Előkészítetlenül és jogsértően vizsgálták felül a rokkantakat - a tárca hét kifogásolt esetről tud

Fotó: MTI/Beliczay László - képünk illusztráció / MTI/Beliczay László - képünk illusztráció

Az ombudsman szerint az elrendelt állapotfelmérést rosszul készítették elő. Az elhúzódó eljárások miatt sérültek az érintettek jogai. Előfordult, hogy 60 nap helyett egy évig tartott a felülvizsgálat. Székely László a kormányzattól a probléma orvoslását várja, és azt, hogy mostantól tényleg figyeljenek oda az ügyféljogok érvényesülésére. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma szerint 7 konkrét esetet kifogásolt az ombudsman, ezeket kivizsgáltatták. 5 ember ellátást kap, kettő nem volt rá jogosult.


Egy 2012 elején hatályos törvény alapján kellett felülvizsgálni a rokkantsági ellátásban részesülők állapotát, és akit munkaképesnek találtak, annak vissza kellett mennie dolgozni. A 2011-es Széll Kálmán-terv értelmében csaknem 200 ezer embernek kellett felülvizsgálatra mennie, a kormány sokat akart spórolni ezen a területen. Azzal érveltek, a régiós adatokhoz képest itthon sokkal több a rokkant, ezt semmi nem indokolja. Utaltak a rokkanttá nyilvánítás körüli csalásokra és visszaélésekre is. A felülvizsgálat során méltányosságot ígértek. A mozgáskorlátozottakat képviselő egyesületek viszont megalázó eljárásokról számoltak be (olyan embert is behívtak például felülvizsgálatra, akinek korábban amputálták mindkét lábát). Az egyik szervezet elnöke arról beszélt, nagyon sok hátrány érte a mozgáskorlátozottakat.

A jogszabály szerint korábbi juttatások helyett rehabilitációs ellátást kapnak azok, akik tudnak dolgozni (az Alkotmánybíróság 2012 végén semmisítette meg az a szabályt, amely szerint az ellátás összegét megvonják, ha az érintett munkába áll). Akik nem munkaképesek, rokkantsági ellátást kapnak.

A Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalban (NRSZH) található munkaszimulátort mutatja be a hivatal alkalmazottja , amely egyike azon eszközöknek, amellyel 2012-től szűrik a munkára alkalmas rokkantnyugdíjasokat A Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalban (NRSZH) található munkaszimulátort mutatja be a hivatal alkalmazottja , amely egyike azon eszközöknek, amellyel 2012-től szűrik a munkára alkalmas rokkantnyugdíjasokat  

Székely László ombudsman sok panaszt kapott, elsősorban az elhúzódó eljárások miatt. Az ellátások kérelmeinek ügyintézéséhez a jogszabályban előírt 60 nap helyett átlagosan fél év kellett, de nem volt ritka az egy év sem - derült ki az ombudsman közleményéből. A másodfokon eljáró Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal és a szakigazgatási szervek a többi között az orvoshiánnyal indokolták a csúszást. Kevés a dolgozó is, az informatikai rendszer kiépítéséhez szükséges uniós pénzhez is csaknem egy év késéssel jutottak hozzá.

Volt olyan eset is, hogy egy intézmény nem adott késedelmi kamatot, vagy nem folyósított előleget, holott az elengedhetetlen. Anélkül Székely László szerint „sérül a tisztességes eljáráshoz való jog és a szociális biztonsághoz való jog”.

Előfordult, hogy bár az ügy elhúzódott, a hatóság nem esett késedelembe, mert a határidőbe nem számít bele az adategyeztetés, a hiánypótoltatás kérése vagy a tényállás tisztázása. Utóbbit gyakran mindenféle részletezés nélkül közölték a határozatokban. A több hónapig húzódó eljárások súlyos terhet rónak a jellemzően súlyosan egészségkárosodott, minimális jövedelemből élő vagy éppen ellátatlan igénylőkre - állapította meg az ombudsman. Székely László szerint az eljárások elhúzódása több 10 ezer, amúgy is kiszolgáltatott helyzetben lévő ember helyzetét súlyosbította, a tisztességes eljáráshoz és szociális biztonsághoz való jogot.

Székely László megállapította azt is, hogy a megváltozott munkaképességű emberek állapotának felmérését végző és a jogosultságot megállapító intézményrendszer átalakítása nem volt rendesen előkészítve - nem volt teljes az infrastrukturális háttér, a dolgozók sem voltak felkészítve megfelelően az ügyek mennyiség fogadására. Az ombudsman azt kérte az emberi erőforrások miniszterétől, hogy orvosolja a problémát, a rehabilitációs hatóságok vezetőitől pedig arra figyelmeztette, figyeljenek jobban az ügyfelek jogainak érvényesülésére.


A tárca csak pár esetről tud

Az Emberi Erőforrások minisztériumának közleménye szerint az elmúlt 2 évben (másodfokú eljárásokkal együtt) csaknem 350 ezer felülvizsgálatot végeztek el, az ombudsman ebből 7 konkrét esetet kifogásolt. Ezt a hetet a tárca kivizsgáltatta a Nemzeti Rehabilitációs hivatallal és kiderült, öt ügyfél részesül ellátásban, két ember nem volt rá jogosult.

A minisztérium szerint az átalakítás sikere abban látszik, hogy radikálisan csökkent az igénylések száma: 2013-ban már csak 38 ezer volt az új igények alapján végzett vizsgálatok száma szemben a 2009-es 71 ezerrel. Az elutasítási arány is jelentősen csökkent, 35-ről 12 százalékra. A tárca szerint ez azt mutatja, most azok igénylik az ellátást, akiknek tényleg jár. A közlemény szerint 2010-hez képest 10 ezerrel is többel nőtt a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatottsága.