Elindult a nyelvvizsga-gigaper: száz vádlott, ezernél is több érintett

Fotó: MTI/MTVA / Kovács Tamás

-

Negyvenegy vádlottal elindult a nagy nyelvvizsgaper, de könnyen száz fölött lehet a végső szám. A vádiratot órákon át ismertették, több száz nevet kellett felsorolni a vesztegetések kapcsán.


Elkezdődött a nyelvvizsgaügy bírósági tárgyalása: az Sz. Istvánné és negyven társa ellen indult eljárásban sejthető volt, hogy órákig tartó iratismertetésre kell felkészülni: ez így is történt, csak a havonta történt vesztegetések részletes ismertetése elvett rengeteg időt a tárgyalásból. Az eljárásrend sem volt megszokott: védők és vádlottak ezúttal egymás mellé ülhettek.

A 41 vádlott közül négy nem jelent meg, volt, aki fekvőbetegségre hivatkozva, más külföldön tartózkodott (ez utóbbit a bíróság nem tudja indokként elfogadni). Az V. kerületi rendőrségen dolgozó huszonhetedrendű vádlott még felettese útján sem volt hajlandó átvenni a vádiratot, aminek a bírónő elmondása szerint „természetesen következménye lesz”.

Az ügyészség indítványozta az ügy egyesítését egy másik, 76 vádlottal rendelkező üggyel, tekintve, hogy azonos dologról van szó, így a vádlottak száma már 117 főre ugrana. Ez az a hetvenhat ember, akik panasszal éltek a vádelhalasztással szemben: eredetileg ugyanis több mint ezer gyanúsítottat talált a Pestvidéki Nyomozó Ügyészség, és több mint kilencszáz fő ellen vádelhalasztást indítványozott. Huszonöt embert megrovásban részesítettek, nagyjából harminc emberrel szemben pedig megszüntették a nyomozást, mivel a bűncselekményt nem lehetett bizonyítani. Havonta átlagosan harminc ember vásárolt nyelvvizsgát, köztük rendőrök, pénzügyőrök, ügyvédek, egyetemi oktatók és büntetés-végrehajtási dolgozók. Mivel a vádelhalasztás ellen panasszal élők között rendőrök is vannak, az is lehetséges, hogy az egész per a katonai bíróságon folytatódik majd.



A mostani ügyhöz novemberben csatolták F. Ákosét, ő lett a negyvenegyedik vádlott (eredetileg csak negyvenről volt szó). A tíz évig tartó folyamat 2013 március 6-án zárult le, ekkor a bűnszervezet tagjait elfogták, egy hónappal később már nem történt vesztegetés. De az ügy még korábbra visszanyúlik egyébként F. Ákoson keresztül, aki már 2002-ben létrehozott egy bűnszervezetet.

A fő érintettek az Elte Idegennyelvi Továbbképző Központ (ELTE ITK) alkalmazásában álltak, az elsőrendű vádlott, Sz. Istvánné 1979-től itt dolgozott, és a kétezres évek elejétől foglalkozott nyelvvizsgák szervezésével. 2012-ben nyugdíjba ment, és helyét átvették a bűnszervezetben.

A vecsési Studium 98 Nyelviskola és Oktatási Központ Kft, a TIT Teleki László Ismeretterjesztő Egyesület és a NovoSchool vállalta a vizsgáztatást. A vesztegető vizsgázók előre megkapták az írásbeli vizsga válaszait, szóbelihez pedig olyanokhoz osztották be őket, akik részt vettek a vesztegetésben. Írásbelinél egyes esetekben lehetőség volt külön teremben ülni, ahol a válaszokat lediktálták a vizsgázóknak. Az összegekre egy példa: a Vecsésen vizsgázók egy komplex középfokú angol nyelvvizsgáért 100-120, majd 160 ezer forintot fizettek, felsőfokúért ennél is többet, nagyjából kétszázezret. Akadt olyan, akitől anyagi helyzetétől függően ennél jóval többet kértek.

Vecsés és Vác mellett az Elte ITK Baross utcai központjában tettek még le nyelvvizsgákat vesztegetésért. Csak egy példa arra, hogyan zajlott: 2006. szeptember 22-én többen angol középfokú vizsgát tettek. Előzetes megegyezés után pontosan meg nem határozott összeget fizettek a vizsga napján és azt követően, két részletben egy közvetítőnek, aki ebből vizsgázónként átadott 90 ezer forintot dr. P. Andrásnak, aki ebből vizsgázónként eljuttatott hatvanezret S. Ivánnéhoz, aki a pénzt elosztotta maga, Sz. Istvánné és K. Judit között. Utóbbiak hárman vizsgáztatták aztán az érintett személyeket. A Baross utca, Vecsés és Vác mellett a NovoSchool Üllői úti épületében tartottak 2012-től nyelvvizsgákat vesztegetésért.



Voltak, akik meggondolták magukat és a vizsgára nem mentek el, mások sikertelen vizsgát tettek, így kisebb összegért lehetőségük volt még egyszer próbálkozni. A közvetítői kör kialakult, a vizsgázók és a vizsgáztatók nem közvetlenül intézték a vesztegetést. Jellemző módszer volt az előzetes találkozáson túl, hogy egy elektronikus postafiókban vázlatként elmentették a megoldásokat, a vizsgázók pedig onnan letöltötték őket.

A Budapest Környéki Törvényszék szóvivője, Koszta János az MTI-nek azt mondta, a megvesztegetettek közül volt, aki 451 főtől kapott összesen 31 millió forintot, míg az elsőrendű vádlott, Sz. Istvánné 1391 emberrel került kapcsolatba és 28 millió forintot szedett össze.

A következő tárgyalás december 3-án lesz.