Együttműködési megállapodást kötött a kormány a johannitákkal

Fotó: MTI/MTVA / Soós Lajos / MTI/MTVA / Soós Lajos

-

Együttműködési megállapodást kötött a kormány a Johannita Lovagrenddel, így utóbbi a Karitatív Tanács tagjává is válhat.


A Karitatív Tanács tömöríti egyébként a legjelentősebb karitatív szervezeteket – a magyar kormánnyal kötött szerződés értelmében ennek tagjává válhat a johannita lovagrend. A magyar kormányt képviselő Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes elmondta továbbá: a johannita lovagrend missziója számára a megállapodás biztosítja azokat a kiváltságokat és mentességeket, hogy szolgálatát zavartalanul láthassa el. Semjén elmondta továbbá: a magyar állam kötelezettséget vállal a rend és szimbólumai védelmére. A johannita lovagrend nevében Hans Dieter von Meibom rendi kancellár írta alá az együttműködési megállapodást. A rend úrmestere, Oskar Prinz von Preussen örömét és háláját fejezte ki a megállapodásért. A miniszterelnök-helyettes kitért arra is: az egész világon problémát okoznak a hamis rendek, ellenük „sziszifuszi harcot” folytatnak. Kitért így a hamis máltai rendekre is, melyekkel szemben a főügyész kezdeményezett pert. A most aláírt együttműködésben szerepel az is, hogy a johannita nevet csak azok használhatják, akiknél a rend ehhez írásban hozzájárult. Bánffy Miklós, a rend magyar tagozatának vezetője az MTI-nek arról beszélt: több mint 900 éves múlta tekint vissza a johannita lovagrend, és míg az egyházszakadás után a katolikus ág a székhelyéről elnevezve máltai rend lett, addig a protestáns ág maradt a johannita megnevezésnél. Az első magyar protestáns johannita lovagokat a XIX. században kötelezték el. Hivatalosan Magyarországon 1924-ben jött létre a johannita lovagrend, a háború végéig működött, majd diaszpórában maradt életben. 1992-ben kötöttek először megállapodást a magyar kormánnyal, ezzel legalizálva működésüket.