Egyesült Királyság: kérdéses a konzervatív parlamenti többség

Fotó: AFP / GEOFF CADDICK

-

Ha az előrejelzés beigazolódik, Theresa May nagyon elszámolta magát. Biztos konzervatív vezetés után a vártnál szorosabb eredmény születhetett.


Az exit poll szerint a 2010 óta kormányzó Konzervatív Párté lehet a legnagyobb frakció, de nem biztos, hogy a párt abszolút többséget szerzett az előre hozott parlamenti választásokon.

A nagy brit médiatársaságok közös felmérése – amely nem feltétlenül pontosan jelzi a végleges mandátummegoszlást – azt valószínűsíti, hogy a konzervatívok 314 képviselői helyet szerezhettek meg a 650 fős alsóházban, 17-tel kevesebbet, mint az előző, 2015-ös választásokon, vagyis a Konzervatív Párt frakciójának létszáma 12 fővel elmaradna az abszolút többséghez minimálisan szükséges 326-tól.

Ha az exit poll pontosnak bizonyul, a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt 34 fővel 266-ra növelte alsóházi frakciójának létszámát.

A Skóciát kormányzó, függetlenségpárti Skót Nemzeti Párt (SNP) 22 képviselői helyet veszíthetett az exit poll szerint, és frakciójának létszáma 34 főre zsugorodhatott.

Mindenképpen rendkívüli horderejű fejlemény lenne, ha az SNPárt valóban ekkora veszteséget szenvedett. Ez azt jelentené, hogy a párt pozíciói jelentősen gyengülnének a függetlenségről szóló újabb népszavazásért zajló küzdelemben. Az SNP az előző, 2015-ös választásokon a londoni alsóházban Skóciának járó 59 mandátumból 56-ot megszerzett.

Nicola Sturgeon skót miniszterelnök a Brexitről tartott népszavazás óta folyamatosan követeli az újabb függetlenségi referendumot. Arra hivatkozik, hogy az EU-tagsági népszavazáson az országos átlagon belül a skótok 62 százaléka a bennmaradásra voksolt, és Skócia nem engedheti meg, hogy akarata ellenére kirángassák az Európai Unióból.

Skóciában 2014 szeptemberében rendeztek népszavazást a függetlenségről, de akkor az elszakadást ellenzők kerültek 55 százalékos többségbe.


Kevés volt a különbség

Theresa May kormányfő korábban határozottan elvetette az idő előtti választásokat, majd április 18-án váratlanul bejelentette az előrehozott választásokat.

A jelenlegi választási törvény öt évben rögzíti a parlament mandátumát, vagyis a 2015 után 2020 májusában lett volna esedékes az újabb választás. Ez azonban az alsóházi képviselők kétharmados többségével felülírható. Az alsóház May bejelentése után ennél sokkal nagyobb arányban, 522 szavazattal 13 ellenében hagyta jóvá az előre hozott választások megtartását.

May azzal indokolta az előrehozott választások meghirdetését, hogy erőteljesebb választói mandátummal szeretné elkezdeni az EU-tagság megszűnésének feltételeiről szóló tárgyalássorozatot.

A kormányfő szerint az ellenzék igyekezett akadályozni a Brexit-folyamatot, kihasználva a Konzervatív Párt csekély, az összes többi frakció létszámához képest mindössze 17 fős akkori alsóházi többségét, és ezért is szükséges a megerősített mandátum.

Ha azonban az exit poll helytállónak bizonyul, akkor a Konzervatív Párt még e többségét is elveszíthette, és kérdés, hogy képes lesz-e stabil kormányt alakítani.

Hasonló helyzet állt elő a 2010-es választások után, amikor a Konzervatív Párt alsóházi frakciója lett a legnagyobb, de csak 307 fős létszámmal. Néhány napnyi egyezkedés után azonban a konzervatívoknak sikerült a Liberális Demokratákkal koalíciós többségi kormányt alakítaniuk, és ez a kormány az előrejelzések és folyamatos koalíciós súrlódások ellenére sikeresen ki is töltötte ötéves mandátumát.

A 2015-ös választások után a konzervatívok önállóan, abszolút többség birtokában alakíthattak kormányt.