Emberkísérleteket végeznek a pesti drogosokon

Fotó: AFP / Manjunath Kiran / AFP / Manjunath Kiran

-

A piacot elárasztó legújabb „dizájnerdrogokat" a hagyományos tesztek nem mutatják ki, összetételük pedig legtöbbször még a dílerek előtt sem ismert. Senki nem tudja, mit tolnak majd a drogosok idén nyáron.


Egyre több a nyilvános helyen, nyílt utcán önmagukból és ruhájukból kivetkőző ámokfutókról szóló hír a magyar sajtóban. Ilyen volt a rendőrökkel karatézó püspökladányi csodaharcos, az ELTE jogi karán kóválygó egyetemista, a Bazilikánál nagy nehezen letepert férfi vagy az alábbi, vélhetően az V. kerületben készített videón látható srác is.   A legutóbbi, kedd esti eset volt azonban tudomásunk szerint az első, amely halállal végződött. A rendőrségnek az elhunyt férfi boncolását követően az igazságügyi szakértők azt a szóbeli tájékoztatást adták, hogy a Blaha Lujza téren őrjöngő, majd eszméletét vesztő fiatalember kábítószer-túladagolás miatt halt meg. Kovács Viktória, az ORFK szóvivője a VS.hu kérdésére elmondta: a jelenleg rendelkezésükre álló információk alapján úgy vélik, a fiatalember halálát okozó, „évi” és „zene” fantázianevű szerek pentedron hatóanyagú, harmadik generációs katinszármazékok lehetnek. A rendőrségi szóvivő tájékoztatása szerint a szerek szerepelnek az úgynevezett „C”, azaz a piacon megjelenő új pszichoaktív szereket és szercsoportokat tartalmazó ideiglenes tiltólistán. Magyarul dizájnerdrogok.

„Nem tudjuk, mivel állunk szemben”

Ennél több konkrétumot sem ők, sem a drogosokkal napi kapcsolatot fenntartó ambulanciák nem tudtak elmondani arról, milyen szerek rejtőzhetnek a nevek mögött. A fogyasztóknak pedig jobbára mindegy, mit szívnak vagy szúrnak, míg szól a zene. Ami ezek szerint éppúgy lehet stimuláns, mint hallucinogén, vagy ilyen hatású szerek tetszőleges számú kombinációja. Legtöbbször maguk a dílerek sincsenek tisztában azzal, milyen hatóanyag-tartalmú fehér port rejtenek a tasakok, és klienseik visszajelzéseiből próbálják kitalálni, mit is terítenek. A rendőrségi szóvivő szerint az utcákon jelenleg emberkísérlet folyik, amelynek a kábítószer-fogyasztók az alanyai. Elvárható hatás és „javallott” dózis ismeretének hiányában az sem ritka, hogy a fogyasztó a túladagoltság állapotát azonosítja a  bódulatéval. Ami nem is csoda, hiszen ezek az ázsiai laborokban kotyvasztott szerek mind hatóidejüket, mind adagolási nagyságrendjüket tekintve is jelentősen különböznek a kábítószerként nyilvántartott, ismert anyagoktól. Míg egy a cuccra teljesen ráállt heroinistának elég, ha naponta kétszer-háromszor belövi magát, addig a mefedronisták napjában akár 12-15-ször is szúrják magukat, hogy a gyorsan múló bódulatot fenntartsák, illetve a nyomában keletkező erős vágyat csillapítsák. intravénás A hazai és nemzetközi drogpiacot elárasztó új szerek a hagyományos drogtesztek segítségével nem kimutathatók, összetételük folyamatosan változik. Ám míg külföldön egyre inkább bevett gyakorlat, hogy a drogambulanciák a fogyasztók számára lehetőséget biztosítanak az általuk beszerzett anyag anonim bevizsgálására, addig itthon még az ambulanciák számára sem végeznek hasonló vizsgálatokat, azaz még a drogosokkal dolgozó szakemberek sem tudják, mivel küzdenek. Mire a hatóságok azonosítanak egy adott vegyületet, és az felkerül az ideiglenesen tiltott szerek listájára, az utcán már rég egy másik jelenik meg. Ez adott esetben épp csak egy molekulával tér el a már listázottól, de akár jelentős mértékben is különbözhet tőle (mind összetételét, mind adagolási mennyiségét, mind hatását tekintve).

Józsefvárosi emberkísérlet

A problémák persze nem a dizájnerdrogok megjelenésével kezdődtek. Korábban is előfordult, hogy a pesti piacra a megszokottnál tisztább heroin került, a fogyasztók egy része pedig a bejáratott dózist felszúrva túladagolta magát. Nem volt ritka az sem, hogy az esctasyként árult tablettáról kiderült, hogy MDMA helyett ketamint tartalmaz, és az elvárttal épp ellenkező hatást váltott ki. Világszerte nagy port kavart – és a hetvenes évek óta számos halálos áldozatot követelt – az ecstasyként a piacra dobott, MDMA-val kevert PMA is. Józsefváros Leginkább e két vegyület együttes  – stimuláló és hallucinogén – hatása által kiváltott tünetek hasonlíthatnak a magyar sajtóban most megjelentekhez. A feltételes mód ez esetben különösen indokolt, ugyanis egyetlen általunk megkérdezett szakember sem vállalkozott arra, hogy a piacon keringő dizájnerdrogokat a „hagyományos” szerekkel összevesse. A kábítószerként nyilvántartott anyagokkal ellentétben ugyanis ezeknek az új, elsősorban orális bevitelre tervezett, de a Józsefvárosban nagyon gyakran intravénásan adagolt vegyületeknek sem élettani, sem tudatmódosító hatásaival nem vagyunk tisztában. Sem azok, akik fogyasztják, de azok sem, akiknek a feladatuk volna, hogy felvegyék a küzdelmet a terjedésük ellen és megpróbálják élhető korlátok között tartani a fogyasztásukat. Így azonban mind a megelőzés, mind a fogyasztási kultúra és szokások alakítása hiábavaló küzdelemnek tűnik. Pedig a VIII. kerületet elárasztó „zene” hatása nagyon is aggasztó. Rácz József professzor kérdésünkre elmondta: a szer amellett, hogy kiszáradást és testhőmérséklet-emelkedést okoz, lelassítja a légzést, gyakran paranoid tüneteket és erős hallucinációt vált ki a fogyasztóban. A Kék Pont Drogkonzultációs Központ és Drogambulancia Alapítvány igazgatójához betérő drogbetegek között volt olyan, aki arról panaszkodott, hogy úgy érzi, férgek másználnak a bőre alatt, mások pedig meg voltak győződve arról, hogy meg akarják ölni őket. És a nyár és vele a fesztiválok már itt vannak a nyakunkon.