Egységes országban kétféle elvárás az Orbán-kormánytól

Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt / MTI/Szigetváry Zsolt

-

Hiába vagyunk Európa legegységesebb országa, mintha nem is ugyanott élnének a vállalkozóink. Az egyik ott folytatná, ahol a kormány a választások előtt abbahagyta, a másik pedig újragombolná az egészet. A VS.hu a két legnagyobb vállalkozói érdekképviselet vezetőinél érdeklődött, hogy mire számítanak az Orbán-kormány újabb ciklusában.


Néhány hete közös nyilatkozatot adott ki Orbán Viktorral a legnagyobb egyetértésben, most mégis mintha az egész Orbán-rezsim kritikáját mondaná el a VS.hu-nak. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke az ország legfontosabb gazdasági problémái között említette az úgynevezett transzformációs veszteséget. Ez alatt azt értette, hogy 2010 után az Orbán-kormány lépései milyen károkat okoztak. És sorolta. Az építőipar azzal kapott kegyelemdöfést, hogy leállították a devizahitelezést és az úgynevezett ppp-projekteket (vagyis a magántőkéből megépült állami jellegű beruházásokat). A beruházásokat azzal vágták haza, hogy korlátozták a plázaépítést. A befektetőket azzal riasztották el, hogy megregulázták az energiaszektort. Csakhogy – mint Parragh László mondja – „ezek természetes úton kipörögnek a rendszerből”, ezek a problémák a következő időszakban maguktól megoldódnak. Ráadásul 2010 előtt nem voltak strukturális reformok, 2010 után pedig azok is szépen beindultak az adózásban, a segélyezésben, az oktatásban, a közigazgatásban – toldotta meg az MKIK elnöke. Így tehát ő nem lát akut problémát, minden mehet a régiben. Éppen ellenkezőleg – állítja a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára, Dávid Ferenc. „Április 7-ét írunk, ilyenkor tisztafejű az ember, elülnek a viharok és az érzelmek” – mondta a VS.hu-nak. Szerinte súlyponti változáskra van szükség a kormány gazdaságpolitikájában. És ő is sorolja. A legfontosabb a következő négy év beruházáspolitikája. Új munkahelyek csak ott lesznek, ahol az eddigieknél jóval több fejlesztés történik, új technológiákat kell bevezetni, és ebben a folyamatban a közfoglalkoztatás csak egy szociálpolitikai elem, a gazdaság növekedését nem ösztönzi. Beszállítói programok kellenek, hogy a hazai vállalatok a kívánt színvonalon tudjanak alkatrészeket, termékeket eladni az itt alapított külföldi gyárakba. A VOSZ stabilitást szeretne a jogalkotásban és a forintárfolyamban.

Olcsóbb megoldásokkal mindenki lekenyerezhető

Téved azonban, aki azt hiszi, nincsenek közös elemek a két világ gazdaságpolitikai elvárásaiban. Itt van például a rezsicsökkentés: azzal egyikük sem tud vitatkozni, hogy a vállalkozásoknak is jó lenne az olcsóbb energia. Parragh László szerint aközött kell választani, hogy a hazai energiaszolgáltatók a lehető legkedvezőbb áron adják a gázt, áramot, vagy hogy profitcentrumként működjenek. Ezt Dávid Ferenc sem látja másképp: versenyképességi kérdés, hogy a magyarországi vállalkozók milyen áron jutnak hozzá az energiához – mondta a VS.hu-nak. Mint fogalmazott, ez az Orbán-kormány politikai stratégiája, és reméli, hogy a piac is profitál abból. A kritikus hangvétel ellenére a VOSZ főtitkára elégedett a Magyar Nemzeti Bank növekedési hitelprogramjával is (a jegybank több ezer milliárd forint forrást ad a kereskedelmi bankoknak, hogy legfeljebb 2,5 százalékos költésggel továbbhitelezzék azt a cégeknek). A kamatok egyrészt olyan mértékűek, hogy azokra senki sem moroghat, ráadásul a bankokat is versenyre ösztökélte, vagyis a többi hitelforrást is némileg olcsóbbá tette. A VS.hu firtatására a VOSZ azt is elismerte, hogy a Munka törvénykönyvének változtatásai is kedvezőek voltak a válallkozások számára, hiszen megkönnyítették a rugalmas foglalkoztatást, a jog már kevésbé védi a munkavállalókat a munkaadókkal szemben. Dávid Ferenc szerint ez annak köszönhető, hogy az állammal, mint legnagyobb foglalkoztatóval ebben könnyű volt az egyetértés, hiszen a vállalkozókkal közös az érdek: az egyszerűbben mozgatható munkaerő.

Pénzügyi pórázon vagy perben-haragban

Arról azonban, hogy mi fog történni a következő hónapokban, már eltérően nyilatkoztak az érdekképviseleti vezetők. A VOSZ azt szeretné, hogy egy másfajta, kiszámíthatóbb klíma alakuljon ki a magyar gazdaságpolitikában. Az MKIK viszont érdekelt az eddigi viszonyok változatlanságában (és talán nem csak azért, mert az Orbán-kormány 2012-től ismét kötelezővé tette a cégek számára az 5 ezer forintos éves kamarai regisztrációs díjat, amiből legalább 2,5 milliárd forint az MKIK bevétele). Mint Parragh László a VS.hu-nak elmondta, a választások előtt - csakúgy, mint négy éve, most is - közös nyilatkozatot tett Orbán Viktorral, márpedig a négy évvel ezelőtti elhatározások szerinte rendre meg is valósultak. Igaz, 2010-ben a féloldalnyi szöveg mindössze egy mondatban elintézte az ígéreteket az adócsökkentéstől kezdve a bürokrácia és a korrupció visszaszorításáig. Ehhez képest a mostani dokumentumból akár még a VOSZ tagsága is szemezgethet kedvére valót, hiszen szerepel benne a beszállítói láncok megerősítése és a hitellehetőségek bővítése is. Négy évvel ezelőtt egyébként még a VOSZ elnökével, Demján Sándorral is megállapodást írt alá az akkor még ellenzékben politizáló Fidesz-elnök. Míg azonban a kormányfő az MKIK-val 2012-ben megerősítette az együttműködést, a VOSZ-elnökétől jókora fejmosást kapott. Demján Sándor egyenesen úgy fogalmazott: "Miniszterelnök úr, ez, ami Magyarországon folyik, nem unortodox gazdaságpolitika, mert az ott kezdődik, hogy beruházás van". A milliárdos nagyvállalkozó azóta külföldön, egyebek között Lengyelországban folytatja ingatlanfejlesztéseit, az Orbán-kormány pedig tavaly egy huszárvágással kisebbségbe szorította Demjánt a TakarékBank tulajdonosai között. A Demján vezette Országos Takarékszövetkezeti Szövetség most emiatt perli az államot.