Ennyi volt - furcsa tél Magyarországon és a világban

Fotó: MTI/Vajda János / MTI/Vajda János

-

Nálunk tavaszias, másutt kemény volt a tél. Az itthoni enyheség meglátszik a gázszámlákon is, amelyeken nemcsak a rezsicsökkentés miatt lettek alacsonyabbak az összegek. Miért volt ennyire szélsőséges az idei tél? Mit művelt az időjárás Magyarországon és a világban? Megnevezzük az okokat és a felelősöket.


Bár múlt vasárnap Áder János a busókkal együtt űzte el a telet Mohácson, az az igazság, hogy idén nem is volt igazi tél. Az Időkép elemzése szerint az idei a hivatalos mérések óta a harmadik legmelegebb volt Magyarországon. A mostaninál enyhébb tél 2006-2007-ben, illetve 1997-1998-ban volt.

Nem véletlen, hogy a gázfogyasztás is alacsonyabb volt. Mint korábban megírtuk, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal statisztikái szerint - január végéig - naponta átlagosan 12 millió köbméterrel fogyasztottunk kevesebbet. A tavaly decemberi és az idei januári gázfogyasztás alakulását az elmúlt két évvel összehasonlítva az alábbi grafikon mutatja (a februári adatok még nem állnak rendelkezésünkre, ezért a decemberi és a januári fogyasztást viszonyítottuk egymáshoz minden esetben):

 



32 milliárdot spóroltunk

A rezsicsökkentés mellett tehát az időjárásnak köszönhetően is spóroltunk. A tavalyihoz képest 238 millió köbmétert, ami „forintosítva” több mint 32  milliárd forintot jelent, és akkor a környezetterhelés csökkenéséről nem is szóltunk. (Persze ennek egy része köszönhető csak a meleg télnek.)

December első néhány napját és január utolsó hetét leszámítva jóformán alig volt havazás az országban, egyes sípályák ki sem nyitottak. Sok növény már télen elkezdte tavaszi ciklusát; megindult a rügyfakadás, virágzó fákat fotóztak szerte az országban.

Hogy miért volt ennyire enyhe idén a leghidegebb évszak, azt két okkal lehet magyarázni. Elmaradt a hideg, sarkvidéki eredetű levegő beáramlása a Kárpát-medencébe. Ez azért történhetett meg, mert a Szibéria felett télen található anticiklon keletebbre alakult ki, és ott is áramlott az alacsonyabb szélességi körök felé. E mellett a nyugatról érkező hidegfrontok vagy elkerülték a térséget, vagy, ha mégis ide érkeztek, jelentősen gyengültek. Ezért lehetett az, hogy igazából csak kevés, néhány napos hidegebb periódus volt az idei télen.

Jelentősebb havazás csak január utolsó hetében volt. A havazásokat alapvetően mediterrán ciklonok okozzák, de az általános enyheség miatt többnyire folyékony halmazállapotú csapadék keletkezett. A január végi havazás is február elejére ónos esőbe ment át. Az idei tél annyira enyhe volt, hogy középhőmérséklete, plusz 2,58 Celsius-fok, több mint 2,6 fokkal haladta meg az 1981-2010 közötti országos átlagot - olvasható a met.hu tanulmányában. Ennek fényében szinte elképzelhetetlen, hogy a magyarországi abszolút hidegrekord mínusz 35 fok volt: 1940. február 16-án mérték Miskolc-Görömbölytapolcán. A legmelegebb téli napon pedig, 1998. február 12-én Rábagyarmaton plusz 22,9 fokot mutatott a hőmérő. Ha valaki ezek után azt gondolná, hogy enyhe tél kizárólag az utóbbi szűk húsz évben fordult elő, és mindez a globális felmelegedés következménye, annak figyelmébe ajánljuk a statisztikákat. A met.hu adatai szerint az 1950-1951-es tél volt a negyedik legenyhébb, majd az 1909-1910-es és az 1901-1902-es következik a sorban. Szintén „elmaradt” a tél 1936-1936-ban, 1987-1988-ban, mint ahogy az első világháború kitörése után, 1915-1916-ban és a rendszerváltás utáni második választás előtt, 1993-1994-ben.


A népi jóslatok sem az igaziak

A népi természetismeret leginkább az időjárás megfigyelésében mutatkozott meg. A beválási valószínűség pedig olyan volt, amilyen. Megnéztük, mit mondott a népi jóslat egyes napokra, és mi lett utána az idei télen. Röviden összefoglalva: a népi időjósláson egy kicsit még dolgozni kell...

Január 6., Vízkereszt: ha ezen a napon olvad az eresz, hosszú lesz a tél; ám ha havazik, gyorsan megjön a tavasz. Idén január 6-án 6-10 fok volt a napközbeni hőmérséklet, csapadék nem esett. Tehát olvadt az eresz, de tél sem előtte, sem utána nem volt.

Január 25., Pál napja: olyan idő lesz a következő negyven napban, mint ezen. Idén január 25-e a ritka „téli” napok egyike volt mínuszokkal, hóval. Utána nem sokkal visszatért a téli tavasz, és ki is tartott a meteorológiai tél végéig.

Február 2., Gyertyaszentelő: ha hideg van, korán lesz tavasz, ha jó az idő, hosszú lesz a tél. Február 2-án hajnalban ónos esővel kezdődött a nap, reggel és délelőtt már eső esett, napközben borongós idő volt, fagypont körüli értékekkel. Aztán tényleg korán kitavaszodott, gyakorlatilag már a következő héttől.

Veszett a világ: rekordhidegek -és melegek az idei télen

A kevés hóval és az enyhe napokkal azonban messze nem a magyarországi volt a legszélsőségesebb tél idén a világban. A World Meteorological Organisation jelentése szerint 2014 első másfél hónapjában az alábbi extrém időjárási jelenségeket észlelték a világban:

  • az Egyesült Államok nagy részének időjárását hóviharokkal járó hideghullám határozta meg, míg Kaliforniában szárazság dominált;
  • Nagy-Britanniában decemberben és januárban rekordmennyiségű csapadék hullott, ami áradásokhoz vezetett;
  • a viharos széllel járó esőzések Európa tengerparti területein jelentős károkat okoztak;
  • a Déli-Alpokban óriási mennyiségű hó esett;
  • Ausztráliában, Argentínában és Brazíliában hőség tombolt;
  • Kína és Mongólia keleti részén szokatlanul magas havi hőmérsékletet mértek.
Egyesült Államok Az extrém hideg több hullámban támadt Amerikára, és számos halálos áldozatot követelt. Január elején Montana államban mínusz 53 fokot mértek, Kanadában mínusz 54 fokig zuhant a hőmérséklet. Ezzel egy időben Alaszkában olyan enyhe volt az idő, hogy az állam legnépesebb városában, Anchorage-ban mindössze mínusz 1,2 fok volt a januári átlaghőmérséklet. Kaliforniában rendkívüli szárazság jellemezte a januárt és a februárt.

-


Európa

Nagy-Britannia időjárását a szélviharral járó heves esőzések határozták meg. A december 45 éve nem volt annyira csapadékos, mint legutóbb. Szélviharok okoztak szélsőséges időjárási helyzetet Franciaország, Portugália és Spanyolország atlanti partvidékén, illetve február elején Olaszországban Velence környékén. A kontinens időjárását közben az enyhe, tavaszias idő jellemezte: Franciaországban utoljára 1900-ban volt olyan meleg a január, mint idén; Németországban a januári átlaghőmérséklet majdnem 3 fokkal volt magasabb, mint az 1961-1990 közötti átlag; december-január fordulóján Oroszországban mértek rendkívüli meleget. Utóbbi a szocsi téli olimpia előtt is problémát okozott: 2000 méteres magasságban plusz 3-5 fok volt február közepén.

Ausztrália

A távoli kontinensen a hőség miatt dőltek meg korábbi rekordok. A forróság elsősorban Ausztrália déli területeit érintette, ahol egyes nagyvárosokban 7-10 napig tartott egyfolytában a 40-42 fokos hőség. A forróság az állatvilágot is megtizedelte: mintegy százezer denevér pusztult el, mivel a 40 fok feletti hőmérsékletben nem tudtak a levegőben maradni. Számos helyen bozóttüzek keletkeztek az extrém hőségben.

 

-


Kína

A január szárazabb és melegebb volt az átlagosnál, olyannyira, hogy 1987 óta most először hullott a legkevesebb csapadék. Az év első 28 napjában az átlaghőmérséklet mindössze mínusz 3,9 Celsius-fok volt, ez 1961 óta a második legmagasabb hőmérsékleti érték ebben a periódusban.


A futóáramlás a hibás

Mert ez okozta az extrém amerikai telet és a nagy-britanniai áradásokat, meg az európai atlanti parti viharokat. A futóáramlás, más néven jet stream olyan áramlási zóna, ahol nagy sebességgel, szűk keresztmetszetben áramlik a levegő. Egy ilyen áramlás több ezer kilométer hosszúságú lehet, és akár az egész Földet körbefuthatja. Mintegy 10 kilométeres magasságban, az utóbbi időben - a globális felmelegedés miatt - elsősorban magasabb szélességi körök felett, tehát a Föld északi pólusa felé alakul ki. Az idei télen a futóáramlásokból kiszakadt egy olyan hurokszerű légköri képződmény, ami hideg, sarkvidéki levegőt szállított. Ez megragadt az Egyesült Államok keleti és középső vidéke felett, ezért okozott hosszan tartó rendkívüli hideget.

De a futóáramlás mást is tud. Elválasztja a hideg és a meleg levegőt, amit idén úgy tett meg, hogy az áramlások révén a meleget a magasabb szélességi övek felé, azaz északabbra juttatta. Ezért volt szokatlanul enyhe az alaszkai tél; a már említett Anchorage több ezer kilométerre északra fekszik New Yorktól, mégis jóval melegebb volt ott a tél, mint a keleti parti metropolisban.

Ugyanez az áramlás felelős a kaliforniai szárazságért. Az államban normál esetben télen az éves csapadékmennyiség fele lehullik, mivel ott a tél a legnedvesebb évszak. Most viszont hosszan tartó szárazság alakult ki a megváltozott áramlás miatt. A jet stream Európára is hatással volt: a Nagy-Britannia nyugati partjainál hetekig tartó viharok és esőzések, illetve az atlanti parti szélviharok felelőse is a futóáramlás volt.


térkép_climate_2 (1)


A folytatásban...

A száraz, enyhe tél gyorsítja az elsivatagosodást, ami nemcsak a világ számos országában, hanem Magyarországon is probléma. A talajnak csökken a széntartalma, ettől pedig zsugorodik a termőterület. Ez például a Duna-Tisza közén aggasztó méreteket öltött - mondta az itthoni meleg tél következményeit magyarázva Nagy Zoltán egyetemi tanár, a Szent István Egyetem Növénytani és Ökofiziológiai Intézetének igazgatója. A negatívumok közé tartozik az is, hogy az elmúlt hónapok időjárása az úgynevezett invazív fajoknak (egy adott ökoszisztémára veszélt jelentő új fajok) kedvez. Ilyen például a parlagfű - erről és a pollenszezon okozta problémákról itt írtunk -, vagy a kukoricabogár. Ugyanakkor a növényzetre nézve pozitív hatása is lehet az enyhe télnek, mert például a gyepek, fűfélék vegetációs periódusa hosszabb, amit persze még befolyásolhat a tavaszi-nyári időjárás.

Az időjárás az az állapot, amire mindenki panaszkodik, de senki sem csinál semmit ez ügyben.
Mark Twain