Porig rombolták az osztrákok, szétbombázták a világháborúban, a Pesti Vigadó a város egyik legpechesebb épülete. Ma nyitották meg újra. Az egykoron Debussy és Brahms által is látogatott épület újra kulturális központ lehet.
A magyar klasszicista építészet mestere Pollack Mihály tervei alapján készült el az első Vigadó. Az 1833-ban megnyitott Redoute (a francia szó tánctermet jelent) jelentős események helyszínéül szolgált. A Radetzky-induló szerzője, idősebb Johann Strauss vagy Liszt Ferenc is adtak hangversenyt az épületben. A Vigadó már a kezdetektől fogva több volt, mint egy szimpla zenei intézmény, Kossuth javaslata alapján itt tartották meg az első „iparmű-kiállítást”, de 1848-49-ben a Képviselő Ház is itt ülésezett.
|
|
Pollack épülete nem élhetett meg szép kort, 1849-ben Heinrich Hentzi osztrák generális egy kedves gesztussal rommá lövette a Vigadót, a Redoute nagyjából eltűnt a rakpartról. Ekkor következett a Vigadó első „hosszú” tíz éve, ennyi ideig hagyták parlagon a telket. A feltámadásra 1858-ig kellett várni, ekkor kezdte el Feszl Frigyes az új Vigadó terveit megrajzolni. Az építkezés további hét évet vett igénybe, az épületet 1865-ben avatták fel, és mindenki a csodájára járt a főváros egyik legfontosabb kulturális, művelődési intézményének. A kor divatja által előszeretettel alkalmazott keleti minták díszítették az épületet, a belépőket pedig Lotz Károly freskója fogadta. A megnyitó évében Liszt Ferenc itt mutatta be Szent Erzsébet legendája című oratóriumát, de az akkori zenei élet megannyi jelentős képviselőjét is sikerült a Vigadóba csábítani. Herbert von Karajan, Johannes Brahms, Claude Debussy, Vladimir Horowitz is megfordultak itt. A Budapesti Filharmóniai Társaság otthonának tekintette az intézményt, Bartók és Erkel is többször felléptek a kor Műpájának számító hangversenyteremben. A véres huszadik századot ismét megsínylette a Vigadó. Békeidőben, különösen a harmincas, negyvenes években viszont még igyekeztek annyira kihasználni az épületet, amennyire csak lehetett. Nézzék csak mennyi mindent rendeztek az épületben!
1935-ben vadásztrófeákból tartottak kiállítást
aztán volt újságíróbál (szpojler: a felvételen jólöltözött újságírók láthatók)
Fodrászverseny
és rendeztek fotókiállítást is
Aztán nagyon hirtelen véget ért a század
A második világháború után újabb szünet következett, az épület felújítása 1980-ig tartott, a használati periódus pedig 2004-ig. A Vigadót művészeti célú hasznosításra megkapta az 1992-ben létrejött Művészeti és Szabadművelődési Alapítvány (MSZA), amelyhez a Vörösmarty téren álló egykori Országos Rendező Iroda (ORI), a mostani üvegépület, tulajdonjoga is került.
|
|
|
Az MSZA a művészeti programok megszervezésére az irodaépület, valamint a Pesti Vigadó kereskedelmi célú hasznosításából szerzett bevételt, 1997-ig a közművelődési célú pályázataikra pedig még központi támogatást is kaptak. A 2012-ben megszűnt alapítványt 31 tagú kuratórium irányította, amelynek tagjait szakmai javaslatokra építve a művelődési miniszter kérte fel a pozícióra. Az MSZA kuratóriumában nagyrészt azok az emberek ültek, akik a mai MMA-nak is a tagjai, például az akadémia jelenlegi alelnöke, Zelnik József volt az alapítvány kuratóriumának elnöke. A felületes szemlélőnek úgy tűnhet, hogy a két szervezet együtt rendelkezett a Vigadó épülete felett. Az MSZA egykori ügyvezető igazgatója, Benkóczy György azonban tagadta a két szervezet közötti kapcsolatot. 2004-re, miközben az ORI-székház helyére felépült a ma is látható irodaház, addigra a Pesti Vigadó bezárta kapuit. Megkezdődött a mostanáig legutolsó tíz éves várakozás. 2004-ben ugyanis az MSZA elkezdte felújítani az épület külső részét, két év alatt ezzel a feladattal végeztek is. Úgy tervezték, hogy 2007-re a belső terek renoválása is elkészül, azonban a becslés túl optimistának bizonyult. Hét évet csúsztak a felújított épület megnyitójával úgy, hogy közben milliárdokat költöttek a Vigadóra. Az elhúzódást Benkóczy azzal indokolta, hogy a Norvég Alap 248 milliós támogatása késett. A projektre nagyjából egy milliárd forintot biztosított az NKA, a támogatást 2010-ig fizették ki. 2010 után viszont, amikor felmerült, hogy az MMA, mint köztestület székháza lehet a Vigadó, felgyorsultak az események. A kormány 2,23 milliárd forintot különített el a Vigadó rekonstrukciójára, ehhez jött még egy 270 millió forintos uniós támogatás, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium pedig Takács Viktor miniszteri biztost delegálta a felújítási munkák irányítására. Végül a teljes felújítás 4,5 milliárd forintba került. Zelnik Józsefet pedig eközben a felújítást vizsgáló bizottság éléről leváltották, amelyben közre játszott az, hogy előkerült a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) jelentése a Vigadó és az ORI-székház ügyéről, amely egy közel 2 milliárd forintos hűtlenkezelés gyanúját alapozza meg az MSZA részéről.
Így néz ki most
Az MMA most márciusban vette birtokba a Pesti Vigadót, a köztestület társfinanszírozóként, 400 millió forinttal szállt bele az épület felújításába. Fekete György, az akadémia elnöke szerint ismét egy összművészeti központ lesz az intézményből.
A patinás, az MMA művészeivel majd kiemelten foglalkozó, megújult épületben a köztestület csak néhány irodát tart majd fenn a maga számára - írja a Magyar Nemzet.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
-