Nem adott elfogadható ajánlatot a BKV, ezért sztrájkot helyezett kilátásba az egyik reprezentatív BKV-s szakszervezet – tudta meg a VS.hu. Már csak a munkabeszüntetés időpontját kell kijelölni. Ez is meglesz napokon belül, ha a főváros be nem adja derekát, vagyis nem ad az ígért 2 százalékosnál nagyobb emelést.
A BKV kettőt mond, a dolgozók keveslik
A VTDSZSZ Szövetségi Tanácsa úgy látja, hogy mára parttalanná vált a bértárgyalás, érdemi előrelépés nem történik. Teljes mértékben indokolt a munkavállalók elvárása, miszerint legalább a BKV Zrt.-hez hasonlítható vállalatoknál (például MÁV, Volán) kialkudott mértékű béremelésben szeretnének részesülni. Ezért testületünk úgy döntött, hogy céljaink elérése érdekében sztrájkot helyezünk kilátásba.
– tudatta Bolla Tiborral, a BKV vezérigazgatójával a VTDSZSZ elnöke, Gulyás Attila.
Sztrájkbizottság alakul
A munkabeszüntetés előkészítésére sztrájkbizottságot hoznak létre, melynek feladata lesz a sztrájk kezdő időpontjának és hosszának meghatározása.
A 2010-ben módosított sztrájktörvény munkabeszüntetés idején a közszolgáltató vállalatoknál 66 százalékos elégséges ellátási szintet ír elő közigazgatási határon belül – azon kívül 50 százalékot. A VTDSZSZ ezért kezdeményezi, hogy a BKV szakértőiből és VTDSZSZ képviselőiből haladéktalanul álljon össze egy külön munkacsoport, amely elkészíti a menetrendeket munka- és munkaszüneti napokra egyaránt.
A VTDSZSZ elnöke ugyanakkor nem zárta ki a megegyezés lehetőségét sem. „A VTDSZSZ célja, hogy lehetőség szerint békés módon sikerüljön elfogadható mértékű bérmegállapodást kötni. Ezért a továbbiakban is intenzív módon kívánjuk folytatni a megkezdett kollektív munkaügyi vitát" – közölte Gulyás Attila a BKV vezérigazgatójával.
Úgy tudjuk, a BKV vezérigazgatója kedd délelőtti tárgyalásán a tulajdonos fővárosi önkormányzattól nem kapott felhatalmazást arra, hogy belemenjen 2 százalékot meghaladó béremelésbe.
|
|
Minden egyes százaléknyi béremelés a BKV-nak félmilliárd forintjába kerül. A BKV-nál 2012-ben mondták fel a kollektív szerződést. Ekkor megszüntették az önkéntes nyugdíjpénztári, illetve egészségpénztári hozzájárulásokat, amivel 6 százaléknyi jövedelmet, 3 milliárd forintot vettek ki a dolgozók zsebéből.