Emlékművita: a kormány halaszt, a Mazsihisz törölne

Fotó: V. kerület képviselőtestülete / V. kerület képviselőtestülete

A választások előtt nem akar avatni a kormány, de nem mond le tervéről. Messze nem biztos, hogy a Mazsihisz ezért visszavonná az emlékévbojkottot.


A kormány mai ülésén az a döntés született, hogy nem állítják fel március 19-én a német megszállás emlékművet a Szabadság téren – tudta meg a Népszabadság. A lap kormányzati forrásokra hivatkozva közölte, hogy a halasztás indoka: a körülmények, az előkészületek nem megfelelőek, a szobor megosztó lenne a választások előtt. A Népszabadsághoz kiszivárgott hírek szerint a kormányülésen az is elhangzott, hogy az emlékművet legkésőbb 2014. május 31-ig fel kell állítani. A kormány döntéséről Orbán Viktor miniszterelnök hamarosan minden bizonnyal levélben tájékoztatja a Mazsihisz elnökségét, és várhatóan további tárgyalásokat, egyeztetést javasol zsidó szervezetekkel a holokauszt-emlékév megünnepléséről – értesült a Népszabadság, amely azt is megtudta, hogy a kormányülésen a Veritas intézetet vezető Szakály Sándor főigazgató esetleges leváltásáról és a Sorsok Háza Múzeum körüli vitákról nem esett szó.


Új kormányhatározat is van?

A Népszabadság értesülését utólag megerősíti az este a Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat, amely május végére módosította a német megszállás áldozatainak tiszteletére állítandó emlékmű megvalósításának határidejét. Erről az MTI adott hírt, bár a közlöny szerda este online még nem volt elérhető. Az MTI közlése szerint az új kormányhatározat nemcsak a határidőt módosította, hanem hatályon kívül helyezte az egész, tavaly december 31-én megjelent határozatot az emlékműállításról. A hírügynökségi jelentésből kiolvashatóan ez azt jelentheti, hogy Lázáár János Miniszterelnökséget vezető államititkárnak újabb megállapodást kell kötnie az V. kerületi önkormányzattal – mint az emlékmű leendő helyszínének tulajdonosával – az elhelyezésről, vagyis Belváros-Lipótvárosnak újra meg kell adnia a felhatalmazást a német birodalmi sasos, Gábriel arkangyalos szoboregyüttes felállításához.


-


A Mazsihisznek most ez már kevés lehet

A Mazsihisz két héttel ezelőtt döntött úgy, hogy egyelőre távol marad az állami holokauszttal kapcsolatos megemlékezésektől, egyúttal nem használja fel azokat az állami pályázati pénzeket, amelyeket a rendezvényekre, projektekre nyert el. A bojkotthoz már több olyan szervezet és magánszemély is csatlakozott, amely és aki nem tartozik a Mazsihiszhez – mint a VS.hu már kiszámolta, összesen mintegy 200 millió forintnyi összegről mondanak le a pályázati nyertesek. A Mazsihisz azt várja a kormánytól, hogy váltsa le Szakály Sándor történészt, aki idegenrendészeti eljárásnak nevezte a zsidók első, 1941-es deportálását. Emellett követeli a fővárosi Szabadság térre tervezett német megszállás emlékmű építésének leállítását, és azt, hogy a Józsefvárosi pályaudvarra tervezett Sorsok Háza tartalmi kialakításába érdemi beleszólása lehessen. A szervezet közgyűlési határozata szerint a Mazsihisz csak akkor vesz részt mégis az emlékév állami eseményein, „ha a magyar kormány a holokauszt emlékezetével és feldolgozásával kapcsolatos gyakorlatán jelen határozat(unk) figyelembevételével változtat.” Bár Heisler András Mazsihisz-elnök a közgyűlés után még azt mondta, hogy az említett mondat elég nagy mozgásteret ad a kormánynak, mazsihiszes forrásaink mostanra úgy állnak a kérdéshez, hogy csak akkor csatlakoznak a programhoz, ha a kormány maradéktalanul teljesíti mindhárom kérésüket. A tervezett emlékművet történelemhamisításnak látják, így az nem lesz számukra elfogadhatóbb mindössze attól, hogy később készül el. A Mazsihiszen belül többeket rosszul érintett, hogy Orbán Viktor nyilvánosságra hozta a Mazsihisz vezetőségének békülékeny hangú levelét, viszont arra nem vette a fáradságot, hogy válaszoljon is rá. Pedig a levélnek éppen az lett volna a célja, hogy mentőövet dobjon Orbán Viktornak: ennek köszönhetően tudott volna „arcvesztés nélkül” békülni a zsidó szervezetekkel, mondván, azok jöttek oda hozzá, nem neki kellett megtennie az első lépést.


Eddig hiába várták Orbán levelét, de készült valami

Valamit sejtetni engedett a kormány mai döntéséről Balog Zoltán miniszter, aki hétfőn ATV Híradójának nyilatkozva nem zárta ki, hogy változhat a kabinet álláspontja a német megszállás emlékműve ügyében,amelyet szerinte van még idő megbeszélni, mert a holokauszt-emlékév csak áprilisban kezdődik. Prőhle Gergely külügyi helyettes államtitkár még vasárnap este ugyanezekről azt mondta az ATV Szabad szemmel című műsorában, hogy „bizonyos dolgok maguktól megoldódni látszódnak”, hiszen semmi nyoma annak, hogy a szobor  elkészülne, így a mostani konfliktus kompromisszummal zárulhat le, ráadásul „arcvesztés nélkül”. A Hír TV-ben Prőhle úgy fogalmazott: „Nézem a naptárt, nézem a Szabadság teret, van némi fogalmam arról, hogy a beton milyen gyorsan köt és ennek alapján nehezen tudom elképzelni, hogy ott március 19-én nagyszabású ünnepségre kerülhetne sor”.


Ungváry Krisztián: „Zseniális húzás”

„Zseniális belpolitikai húzás volt” – így vélekedik Ungváry Krisztián történész a HVG legújabb számában megjelenő interjúban a Szabadság térre tervezett emlékmű ötletéről. Ungváry még a mai kormányülésen történtek ismerete nélkül beszél arról, hogy akik kitalálták az emlékművet, „a legprofibb politikai kalkulációkat végezhették el, ugyanis ki tudták számolni, milyen reakciókat vált majd ki, és ebből milyen politikai profitjuk származik”. A történész szerint az ötletgazda a „választási időszakban lenyúlta a Jobbik egyik témáját, így a Jobbik kénytelen beállni a Fidesz mögé az emlékmű ügyében, tehát ebben sem tud ideológiai pozíciót elfoglalni a kormánnyal szemben”, ráadásul a baloldal és a zsidóság tiltakozása mozgósítja a kormánypárt saját táborát. Mindettől függetlenül Ungváry úgy véli, alaptalanul vádolják a kormányt sokszor azzal, hogy különböző ideológiák rabja, szerinte ugyanis semmilyen ideológiát nem képvisel a pénzszerzésen kívül.