Elindult a tiszavirágzás

Fotó: Flickr / slgckgc / Flickr / slgckgc

-

A kérészek már zsonganak Szeged alatt. A rovarok teljesen ellepték a folyó felszínét a megyeszékhely és az országhatár között.


A Tiszán és mellékfolyóin élő egy napig élő, a vízminőségre igen érzékeny kérészek tömeges rajzása több napnyi meleg időt követően a napokban kezdődött el a folyó legalsó szakaszán. Kasza Ferenc, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület örökös tagja elmondta, hogy a 8-12 centiméter hosszú rovarok a Tisza alsó szakaszain rajzanak először, ahol a partfal kötöttebb, agyagos, ezeken a helyeken lárvái járatokat tudnak fúrni a földbe. Később a Tisza felső szakaszain is előfordulnak. A kérészek násztáncát követő párosodás után a megtermékenyített peték lesüllyednek a mederfenékre, ahol a halak kedvenc táplálékává válnak. A kikelő lárvák befúrják magukat a meder falába és a víz felé nyitott vájatban élnek három évig egymáshoz közel, tíz-százezres egyedszámú telepeken. Három év után június elején a kérészek előbújnak üregükből és a víz felszínére emelkednek. A rovarokat már a járatok szájánál békák várják, de a ragadozó halak sem akarnak kimaradni a lakomából, és lesben állnak a madarak is. Kérészekre vadászik ilyenkor a folyó partján a sárgarigó, a sirály, az erdei pinty, a mezei veréb és a barázdabillegető is, a víz alatt a márnák, a pontyok és a keszegfélék. Éppen emiatt a rovarok kedvelt csalinak számítanak, de védettek, így a vízi rendőrök kiemelten ellenőrzik ilyenkor a Tiszán horgászókat. A vízből kibúvó lárvák leginkább a partról benyúló faágakon, a vízben álló stégeken vedlenek. A kikelő szárnyas egyedek a víz felszíne közelében megkezdik rajzásukat. A néhány méter magasságú kavargó tömegben a hímek megkeresik párjukat, a levegőben párosodnak, majd rövidesen elpusztulnak. A nőstény a vízbe rakja a petéit, majd párja sorsára jut. A víz felszínét tiszavirág-tetemek lepik el, lassan tovasodródva a folyóval. Gézárt Attila, a Tiszai Vízirendészeti Rendőrkapitányság szegedi Vízirendészeti Rendőrőrsének parancsnoka az MTI-nek elmondta: a tiszavirág természetvédelmi értéke 10 ezer forint egyedenként, az élő és az elhullott egyedek gyűjtése egyaránt tilos. Bűncselekménynek számít, ha valaki a rovarok telepét felássa, illetve ha jelentős mennyiségű egyedet gyűjt össze. Büntetőjogi kategória az is, ha a rajzásba az elkövető kisgéphajóval szándékosan belehajt, és ezáltal megzavarja, elpusztítja a kérészeket.