Egyre többen adják el lakásukat az államnak

Fotó: MTI/MTVA / Szigetváry Zsolt / MTI/MTVA / Szigetváry Zsolt

-

Egyre többen adják fel, hogy küszködjenek devizaadósságukkal, inkább eladják lakásukat az államnak. Még akkor is, ha a bank nem kényszeríti őket otthonuk értékesítésére, sőt a kilakoltatási moratórium is védi őket. Az állam az elmúlt két és fél évben 27 milliárd forintot költött a devizahitelesek lakásainak a felvásárlására, ám arra számítanak, hogy az év végéig ez az összeg a háromszorosára nő.


Idén már 3416 lakást vásárolt meg a Nemzeti Eszközkezelő a bajba jutott devizahitelesektől, de még további 11 ezer olyan lakás van, amelynek a megvételét már kezdeményezte a fizetésképtelenné vált adós. Ez a menekülési útvonal 2011 óta adott a hitelesek számára. Az adósok kezdeményezhetik lakásuk állami megvásárlását, és ha ahhoz minden szükséges dokumentumot csatolnak, akkor a Nemzeti Eszközkezelő megveszi azt a banktól. Budapesten a hitelszerződésben megállapított ingatlanérték 55 százalékáért, más városokban a szerződéses érték 50 százalékáért, falvakban pedig 35 százalékáért. A hiteles ezzel egyszer és mindenkorra megszabadul az összes tartozásától, ráadásul az otthonában maradhat egy meglehetősen kedvező bérleti díjért, amelynek az átlaga az eddigi gyakorlat alapján a havi 10 ezer forintot sem éri el. Bár egyes esetekben még ez sem jelent végleges megoldást. Ebben a körben ugyanis már annyira nagy a baj, hogy a hiteladósságot sokszor közműdíj-hátralékok is tetézik, miközben a fizetésképtelenséget sokszor a munkanélkülivé válás idézte elő. Ha azonban az egykori tulajdonosok már a bérleti díjat sem tudják fizetni, még mindig kaphatnak egy mentori segítséget a Máltai vagy a Református Szeretetszolgálattól. Eddig néhány tucatnyi család került ebbe a helyzetbe, nekik egy év alatt kell megfizetniük bérleti díjtartozásukat.

Még bő 60 milliárd forintja van az államnak

A jogszabály 2014 végéig tette lehetővé, hogy az állam összesen 25 ezer ingatlant vásároljon fel legfeljebb 90 milliárd forintból. A Nemzeti Eszközkezelőnél arra számítanak, hogy az év végéig kihasználják a keretet - tájékoztatták a VS.hu-t. Az elmúlt hónapokban ugyanis már nemcsak azok jelentkeznek be a programba, akiknek a lakását kényszerintézkedésre jelölte ki a bank, hanem azok is, akik egyszerűen csak szabadulni akarnának az adósságtól. A devizahiteles abban a pillanatban védetté válik, hogy az eszközkezelő befogadja a kezdeményezését, akkortól kezdve már nem árverezhetik el feje fölül a lakását. Igaz, a kilakoltatási moratórium is életben van, hiszen az új Országgyűlés első intézkedése volt, hogy határozatlan ideig meghosszabbította a kilakoltatás elleni védelmet. Az adósok egy része mégsem vár tovább, mielőbb meg akar szabadulni az adósságától, még akkor is, ha ez a tulajdonának elvesztésével jár is. Valójában azonban a bankok sem kapkodják el a kényszerintézkedéseket. 2011 óta a lehetséges ingatlanoknak csak egy töredékét árverezhetik el egy meghatározott kvóta alapján. Ezt a keretet azonban egyre kevésbé használják ki. Az MNB adatai szerint idén a második negyedévben a több mint 6 ezer lehetséges lakásnak csak a 73 százalékát jelölték ki kényszerintézkedésre. A 4612 lakásnak viszont a felét sem adták el valójában, a bankok pedig közvetlenül mindössze 137 ingatlant értékesítettek, a többit vagy az adós adta el, vagy a Nemzeti Eszközkezelő vásárolta meg.