Elhunyt Grosics Gyula

Fotó: MTI/MTVA / Koszticsák Szilárd / MTI/MTVA / Koszticsák Szilárd

-

Nyolcvannyolc éves korában elhunyt Grosics Gyula, a legendás Aranycsapat kapusa.


A család tájékoztatása szerint „Grosics Gyula, a Nemzet Sportolója 11.20 perckor, álmában, megtért Teremtőjéhez”.   Buzánszky Jenő, aki Grosics Gyula halálával az egyetlen élő tagja a legendás Aranycsapatnak, mély fájdalommal értesült barátja elvesztéséről. Buzánszky elmondta: pénteken kora délután együtt kellett volna utaznia Grosiccsal Berlinbe. A Német Labdarúgó Szövetség ugyanis meghívta őket az 1954-es berni világbajnoki döntő 60. évfordulója alkalmából rendezendő ünnepségre.   „A barátom marad örökre. Együtt éltünk át szép sikereket és kudarcokat. Mindig lehetett rá számítani. A napokban kórházban volt, és mondta, hogy nem tud jönni Berlinbe velem. Reméltem, hogy felgyógyul, hazamehet, és megint mehettünk volna ünnepségekre, baráti összejövetelekre. Ennek a közös útnak most vége" – mondta az agg hátvéd.   A főváros saját halottjának tekinti a pénteken 88 éves korában elhunyt Grosics Gyulát, a legendás Aranycsapat kapusát. Tarlós István főpolgármester közleményben mély részvétét fejezte ki a család felé. „Grosics Gyula halála fájdalmasan érinti Budapest valamennyi polgárát. Budapest Főváros (feltehetően mások mellett) saját halottjának tekinti minden idők legnagyobb magyar futballkapusát. Grosics Gyula nemcsak világhírű labdarúgó, hanem kiváló magyar hazafi volt" – olvasható a közleményben. A Magyar Olimpiai Bizottság, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, valamint a Magyar Labdarúgó Szövetség is jelezte, hogy saját halottjának tekinti Grosics Gyulát. A közmédia is emlékezik. A Kossuth Rádióban 23.11-kor sugározzák az Aranyemberek sorozat egy korábbi epizódját, amelyben Molnár Dániel beszélgetett a legendás kapussal. A Médiszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) közlése szerint a Duna televízió csatorna 19.45-kor rendhagyó portréfilmmel emlékezik Grosics Gyulára Grosics szülővárosában, Dorogon kezdte pályafutását, majd a MATEOSZ, a Bp. Honvéd és a Tatabánya csapatában szerepelt. A magyar válogatott kapuját 86 alkalommal őrizte, 1954-ben világbajnoki ezüstérmet nyert, 1952-ben Helsinkiben pedig olimpiai bajnoki címet szerzett. Európa-kupát nyert 1953-ban, a Bp. Honvéddal három bajnoki címet szerzett. Edzőként Salgótarjánban, Tatabányán, a KSI-nél, illetve Kuvaitban dolgozott.   Az Aranycsapat kapusa számos kitüntetést kapott. Megválaszották többek között az évszázad legjobb magyar kapusának, megkapta a MOB Olimpiai Érdemérmét és a Magyar Köztársaság Érdemrend középkeresztjét. Három évvel ezelőtt a Nemzet Sportolója lett. Budapest, Budapest XI. kerülete, Dorog és Tatabánya díszpolgára volt. Nevét viseli a gyulai labdarúgó akadémia,a tatabányai stadion és egy XI. kerületi iskola.  


Galéria a Fekete Párducról

Budai László; Puskás Ferenc; Lóránt Gyula; Buzánszky Jenõ; Hidegkuti Nándor; Kocsis Sándor; Zakariás József; Czibor Zoltán; Bozsik József; Lantos Mihály; Grosics Gyula Wembley Grosics Gyula; Zakariás József; Morlock, Max; Lantos Mihály; Rahn, Helmut Grosics Gyula Grosics Gyula; Orbán Viktor; Réthelyi Miklós Puskás Ferencné; Grosics Gyula Kovács Jenõ Grosics Gyula; Simicskó István Grosics Gyula