Előrehozott választás jöhet Németországban

Fotó: MTI/AP / Markus Schreiber

-

Miután a német liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) kivonult a tárgyalásokról, kudarcba fulladtak hétfőre virradóra Berlinben az egyeztetések a pártok színei alapján csak Jamaica-koalíciónak nevezett együttműködésről a konzervatív uniópártokkal (CDU/CSU) és a Zöldekkel. A dpa német hírügynökség a parlamenti matematika alapján három forgatókönyvet tart elképzelhetőnek a patthelyzet feloldására.


Elméletileg lehetséges lenne fenntartani a CDU/CSU és a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) jelenlegi nagykoalícióját, az SPD azonban erre nem hajlandó. Andrea Nahles, a párt frakcióvezetője pénteken ismételten kizárta a nagykoalíció lehetőségét. Martin Schulz pártelnök az SPD-t ellenzéki pártnak tekinti.

Szintén lehetséges út a kisebbségi kormányzás. A CDU/CSU-nak és az FDP-nek együtt 29 mandátuma hiányzik a többséghez a törvényhozás alsóházában (Bundestag), így ennek a fekete-sárga koalíciónak más frakciókból érkező szavazatokra lenne szükségük. Ugyanez érvényes a fekete-zöld koalíció esetében is; itt 42 szavazat hiányzik a többséghez. Angela Merkel kancellár azonban nem híve a változékony, bizonytalan többségnek. Éppen a kockázatossága miatt parlamenti választások után még sohasem alakult kisebbségi kormány Németországban.

A harmadik - legvalószínűbb - forgatókönyvet az újbóli választások jelentik. Az ahhoz vezető út azonban az alkotmánynak megfelelően kanyargós.

Az újbóli választásokat az alaptörvény szerint kancellárválasztásnak kell megelőznie. Mindenekelőtt a szövetségi elnöknek kell jelölnie valakit a kancellári tisztségre. A jelölt akkor lehet kancellár, ha a Bundestag több mint a fele megszavazza. Eddig a Német Szövetségi Köztársaság minden kancellárját így választották meg.

Ha a szövetségi elnök által javasolt politikus nem kapja meg a többség támogatását, akkor kezdődik a második választási szakasz. A Bundestagnak két hete van, hogy abszolút többséggel megegyezzen a kancellár személyében. A választások és kancellárjelöltek száma korlátlan. A Bundestag ennek megfelelően teljesen kihasználatlanul hagyhatja a két hetet, vagy akár 15-ször is megpróbálhat kancellárt választani.

Ha azonban ebben a két hétben sem sikerül többséggel kancellárt választani, elkezdődik a harmadik választási szakasz. Ekkor már a relatív többség is elegendő. Azt választják meg, aki az összes jelölt közül a legtöbb szavazatot kapta.

Ezután ismét a szövetségi elnök kezében a döntés. Ha valakit csak relatív többséggel választanak meg, a szövetségi elnök kinevezheti egy kisebbségi kormány kancellárjává, de fel is oszlathatja a parlamentet. Ekkor 60 napon belül meg kell történnie az újabb választásoknak.

A dpa szerint a nagykoalíció fenntartása szinte kizárt, a kisebbségi kormányzás valószínűtlen, és a legtöbb jel arra utal, hogy Németországban új választást kell tartani.