerződésben szerepel.
  2.  A Parlament abszolút többséggel választja meg az elnököt. Ha elutasítják a jelöltet, egy hónapja van az Eit-nek, hogy új jelöltet válasszon. Éppen ezért nem tanácsos olyan jelöltet választani, akiről tudható, hogy a parlament úgysem szavazná meg.
  3. A Tanács (nem az EiT, hanem az EU Tanácsa) a tagállamok javaslataival összhangban, a Bizottság elnökével egyetértésben jelöli a Bizottság többi tagját, a biztosokat. Az elnök határozza meg minden biztos feladatát.
  4. Az Európai Parlament szavaz a Bizottság egészéről.
  5. Az Európai Tanács (EiT) hivatalosan kinevezi az új Bizottságot.
Minden tagállam egy biztost jelölhet, így a 2014. október 31-ig kinevezett Bizottság az elnökkel és alelnökökkel együtt 28 tagú biztosi testületből áll. A Lisszaboni szerződésben elfogadták, hogy csökkenjen a Bizottság létszáma, és hogy 2014. november 1-től rotációs rendszerben a tagállamoknak csak a kétharmada jelölhessen biztost. A rotációs rendszert, egyhangúlag eljárva, az Európai Tanácsnak kell megállapítania. A magyar uniós biztos jelenleg Andor László, akinek a területe a foglalkoztatás, a szociális ügyek és a társadalmi befogadás. A Parlamentnek jogában áll a teljes Bizottságot visszahívni. Ehhez bizalmatlansági indítvány kell, amit a jelenlevők kétharmadának kell támogatnia. A Parlament még sosem hívta vissza a Bizottságot, de indítvány benyújtására már többször volt példa.


Európai pártok és magyar tagjaik

Európai párt az a szervezet lehet, amely a tagállamok legalább negyedében képviselteti magát európai parlamenti képviselők vagy parlamenti képviselők révén, tiszteletben tartja az emberi jogokat és az alapvető szabadságjogokat és legalább szándékai szerint részt kell vennie az európai parlamenti választásokon. Az európai pártok különböző mértékű támogatást kapnak az Európai Parlamenttől. Jelenleg 13 ilyen párt van, a támogatások összegéről ezen az oldalon lehet tájékozódni. Az EPP például csaknem 6,5 millió eurót kap 2014-ben, a szocialisták 4,3 milliót, de az AEMN, amelynek a támogatását korábban felfüggesztették, is több mint 400 ezret. Az európai pártok alakíthatnak önálló frakciót az Európai Parlamentben, vagy társulhatnak a frakcióalakításkor más pártokkal és pártszövetségekkel is. Arra is van példa, hogy egy európai párt képviselői a függetlenek között politizálnak, mivel a frakcióalakításhoz legalább 25 képviselő kell.

Pártok, frakciók, magyar politikusok

Az EPP európai párt és egyben az Európai Parlament egyik frakciója is. A párt tagjai Magyarországon a Fidesz és a KDNP, képviselőik az EP-ben is az EPP frakciójában ülnek. Az Európai Szocialisták Pártja (Party of European Socialists - PES) magyar tagjai az MSZP és a Kapolyi László vezette MSZDP (Magyarországi Szociáldemokrata Párt. A PES tagjai az EP-ben az S & D (Socialists & Democrats) frakcióban politizálnak. Az Európai Zöld Párt (EGP) magyar tagjai az LMP és a Zöld Baloldal. A pártszövetséghez tartozó tagok politikusai az EP-ben a Zöldek (The Greens/European Free Alliance) frakciójának tagjai. Az Konzervatívok és Reformerek (Alliance of European Conservatives and Reformists, AECR) pártszövetség és EP-frakció is. Magyar tagja Bokros Lajos volt pénzügyminiszter, aki 2009-ben eredetileg az MDF jelöltjeként lett EP-képviselő, most nem indul, mert pártja, a MoMA nem gyűjtött elegendő ajánlást. Az Európai Baloldal magyar tagja a Magyarországi Munkáspárt 2006, amely nem azonos a Thürmer Gyula vezette Munkáspárttal. Az Európai Nemzeti Mozgalmak Szövetségét (AEMN) Budapesten alapították, magyar tagja a Jobbik. 2013 óta elnöke az éppen kémkedéssel gyanúsított Kovács Béla. Erről itt írtunk. A Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért (ALDE) párt is, és az EP egyik frakciója is, mégpedig a harmadik legnagyobb. Az ALDE párthoz tartozó tagpártok az EP-ben az ALDE frakció tagjai. Az ALDE-nek most nincs magyar tagja (korábban az SZDSZ volt.)


Európai Unió Tanácsa (Tanács) és Európai Tanács: nem keverendő!

Az Európai Unió Tanácsa (Tanács) az Unió egyik fő döntéshozó szerve. Ennek keretében fogadják el vagy módosítják az uniós jogszabályokat. A Tanács képviseli a tagállamok kormányait és ez biztosít kereteket tagországok minisztereinek üléseihez. A Tanács elnöki tisztét félévente más és más tagállam tölti be, Magyarország 2011 január és június között elnökölt. Ebben az évben, 11 esztendő után Görögországé az első félév, őket Olaszország követi majd. Az Európai Tanács (EiT) az Európai Unió állam- és kormányfőinek, valamint az Európai Bizottság elnökének a találkozója. Félévente két alkalommal gyűlnek össze, illetve vannak rendkívüli ülések is. Az EiT munkájában részt vesz az unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője (jelenleg a brit munkáspárti Catherine Ashton) is. Az egész EU-t képviselő EiT-elnököt az európai pártok jelölik, megválasztásához minősített többség kell, megbízatása két és fél évre szól és egy alkalommal meghosszabbítható. A posztot jelenleg a belga Herman Van Rompuy tölti be, és mivel többször már nem választhatják újra, megbízatása november 30-án végleg lejár.