Elhunyt az Alien megteremtője: H. R. Giger

Fotó: Simon Bonaventure / Flickr CC-BY / Simon Bonaventure / Flickr CC-BY

-

HÁTTÉR

A szürrealista képeiről és szobrairól híres H. R. Gigert legtöbben Ridley Scott filmje, A nyolcadik utas: a Halál sci-fi kapcsán ismerik. Giger alkotta meg Alient, és részben neki köszönhetően nyerte el a film 1980-ban a legjobb vizuális effektusokért járó Oscar-díjat.


A svájci művész, Hans Ruedi Giger 1940-ben született, kezdetben belsőépítészetet tanult, abból váltott a grafikára és a szobrászatra. Egyedi stílusát leginkább a biomechanikus alakok és a technológiai formák jellemezték. Munkáiban gyakran keresett választ a múlt és a jövő, a jó és a gonosz, a valós és az álomszerű, az emberi és a gépi ellentétére. Képeinek nagy része festékszóróval készült.



Ridley Scott rendező a művész első könyvében (Necronomicon) talált rá arra a litográfiára, amely később A nyolcadik utas: a Halál című film alienjének alapját képzete. Ez a Necronom IV nevű litográfia volt, Giger a későbbi Alien-részekben ezt a figurát finomította, és a sorozat legkésőbbi darabjaiban, az Alien vs Predator-filmekben a vizuális effektekért felelős csapat szintén a svájci művész rajzait használta alapnak. Giger tervezte meg részben a Dűne című film látványtervét, ő felelt a Dűne legendás bútoraiért és díszleteiért. A filmet először Alejandro Jodorowsky rendezte volna, ő kérte fel Gigert a díszletek kidolgozására, végül a könyv David Lynchhez került. Ezt azonban a svájci művész egyáltalán nem bánta; úgy vélte, hogy Lynch egy korábbi alkotásának, a Radírfejnek a vizuális világa egyértelműen azt a hangulatot tükrözi, amit Giger is képviselt.


Alien mozi HR Giger


Giger 1985-ben kiadta második albumát, ez Necronomicon II címmel jelent meg. A könyv megjelenése után már rendszeresen publikált az évtized egyik leghíresebb amerikai és brit science fiction magazinjába, az Omniba. Giger biomechanikus művészete főként a nyolcvanas években volt nagyon népszerű, számos albumborító megtervezésére kérték fel. Elsősorban black vagy death metal vagy punk zenekarok (mint a Celtic Frost vagy Debbie Harry) haraptak a sötét science fictionra, de például a Korn frontembere Jonathan Davis is imádta őt. Giger jóbarátja volt az amerikai írónak és pszichológusnak, Timothy Learynek, aki egyébként a pszichedelikus drogok nagy pártfogója volt. Gigert nagyban inspirálta a horror történetek századfordulós írója, H.P. Lovecraft, ezt az bizonyítja a leginkább, hogy a Necronomicon nevet is Lovecrafttől vette Giger. Ernst Fuchs és Salvador Dalí művészete is hatott rá, és mivel rendszeresen gyötörték rémálmok is, sok ötletet merített éjszakai gyötrelmeiből, az alkotás folyamatát gyakran terápiaként használta. Giger motívumai mind a mai napig rendre felbukkannak a popkultúra valamelyik szegmensében. A tetoválószalonokban például a kedvelt kérések közé tartozik egy-egy Giger-rajz megvalósítása, de a cyberpunk is előszeretettel hagyatkozik a svájci művész világára.


Alien facehugger HR Giger Ha egyáltalán nem ismeri Giger művészetét, az arcmászó miatt akkor is biztos voltak rémálmai Alien mozi HR Giger A nyolcvanas évek szörnye: a Terminátort legyőztük, az Alient viszont csak megúszni lehet giger_4_Birth_Machine Birth Machine nevű szobra máshogy közelít a biológiához, mint a csigolyamintás belső terei, de ez sem kevésbé idegen HR Giger szobor Egy Giger szobrot könnyű felismerni: csontos és egy más világból jött HR Giger A befalazott csecsemők a Giger bár falát díszítik HR Giger Alien Az Alien még világosban sem lesz szebb Alien (1979) A film stábjának is meg kellett szoknia a furcsa művészt giger_9_chez_alien Ma Alienéknél vacsorázunk