Eljött a tapír: de ki az, és mit akar?

Fotó: Europress/Getty Images/Chip Somodevilla / Europress/Getty Images/Chip Somodevilla

-

Lassul a pénznyomda Amerikában: a kevesebb dollárból nekünk is kevesebb jut; év elején Matolcsynak is lépnie kell. (A tapírért tessék tovább olvasni!)


A FED tulajdonképpen a jegybank szerepét betöltő szervezet Amerikában. A világpiaci folyamatokat nagyban befolyásolja minden egyes lépése, sőt már a lépéseinek tervei is. Ennek a szervezetnek az elnöke Ben Bernanke, aki kisebb meglepetést okozott azzal, hogy szerdán bejelentette: a FED mostantól csökkenti kötvényvásárlásait, azaz kevesebb pénzt ad a gazdaságnak. Bernanke ciklusa év végén lejár, ilyenkor „utolsó lépésként”, nem szokás változtatni a megszokott ügymeneten, ezért a meglepetés. A FED új elnöke januártól Janet Yellen lesz, az első elnöknő az amerikai monetáris politikáért felelős szervezet történetében.


Mi az a monetáris politika, mitől laza, és mire jó?

A laza monetáris politika azt jelenti, hogy a jegybank többletpénzt juttat a gazdaságba. Ezt két módon teheti meg. Alacsonyan tartja azt a kamatot, amin ő a bankoknak kölcsön ad, esetleg kötvényeket vagy más értékpapírokat vásárol készpénzért.

Az alacsony jegybanki kamat miatt olcsóbbak lesznek a kereskedelmi bankok által kínált hitelek, ami ösztönzi a beruházásokat, azaz munkahelyeket teremt. A munkába állók pedig fogyasztásukkal fellendítik a gazdaságot.
A kötvényvásárlással a jegybankok közvetlenül juttatnak pénzhez befektetőket (jellemzően más bankokat), akinek így több lehetőségük lesz hitelezni vagy máshol beruházni. Az eredmény így is nagyobb GDP és több munkahely lesz.
Egyetértés van abban, hogy a befektetés ilyetén ösztönzésére (azaz laza monetáris politikára) szükség volt a válság legnehezebb szakaszaiban. A válságban az egyik legnagyobb veszély ugyanis az volt, hogy senki nem mert hitelezni, a pénz mozgásának leállása pedig az egész gazdaság leállását jelenti. Ezért kellett mesterségesen beavatkozni a piaci folyamatokba, és bővíteni a pénzkínálatot, végső soron iparágakat és munkahelyeket mentve meg ezzel.


Nem csodaszer (itt jön a tapír)

Az utóbbi hónapokban azonban egyre többen voltak azon a véleményen, hogy FED-nek változtatnia kellene monetáris politikáján. A válságnak, ha még nincs is vége, a nehezén az Egyesült Államokban már túl vannak: nő a gazdaság és csökken a munkanélküliség.

Ebben a szakaszban viszont a túl laza monetáris politika már inkább káros, mint hasznos – vélekednek sokan. (Erre, a sokak által várt szigorításra használják pénzügyi újságírók a tapír kifejezést, mely az angol tapering kifejezésből ered – ilyen a pénzügyes humor.) Ha ugyanis a FED túl sokáig vár a szigorítással, akkor ott vagyunk, ahol a válság előtt: a sok és olcsó pénz olyan buborékokat és torzulásokat hoz létre, melyek – ha részben is –, de felelősek voltak a válság kirobbanásáért. Nagyon nehéz eldönteni azonban, hogy mikor kell irányt váltani. Ha túl korán fogja vissza a pénzteremtést a FED, akkor újabb recesszió jöhet, aminek enyhítésére megint lazítani kell majd.


-


Közöm?

Van, sokkal több, mint elsőre tűnik. Amerika a pénzügyi világban csak percekre, sőt inkább másodpercekre van Budapesttől.

2013-ban pénzbőség volt a jellemző a világra: a viszonylag nagy mennyiségben rendelkezésre álló, magának épp helyet kereső tőke, és az alacsony hozamszintek azt eredményezték, hogy nekünk is jutott az amerikai pénznyomtatás gyümölcseiből. Mivel Amerikában – de az Eurozóna területén is – nulla százalék körüliek a kamatok, Magyarországon pedig öt és három százalék között mozgott, megérte idejönni. Nem csoda, hogy a magyar államkötvényeket elkapkodták. Emiatt működhet Matolcsy György kamatcsökkentő politikája. De ha a FED változtat politikáján, és kevesebb lesz a rendelkezésre álló pénz, jobban meg kell küzdeni minden egyes szabad dollárért, és a magyarországi kamat emelése is elkerülhetetlen lesz.
De nem csak az államadósság lesz nehezebben finanszírozható. A magyar lakosság megtakarításainak jelentős része befektetési jegyekben van, ezek pedig a különböző tőzsdéken forognak. Az tehát, hogy mennyit érnek ezek a befektetések valójában, a tőzsdén dől el. Ha pedig kevesebb pénz áll rendelkezésre, a vásárlási kedv is kisebb, az árak hosszabb távon csökkenni fognak, így ezek a lakossági befektetések is veszítenek értékükből.
A bejelentés után az amerikai tőzsdék emelkedni kezdtek, tragédia nincsen. A javuló gazdasági adatok mindenki előtt ismertek voltak, sokan már év közepére várták a szigorítást (a tapír eljövetelét). Ezért aztán nem érte sokkszerűen a piacokat a bejelentés, ráadásul a FED nem azonnal zárja be a pénznyomdát, hanem lassan csökkenti a rendelkezésre álló pénzmennyiséget. De ettől még nem lesz könnyebb év 2014.