EP: a titkosszolgálatok melegágya, ahol nincsenek egetverő titkok?

Fotó: MTI/MTVA / Illyés Tibor / MTI/MTVA / Illyés Tibor

-

EP-képviselőket kérdeztünk a kémügybe keveredett jobbikos Kovács Béláról és arról, jó terep-e egy ügynöknek az Európai Parlament. Nagyon különböző véleményeket hallottunk.


A Fidesz leköszönő EP-képviselője, Hankiss Ágnes elmondta: ő Kovács Béla tevékenységéről épp annyit tud, mint mások, e tekintetben az újságokból tájékozódott. Viszont hozzátette: amikor az EP-ben a hírszerzésről szervezett konferenciát, a belga titkosszolgálat vezetője arról beszélt, hogy „az EP a melegágya a különböző titkosszolgálatoknak, ennek átvilágítására pedig igazán eszköz sincs”. Hankiss elmondta: az EU-nak nincs eszköze a probléma kezelésére, csak tagállami átvilágítás lehetséges, ami több ország esetében nem bizonyul túl eredményesnek. Mint mondja,

„aláaknázott terület az egész.”

Kémkedés vagy érdekképviselet?

Hankiss szerint egy kém nemcsak titkos információkat gyűjthet idegen hatalomnak, csupán befolyásolás is lehet a célja. „Régen ezt hívták hangulatjelentésnek”, ennek célja a fideszes EP-képviselő szerint pedig az unió gyengítése. A képviselőnő az orosz állambiztonsági szervezet, az FSZB (Szövetségi Biztonsági Szolgálat) működését nem ismeri, de elmondása szerint Magyarországon egykor voltak titkos megbízottak is, akikről mindenki tudta, hogy az MSZMP-hez kötődnek, de „nem úgy voltak beszervezve, mint a hagyományos ügynökök”. Hankiss szerint nyilván Kovács sem mély fedésben dolgozó kém volt, szerinte maximum az orosz érdekek képviseletéről lehet szó. Ugyanakkor úgy véli, az ügyben többet csak az Alkotmányvédelmi Hivatal mondhat, és az ügy megítéléséhez tudni kellene, hova volt bekötve Kovács, ha egyáltalán be volt. EP-képviselő viszont Hankiss Ágnes elmondása szerint tevékenysége során nem igazán juthat titkos információkhoz. Hankiss a LIBE (Állampolgári jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság) tagja volt, de elmondása szerint innen sem lehetett sok mindent megtudni, sok ülés nyilvános volt, Kovács Béla pedig ennek amúgy sem volt tagja. Viszont érdekes Hankiss szerint, hogy Kovács a moszkvai MGIMO-n végzett, amelyről szakértők azt mondják, szoros kapcsolatban állt a KGB-vel.

Nincs sok kémkednivaló

A volt jobbikos képviselő, Szegedi Csanád elmondása szerint nem tud többet a Kovács-ügyről. Szerinte
„egetverő titkokat nem lehet kivinni”,
főleg nem független EP-képviselőknek. Hosszú távon az ilyen tevékenységnek úgy van értelme Szegedi szerint, ha frakcióba tartozik az ember. Mint mondja, tudomása szerint Kovács kalkulált azzal, hogy a szélsőjobboldali pártokat képviselők valamikor lesznek annyian, hogy frakciót alakítsanak. Átvilágításról Szegedi sem tud, és mint mondja, az orosz kapcsolat azért is volt fontos a Jobbiknak, mert a nyugat-európai pártok elutasítják őket, és így akartak némi elismertségre szert tenni.

Hol maradt a tettenérés?

Kerestük a Jobbik EP-listavezetőjét, Morvai Krisztinát is, aki azt mondta: Gálszécsy András szakmai álláspontját osztja jogászként és politikusként is. A nyugalmazott titokminiszter a Duna TV Közbeszéd című műsorában arról beszélt: nem érti, az Alkotmányvédelmi Hivatal miért tesz nyilvánosan feljelentést, miközben a kémelhárítás ehelyett leleplezni próbálja a kémeket. Gálszécsy szerint nyomós bizonyíték esetén felvennék a kapcsolatot a belga kémelhárítással, és igyekeznék rajta kapni a képviselőt, mivel ilyen esetekben a mentelmi jog nem lenne érvényes. Morvai szerint
„az eljárás bizarr és az ötvenes éveket idézi, és csak azt akarják megakadályozni, hogy a Jobbik másodikként fusson be az EP-választáson.
Annak kapcsán, hogy EP-képviselő milyen titkokat tudhat meg, a Jobbik listavezetője azt felelte: semmiféléket. Átvilágításról nem tudott többet a képviselőnő, de mint mondta, a lehallgatási ügyről sem tudott semmit a Snowden-ügy kirobbanásáig.