Eltitkolta offshore cégét az államtitkár

Fotó: Flickr/Colin Moss

-

Horváth Attila Imre, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára tulajdonosa volt egy ciprusi offshore cégnek, ám ezt nem tüntette fel vagyonnyilatkozatában. Ráadásul vezetője is volt a társaságnak, ami a törvény szerint összeférhetetlen az állami tisztségviselők pozíciójával.


A hatályos jogszabályok nemcsak az államtitkárokat, hanem más egyéb kormányzati tisztviselőket – köztük a helyettes államtitkárokat – is eltiltanak a gazdasági társaságok tisztségeitől. Horváth 2012. szeptemberétől a következő év júliusáig töltötte be ezt a posztot a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban, majd előléptették fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkárnak. A jogszabályok szerint tehát már 2012-ben le kellett volna mondania minden cégvezetői pozíciójáról. A ciprusi cégadatbázis 2013. augusztus 8-i adatai szerint azonban Horváth nemcsak tulajdonosa, hanem igazgatója is volt a New Palace Investment LTD offshore cégnek. Emellett az is aggályos, hogy tavalyi vagyonnyilatkozatában sem tüntette fel ezt a ciprusi vállalkozását.

Megkérdeztük az államtitkárt, hogy tulajdonosa-e még a cégnek. Sajtóosztályától azt a választ kaptuk, hogy kinevezése előtt megvált attól. Mikor visszakérdeztünk, hogyan lehetséges, hogy a ciprusi adatbázis még tulajdonosként és vezetőként tünteti fel, már nem kaptunk válaszlevelet. Helyette egy személyes találkozóra invitáltak. Azt ígérték, belenézhetünk abba a szerződésbe, amely szerint eladta az offshore céget, azonban az államtitkár sajtóreferense csak egy 2014. március 11-én a ciprusi cégbíróságon kelt jegyzetet mutatott, mely szerint Horváth korábbi tulajdonrészét felesége, Horváth-Karajz Judit vette meg tőle. (Ez új fejlemény azóta, hogy tavaly augusztusban a Népszabadság is írt Horváth Attila Imre ciprusi cégügyéről. Az államtitkár már akkor azt mondta, hogy a cég 2012 eleje óta a feleségéé, és ő már nem is igazgató, csak ez valamiért nem került be a nyilvántartásba.)

Ez azonban csak annyit bizonyít, hogy most már nem tulajdonos a vállalkozásban az államtitkár, de azt nem igazolja, hogy korábban, kinevezését megelőzően adott volna túl az érdekeltségén, és hiteltelenek lennének a ciprusi céginformációs adatbázis birtokunkban lévő adatai, amelyek arról tanúskodnak, hogy 2013. augusztus 8-án 25%-os tulajdonosa és igazgatója is volt a New Palace Investmentnek.


Emiatt kérdeztük meg Németh Lászlónét, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium vezetőjét arról, hogyan kívánja kommentálni Horváth Attila Imre korábbi offshore érdekeltségét, tervez-e vizsgálatot indítani az ügyben. Megkeresésünkre a miniszterasszony nem válaszolt, helyette telefonon keresett minket az államtitkár sajtóosztálya. Azt ígérték, egy héten belül dokumentumokkal igazolják, hogy csak a ciprusi cégadatbázis adatai tévesek, de cikkünk megjelenéséig ezekbe nem nézhettünk bele.

Az ügy kapcsán megkerestünk egy vezető beosztású kormányoldali politikust is. Ő azt mondta, szerinte mindegy, milyen törvényeket sértenek meg az offshore céggel és milyen pénzeket mozgatnak meg abban, mert a kapcsolat az ilyen érdekeltségekkel önmagában összeegyeztethetetlen nemcsak az államtitkársággal, hanem magával a Fidesz-KDNP kormánnyal is.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium oldalán elérhető 2013-as és 2014-es vagyonnyilatkozatok egyikében sincs feltüntetve a New Palace Investment Ltd. Ahogy Horváth az önéletrajzában sem emlékezik meg arról, hogy a vállalkozás igazgatója volt. Próbáltuk kideríteni, milyen mérlegadatai vannak a cégnek, de a ciprusi törvények szerint ezekről nem kaphatunk tájékoztatást.


Offshore

Az offshore kifejezés parton kívülit jelent, azokat a cégeket hívják így, amelyek a bejegyzett országban nem folytatnak valódi tevékenységet. Jellemzően nagyon alacsony adókulccsal dolgoznak, így főleg adóoptimalizálásra használják ezeket a nagyobb cégek. Egészen a 2004-es uniós csatlakozásig Magyarország is offshore-paradicsomnak számított, ám a csatlakozás miatt meg kellett változtatni a vonatkozó jogszabályokat. A lazább szabályozás sokszor lehetővé teszi, hogy az offshore vállatok valódi tulajdonosai rejtve maradjanak, és az alacsony adókulcsok miatt ez az offshore-paradicsomok igazi vonzereje. Ahogy fejlődik a pénzmosás elleni nemzetközi együttműködés, úgy szűkülnek a offshore cégek lehetőségei. Mivel 2004 óta Ciprus is tagja az Európai Uniónak, megszűnt valódi offshore paradicsomnak lenni. Akinek valóban rejtegetni valója van, az Panamába, a Bahamákra vagy a Kajmán-szigetekre viszi a cégét.

Elveszik a támogatást az offshore cégektől

Korábban Lázár János jelentette be, hogy átvizsgálják azokat a cégeket, amelyek 2007 és 2013 között uniós forrásokhoz jutottak, és nem tisztázták tulajdonosi hátterüket. A miniszterelnökséget vezető államtitkár szerint a 45 ezer cég mintegy tíz százalékánál merült fel, hogy az elnyert pénzeket nem a pályázati célokra használták fel és offshore cégeken keresztül kimenekítették azokat. Azok a cégek, amelyek fennakadnak ezen a vizsgálaton, nem pályázhatnak a 2014 és 2020 közötti költségvetési időszakban, és visszakövetelhetik tőlük a korábban elnyert pénzeket is.

Offshore lovagok

A 2010-es kampány egyik központi témája volt az „offshore-lovagozás”. 2009 nyarán Orbán Viktor az Inforádióban kijelentette: „Magyarország tekintetében képtelenség az a helyzet, hogy egy olyan országban élünk, ahol a jegybankelnök, a kormányfő és a pénzügyminiszter offshore cégekbe menti ki vagyonát, hogy kivonja azt az adózás alól.” Simor Andrásnak, a Magyar Nemzeti Bank akkori elnökének valóban volt egy Cipruson bejegyzett cége, amelyet még az ország uniós csatlakozás előtt valódi offshore-ként hoztak létre. Simort azzal vádolták, hogy több száz millió forintos vagyonát mentette ki a cégeken keresztül. Noha törvénysértés nem történt, Simor még 2009 júniusában túladott ciprusi érdekeltségein. Az „offshore-lovagozás” aztán végigkísérte a kampányt, megvádolták Bajnai Gordon akkori miniszterelnököt is, hogy korábban vezetett offshore cégeket.