Elkaszálta az Ab az életbe sem lépett megfigyelési törvényt

-

Helyt adott az Alkotmánybíróság Szabó Máté ombudsman indítványának, melyben kifogásolta, hogy a nemzetbiztonsági ellenőrző szervek folyamatosan megfigyelhetnék ellenőrzöttjeiket. Az AB szerint mindenkinek joga van a magánélethez.


Az Alaptörvénnyel szemben áll a nemzetbiztonsági törvénynek az a módosítása, amely engedélyezi, hogy a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személyekről folyamatosan adatokat gyűjtsenek a titkosszolgálatok - közölte immár véglegesen az Alkotmánybíróság (Ab), amely már tavaly júliusban felfüggesztette a törvénymódosítás hatályba lépését. A testület emellett azt is kifogásolja, hogy az új szabály nem tette lehetővé, hogy az ellenőrzött személy külső jogorvoslati fórumhoz (például a parlament illetékes bizottságához) forduljon a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszony létesítéséhez való hozzájárulás megtagadása, vagy a hozzájárulás visszavonása miatt. Az ügyben Szabó Máté ombudsman fordult az Alkotmánybírósághoz, mivel úgy vélte jogtalan, hogy a nemzetbiztonsági törvény egyik módosítása szerint évente kétszer, 30 napon át kémkedhetnek bárki után, aki nemzetbiztonságilag ellenőrzendő pozícióban dolgozik - ebbe rendőrök, politikusok, közszolgák is beletartoznak. Az Alkotmánybíróság abból indult ki, hogy az Alaptörvény szerint mindenkinek joga van ahhoz, hogy magán- és családi életét, otthonát, kapcsolattartását és jó hírnevét tiszteletben tartsák. A testület szerint a vizsgált törvénymódosítás megteremti a szabályozási kereteket az ellenőrzött személyek és családjuk életének, személyes kapcsolatainak, akár intim életének megfigyelésére, nyilvántartásba vételére, ez pedig jogellenes. „A nemzetbiztonsági szempontból kifogástalan magatartású, családi életű és kapcsolatrendszerű érintettek is családtagjaikkal együtt bármikor ellenőrizhetők, és róluk bármit meg lehet tudni. Az alaptörvényellenesnek minősített szabályok mind az ellenőrzés folyamatosságának az előírásával, mind a titkos információgyűjtés lehetőségének a megteremtésével túlmennek a magánélet tiszteletben tartásához fűződő jog szükséges és arányos korlátozásának mértékén” - írja közleményében az AB.