Egyre több a kérdőjel Simon számlái körül

Fotó: MTI/Beliczay László / MTI/Beliczay László

-

Komoly szankciókra is számíthat a MagNet Bank, ha az MNB-vizsgálat úgy találja, a pénzintézet nem megfelelően kezelte a külföldi állampolgárok azonosítása során felmerült kockázatokat. A bank vezette Simon Gábor egyik számláját, ám az továbbra sem tisztázott, hogy a volt MSZP-s politikus titkolt vagyona hogyan került a pénzintézethez.


Az Index birtokába került legfrissebb nyomozati jegyzőkönyv-részlet alapján a Gabriel Derdak nevére kiállított hamis útlevéllel 2014. február 10-én nyitott számlát a nemrég tisztázatlan körülmények között elhunyt Welsz Tamás. Két nappal később pedig Welsz egy barátját, K. Józsefet kérte meg arra, hogy a Simon által neki átadott 250 ezer eurót feltegye a számlára. (Ekkor már rég a reflektorfényben állt Simon). Annak azonban nyoma sincs a jelentésben, hogy a számlanyitás internetes igénylés alapján történt volna, ahogy annak sem, hogy Simon ebben közreműködött volna - írja az Index. A bank elnökének korábbi nyilatkozata szerint, „a [bissau-guineai útlevelekkel visszaélő] »csoport« nyolc tagjánál a nyitás után egyáltalán nem volt pénzmozgás a számláján, így azokról pénzmosás gyanúja miatt sem kellett figyelni.” Az MNB számára akár ez a  megállapítás is figyelemre érdemes lehet a most zajló vizsgálat során, hiszen a pénzmosás elleni törvény kimondja: a pénzügyi szolgáltató az ügyfél-átvilágítási intézkedéseket az üzleti kapcsolat létesítésekor, azaz a számlanyitáskor köteles alkalmazni. A MagNet Banknál zajló bankfelügyeleti eljárás célja, hogy kiderítse: a pénzintézet által a bissau-guineai számlanyitások kapcsán elvégzett belső vizsgálat során valóban a előírásoknak megfelelően jártak-e el, illetve, hogy a bank megfelelően kezelte-e a külföldi állampolgárok azonosítása kapcsán felmerülő magasabb kockázatokat - tájékoztatta a VS.hu-t az MNB. A jegybank elsősorban arra kíváncsi, a bank erre vonatkozó belső szabályozása megfelel-e a jogszabályi előírásoknak, és ha a vizsgálatot lezáró határozatában végül jogsértést állapítana meg, szankciókat is alkalmazhat a bankkal szemben. A MagNet Bank elnöke a pénzintézet által elvégzett belső vizsgálat eredményeit ismertetve korábban elmondta: a kilenc bissau-guineai útlevélhez tartozó számlából nyolcat az ügyfelek személyesen a bank Andrássy úti fiókjában nyitottak meg 2013 novembere és 2014 februárja között, egyet - a sajtófeltételezések szerint ez a Gabriel Derdak névre Simon Gábor által nyitott számla volt - pedig online regisztráltak. Még ha a nyolc személyesen megnyitott számlával kapcsolatban a bank kellő körültekintéssel járt is el, a webes számlanyitás körülményeivel kapcsolatban joggal merülhetnek fel kérdései a felügyeletnek. A pénzintézet honlapján ugyanis az online számlanyitási szolgáltatás menetéről szóló ismeretető szerint: „adatai megadása után egy előre egyeztetett időpontban az Ön által kiválasztott fiókban felkereshet minket, ahol már csak alá kell írnia az előre elkészített számlaszerződést és dokumentumokat.” Ezzel szemben a bank elnöke korábban arról tájékoztatta a nyilánosságot, hogy „a pénzintézet munkatársa az ügyfél otthonában megtekintette a kérelmező úti okmányát, és az irat sorszámát is följegyezte, mielőtt aláírták a számlanyitáshoz szükséges dokumentumokat.” Az MNB mellett a NAV Pénzmosás Elleni Információs Hivatala is vizsgálódhat a banknál, hiszen a hamis bissaui útlevéllel nyitott  számlákkal kapcsolatos esetleges visszaélések ügyében ez a szervezet hivatott nyomozni. A NAV a VS.hu kérdésére jelezte: a pénzmosás elleni törvény szigorú titokvédelmi rendelkezései értelmében semmilyen információt nem oszthat meg a nyilvánossággal arra vonatkozóan, érkezett-e ilyen bejelentés a banktól. A NAV Pénzmosás Elleni Információs Hivatala már 2013-ban is vizsgálódott Simon Gábor ügyében, akkor még csak az ausztriai Volksbanknál nyitott számlái ügyében. A vizsgálat eredményéről a NAV október 16-án értesítette a Legfőbb Ügyészséget az Index.hu információi szerint. Simon ellen tavaly novemberben indított nyomozást a Központi Nyomozó Főügyészség, adócsalás és magánokirat-hamisítás megalapozott gyanúja miatt. Fáy Zsolt Magyar Nemzetnek adott tájékoztatása szerint a Magnet Bank a Simon-ügy kipattanása óta már szigorított az ellenőrzési rendszerén, annak ellenére, hogy az eddig is megfelelt a törvényi előírásoknak.


A Magyar Nemzet 2014. február 4-én arról számolt be, hogy Simon Gábor szocialista országgyűlési képviselőnek, az MSZP alelnökének a vagyonnyilatkozatában nem szereplő megtakarításai vannak egy osztrák bankban (később kiderült, a Volksbankról volt szó). A lap szerint Simon 2008. január 28-án és 2009. április 10-én 575 000 eurót és 162 954 dollárt helyezett el a bankban két klíring és két time deposit számlára. Később az összegeket határozott idejű bankbetétekbe, majd értékpapírokba fektette. Simon betétszámla egyenlege 2013. október 16-án 770 000 eurót mutatott. Simonnak a pénzmosás elleni törvény értelmében a betétkor nyilatkozatot kellett tennie a pénz eredetéről, melyben azt állította, az egy cég és egy budapesti ingatlan eladásából származott.
„A szóban forgó időszakban azonban Simon Gábor tulajdonában nem volt olyan értékű ingatlan, valamint gazdasági társaság, amely magyarázatot adhatott volna a mesés összeg eredetére. Az összeget [Simon] jövedelemként sem vallotta be, így a jogszabályok által előírt adót sem fizette be. Az MSZP elnökhelyettese okirat-hamisítást követett el azzal, hogy valótlan tartalmú vagyonnyilatkozatokat nyújtott be az Országgyűléshez, de bűncselekmények elkövetésének gyanúját veti fel az is, hogy a megszerzett vagyona után nem fizetett adót. És akkor a csaknem negyedmilliárd forint eredetéről még nem is beszéltünk” - írta akkor a Magyar Nemzet.
Simon Gábor vagyonkezelői tevékenységéről és az osztrák bankszámláról az egykori Nemzetbiztonsági Hivatal által 2008-ban és 2009-ben munkaügyi államtitkári kinevezetése okán elvégzett átvilágító ellenőrzésen sem beszélt a Magyar Nemzet értesülése szerint. Erről a parlament nemzetbiztonsági bizottságát szóban tájékoztatta az Alkotmányvédelmi Hivatal.
A Magyar Nemzet értesülése szerint Simon a február 18-iki gyanúsítotti kihallgatásán azt mondta, az osztrák bankszámlán elhelyezett összeg csak vagyonkezelési célból került a birtokába.
Az Index információi szerint Simon Welsz Tamás tanácsára vallotta így a kihallgatáson. Welsz tanácsolta, hogy egy szinte ellenőrizhetetlen montevideói vállalkozást nevezzenek meg az összeg tulajdonosaként, és állítsák azt, hogy a cég magyarországi befektetéseket, munkahelyteremtő vállalkozásokat tervezett, ehhez adott anyagi forrásokat Simonnak. Az uruguayi cég papírjai néhány nap alatt el is készültek Ausztriában.
Simon Gábort március 10-én őrizetbe vették, március 11-én pedig az ügyészség kezdeményezte előzetes letartóztatását a Pesti Központi Kerületi Bíróságon, miután a Központi Nyomozó Főügyészség megvádolta, hogy egy a Welsz Tamástól szerzett, és Welsz házában tartott házkutatás során talált páncélszekrényből előkerült, Gábriel Derdák nevére kiállított hamis bissau-guineai útlevél el 2014 februárjában 250 000 eurót helyezett el a MagNet Bank Andrássy úti fiókjában Welsz Tamáson keresztül. Simon vagyonnyilatkozatában ez az összeg sem szerepel. A nyomozók Welsz lakásán több tíz millió forintnyi készpénz mellett megtalálták azokat az iratokat is, amelyeket a Simon „vagyonkezelésében” állt osztrák számlán tárolt összeg eredetének alátámasztásához készítettek. Március 12-én elrendelték Simon 30 napos előzetes letartóztatását.
Az Index szerint már november óta nyomoztak Simon ellen, a nyomozók gyanúja szerint egy bankos belső ember segítsége is kellett ahhoz, hogy Simon Gábor az Interpol által körözött Welsz Tamás segítségével és egy tőle szerzett, Gabriel Derdak névre kiállított bissaui útlevéllel számlát nyithasson a Magnet Bank budapesti fiókjában. A pénzintézetben Simon személyes közreműködése nélkül intézték el a számlanyitást, ez pedig lehetetlen belsős segítség nélkül, mivel a bankot törvény kötelezi arra, hogy munkatársai legalább egyszer, a számlanyitáskor találkozzanak és azonosítsák a tényleges számlatulajdonost. A bankban mintegy 75 millió forintnak megfelelő összeget találtak a nyomozók, így különböző helyekről összesen mintegy 400 millió forintnyi pénz került elő.
A Blikk úgy tudja, a Gabriel Derdák névre kiállított útlevélben állandó lakcímként a Bissauban lévő Rua de Bolama 8 szerepelt, ami a lebombázott elnöki palota címe.
A Magnet Bank elnöke, Fáy Zsolt szerint alapos belső vizsgálatot folytattak le a Simon-ügy kirobbanását követően, ekkor derült ki, hogy az elmúlt hónapokban kilenc bissau-guineai ügyfél is számlát nyitott 2013. november és 2014. február között a pénzintézetnél. A bankelnök határozottan cáfolja azokat a híreszteléseket, hogy a pénzintézet alkalmazottai hibáztak az ügyben. Szerinte minden esetben követték a megfelelő előírásokat, és a rendelkezésre álló dokumentumok alapján ellenőrizték az adatok valódiságát. A bank nem vonhatta kétségbe az afrikai okmányok eredetiségét, hiszen azokat az adott ország hatóságai állították ki.