Enni kap, aki a kormányra szavaz

Fotó: AFP / RONALDO SCHEMIDT

-

Venezuelában, a világ legnagyobb olajtartalékaival rendelkező, egykor gazdag országában egyre bizonytalanabb az élelmiszerellátás és egyre gyakoribbak a fosztogatások. A hadsereg őrzi a szupermarketek bejáratait, könnygázt vetnek be, csaknem minden nap vannak halottai a zendüléseknek. Sokakat mindez az 1989-es lázadások, a Caracazo előtti gazdasági krízisre emlékezteti.


Az infláció száguld, az élelmiszerárak robbannak, az erőszak és a jogtiprás erősödik. Az internetre tették fel azt a videót, amelyen éhes férfiakat látni, akik egy magánkézben lévő gazdaság legelőjére törnek be, egy tehenet üldöznek és botokkal megpróbálják az állatot leteríteni. Az éhség táplálja az anarchiát.

Magánkézben lévő szupermarketeket kényszerítettek árcsökkentésekre, miközben a hatalmától megfosztott parlament gazdasági bizottságának adatai szerint 2017-ben az infláció 2600 százalék volt, a legmagasabb a világon. A szocialista kormányzat a magánvállalatokat teszi felelőssé, mondván, hogy szabotázzsal nehezítik a helyzetet. Sok vállalatnak azonban nem áll rendelkezésére gabona, vagy más nyersanyagok külföldről, hogy normálisan termelhessenek.

Az elmúlt napokban a pénzromlás annyira felgyorsult, hogy a havi bér már legfeljebb csak néhány eurót ér. Bár Caracas lőporos hordóhoz hasonlít, s az ország a bolivar leértékelése miatt aligha képes a még elengedhetetlenül szükséges importot kifizetni, éppen az éhség – és a hadsereg támogatása – biztosíthatja Nicolás Maduro elnök újraválasztását. Vannak arra utaló jelek, hogy az év végére tervezett választást előbbre hozzák.

Ahhoz, hogy valaki a sok helyen valahogy még mindig létező, erősen szubvencionált élelmiszercsomagokhoz (olaj, rizs, tonhal, tejpor, liszt) jusson, igényelnie kell a "haza igazolványát" (Carnet de la Patria), s ki kell nyilvánítania, hogy a kormányt támogatja. Az ellenzék adatai szerint a 2017-es helyhatósági választásokon részben ezeken az igazolványokon keresztül ellenőrizték, hogy a voksoló valóban a szocialistákra adta-e szavazatát. Leonardo Padrón író és Maduro bírálója a rendszert úgy minősíti, hogy "szavazatok ellenében megváltják az embereket az éhségtől".

Maduro petrónak elkeresztelt álvalutával (kriptovalutával) akarja kiszabadítani az országot az infláció szorításából. A valuta életképességét az olajtartalékok révén biztosítanák, s megkísérelnék, hogy a behozatalt, például élelmiszerekét könnyebben fedezhessék. A terv aligha számíthat sikerre, mert mi van, ha a petrót senki sem fogadja el.

Maduro a politikai túlélés művésze. Populista, aki a kubai Castro testvérekhez hasonlóan megértette, miként kell propagálni Dávid harcát Góliáttal, azaz az Egyesült Államokkal. Donald Trump kormányzata Maduróval, Maduro-hívek tucatjaival szemben szankciókat rendelt el és számlákat fagyasztott be, mert kapcsolatokat feltételez a kokainkereskedelemmel.

Venezuela számára a tavalyi fekete év volt: hónapokig tartó tiltakozások, utcai csaták, a főváros felett lebegő könnygázfelhő, több mint 120 halott, őrizetbe vételek ezrei. Luisa Ortega Díaz, az addig rendszerhű főügyész szakít Maduróval, de röviddel letartóztatása előtt férjével sikerül Arubába, majd Kolumbiába menekülnie. Más ellenzékiek is a szökést választják, vagy börtönben ülnek. A remények egyik hordozója, a 31 éves Freddy Guevara a chilei követségen talált menedéket.

Az ellenzék által bojkottált választás után Maduro hozzá lojális népi gyűlést állított fel, amelynek új alkotmányt kell kidolgozni. A népi gyűlés kubai mintát követ, minden fontos döntést ő hoz meg, köztük az egyértelműen ellenzéki többségű parlament megfosztását hatalmától. Hugo Cháveznek "a 21. századi szocializmus megalapítójának" korábban eltávolított képei ismét megjelentek a népi gyűlés falain.

Maduro a gazdasági háborút és az alacsony olajárat tartja felelősnek a nyomorúságos helyzetért, ám inkább a rossz gazdálkodást, az olaj mindenhatóságát és a korrupciót kellene okolni. Vannak arra utaló jelek, hogy a katonák és a szocialisták még az élelmiszer-elosztás rendszerén is gazdagodnak: élelmiszercsomagokat térítenek el, majd többszörös áron a virágzó feketepiacon értékesítik őket.

A szegények körében, akik a szociális programokkal és a lakások osztogatásával először kaptak igazi segítséget, a rendszer támogatottsága továbbra is magas. Fegyveresen, motorkerékpárokon száguldozva keltenek félelmet Maduro ellenfeleinek körében. A milliószámra kiállított "haza igazolványa" egyfajta "kitartok Maduro mellett igazolvány".

Maduro kezére játszik az is, hogy a megosztott ellenzék nem talált utat a szegények seregéhez.

Ricardo Hausmann volt tervezésügyi miniszter, a Harvard egyetem professzora szerint az éhezők száma jelentősen nőtt, ráadásul naponta 350 ezer hordóval kevesebb olajat termelnek ki, mint májusban. Nem zárja ki a katonai intervenció lehetőségét sem, amelynek forgatókönyve szerinte így nézne ki: a továbbra is ülésező, de hatalmától megfosztott parlament az ellenzéki többség szavazataival megfosztaná hatalmától Madurót, átmeneti kormány jönne létre, amelyet a szocialisták természetesen nem ismernének el. A zendülők katonai segítségért a külföldhöz fordulnának. Ám ez a hadsereg nagysága és ereje miatt rossz ötletnek tűnik, és Venezuelát öldöklés fenyegetné.