Elsőválasztók: a kampány a „birkáknak” szól, de ők a többség

Fotó: VS.hu/Balkányi László / VS.hu/Balkányi László

-

Mit gondolnak az elsőválasztó leendő értelmiségi fiatalok a kampányról, a politikusokról, egyáltalán a demokrácia állapotáról és hasznáról a kampány kellős közepén? A VS.hu az Országházban a végzős gimnazistáknak tartott Demokráciajáték résztvevőinek demokráciafelfogását tesztelte.


A pénteki rendezvényen egy budai baptista, egy pesti zsidó és két vidéki - közülük egy katolikus - gimnázium diákjai vettek részt. Abban az összes megkérdezett diák egyetértett, hogy elmegy szavazni április 6-án, ahogyan abban is, hogy a pártok kampányai számukra teljesen közömbösek. Szinte mindenki „irritálónak” nevezte, hogy csak az egyéni jelölteket reklámozó és a rivális pártokat ócsároló plakátokkal van tele az ország. Azt ugyanakkor elismerték, hogy a pártok számára hasznos lehet ez a kampány, hiszen „belesulykolja az emberekbe”, hogy kire kell szavazni és kire nem. Érdekesség, hogy legtöbbjük az „emberek” alatt általában a kevésbé művelt népességet érti, szinonimaként többször elhangzott a „birkák” is. Viszont mindenki szerint ez a társadalmi réteg van többségben, így eldöntheti a választást. Nem ismerik, de megvan róla a véleményük Az érettségi előtt álló elsőszavazók úgy vélik, egy hónap múlva „a kisebbik rosszat” lehet választani, pedig sokkal szívesebben hallanának arról a kampányban, hogy egy-egy párt mit tenne az országgal győzelme esetén. Ennek ellenére a pártok programjairól egyikük sem tudott semmit, és egyetlen ígéretet sem tudott felsorolni. A fiatalok többsége rossz véleménnyel van a politikusokról: szerintük egyik sem az őket megválasztó emberekkel, hanem inkább saját magával és a pártja boldogulásával törődik, a honatyák pedig egymás pocskondiázásában a legkreatívabbak. Jelentős különbségek vannak az elmúlt négy év megítélésében az egyes gimnáziumok diákjai között. Azt mindegyikük elismerte: a szüleiktől kapott impulzusok mellett az iskolában szerzett benyomásaik befolyásolják őket abban, hogy kire szavaznak. A többség nem tartja lefutottnak a választást A budai baptista gimnázium diákjai szerint a négy évvel ezelőtti választásokon az emberektől kétharmados többséget szerző jelenlegi kormány csak azt teszi, amit a hatalma lehetővé tesz számára, ugyanakkor szó sincs a demokrácia csökkenéséről, ráadásul a saját és családjuk sorsa sem lett rosszabb. Egy diák emlegette csak fel szülei magánnyugdíj-pénztári megtakarításának lenyúlását. A vidéki gimnáziumok tanulói közül csak a nagycsaládban élők szerint lett jobb a helyzetük 2010 óta, a többiek a szüleiken keresztül úgy érzik, hogy rosszabbul élnek, mint négy éve. A pesti zsidó gimnázium végzősei csak negatívan értékelték a mostani kormány tevékenységét. Közülük többen is megemlítették a növekvő antiszemitizmust. Ketten is felemlegették, hogy az antiszemitizmus káros következményeiről még frissek a történelmi tanulmányaik és nem értik, hogy a politikusok - akik ugyanazt a történelmet tanulták, mint ők - miért nem tesznek ez ellen semmit. A különböző felfogások és a közvélemény-kutatások ellenére a diákok többsége úgy nyilatkozott: a mostani választás nem lefutott és „lehetnek meglepetések”, csak néhányuk szerint biztos a kormánypártok győzelme, ők úgy vélik, hogy csak a kétharmad ismételt megszerzése a kérdés.


- Ez most még csak játék, de az elsőválasztók hamarosan élesben is kipróbálhatják a demokráciát

Kik az elsőszavazók és hányan vannak?

Becslések szerint az április 6-i országgyűlési választáson körülbelül 400 ezer 18-22 éves fiatal szavazhat életében először a parlament összetételére. A 2010-es választásokon még nem voltak szavazókorúak, az azóta eltelt időben váltak nagykorúvá. Ők teszik ki az összes választásra jogosult szavazó - körülbelül nyolcmillió ember - 5 százalékát.

Mi az a Demokráciajáték?

Az Országgyűlés 2012 márciusa óta rendezi meg 11. és 12. évfolyamos diákok számára a „Demokráciajáték az Országházban” című programot. A pénteki volt a 21. alkalom. A rendezvény célja, hogy az Országgyűlés törvényalkotó munkájának modellezésével aktivizálják, bevonják a fiatalokat a képviselők munkájának megismerésébe. A rendezvénysorozat távlati célja, hogy felkeltsék a diákok érdeklődését a közélet iránt: merjenek véleményt nyilvánítani és kulturált párbeszédet folytatni az őket érintő témákról. A középiskolások a képviselők szerepében részt vesznek egy bizottsági ülés, egy plenáris ülés és egy frakcióülés modellezésében, valamint kipróbálják a Felsőházi ülésterem szavazórendszerét, majd a program végeztével sajtótájékoztatót is tartanak.