Egyre kevésbé bízunk a politikusokban

Fotó: Fotó:AFP/Christophe Archambault / Béla Fotós

-

Az Edelman Trust Barometer 2001 óta méri az emberek intézményekbe, politikusokba és vezetőkbe vetett bizalmát világszerte, majd felmérései eredményeit évente publikálja. A 2014-ben megjelenő riportot a héten, a svájci Davosban megnyíló Világgazdasági Fórumon készül bemutatni.


A jelentésből kiderül, soha nem látott alacsony szinten van az emberek kormányaikba és politikusaikba vetett bizalma: a tavalyi 41%-hoz képest idénre 39%-ra esett vissza azok száma, akik bíznak országuk vezetőiben. Ez a magasabban képzett és tehetősebb népesség körében 48%-ról 44%-ra csökkent. A világ számos országában végzett felmérés szerint ez a tendencia Ázsiától kezdve Amerikáig mindenhol megfigyelhető, de leginkább Európa gyenge gazdasági teljesítményű országaira jellemző: Franciaországban 49%-ról 32%-ra, Olaszországban 35%-ról 24%-ra, míg Spanyolországban 20%-ról 18%-ra esett vissza a tanult és tehetős népesség körében. Érdekes, hogy az alacsonyabban képzett és szegényebb emberek bizalma még nagyobb csorbát szenvedett az utóbbi években, hiszen itt a számok a franciáknál 33%-ról 20%-ra, az olaszoknál 21%-ról 18%-ra, míg a spanyoloknál 19%-ról 14%-ra estek vissza. vállalatok_kormány_2 Érdekes, hogy noha a vállalatokba, vagy a gazdasági élet szereplőibe vetett bizalom jóval erősebb (a magasabban képzett népesség körében ez a szám 58%, míg az össznépességnél 49%), mint a kormányokba, de azért a gazdasági életben sem bárkiben bíznak meg az emberek. Az elit iránt általánosságban nem rajonganak, hiszen az Edelman felmérés szerint hatalmas a különbség egy vezérigazgató és egy alkalmazott iránt táplált bizalom között. Spanyolországban ezek a számok 13% és 41%, Franciaországban 19% és 39%, míg Olaszországban 18% és 45%. vállalatok_kormány_1 Richard Edelman, az Edelman Trust Barometer vezérigazgatója, leginkább a bizalomvesztés lehetséges következményeitől tart. Szerinte azokban az országokban, ahol a gazdaság sincs éppen a topon, a kormányok és politikusok iránti bizalomvesztés súlyos következményekkel járhat, többek között a populista mozgalmak előretörésével. Ez olyan utcai zavargásokat eredményezhet, mint amilyeneknek tavaly Törökország, Brazília vagy Dél-Afrikába utcáin is szemtanúi lehettünk. A politikusok iránti bizalomvesztés európai tendenciájára már a gazdasági élet szereplői is felfigyeltek. A múlt héten Bécsben Kelet- és Közép-Európa közgazdászainak, valamint üzleti és politikai vezetőinek megrendezett fórumon a résztvevők is megállapították, nem az Egyesült Államok és nem is az eurozóna hibás a térség gazdasági vergődéséért, hanem az országok saját politikusai. A résztvevők 60%-a egyetértett abban, hogy a kelet-közép-európai országok kormányai, illetve azok sokszor populista intézkedései azok, amelyek a legnagyobb gátjai a gazdasági fejlődésének.