Egyelőre nem "repülnek" a műrepülők a Hármashatárhegyről

Fotó: VS.hu/Ambrus Vilmos / VS.hu/Ambrus Vilmos

-

Egyelőre maradnak a hármashatárhegyi vitorlázórepülő-téren a műegyetemi sportrepülők, akik a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel (MNV Zrt.) vitatkoznak a terület használatáról. Az MNV Zrt. szabálytalanságokra hivatkozva felmondta a műrepülő egyesülettel kötött szerződést, így megpróbálta birtokba venni a repülőteret, ám ez egyelőre meghiúsult.


A hármashatárhegyi repülőteret a világháború előtt, majd 1972 óta ismét használó Műegyetemi Repülő Egyesület (MSE) és az MNV Zrt. tavaly július óta vitatkozik a 157 hektáros, állami tulajdonú területről. Az egyesület 1998-ban kapta határozatlan időre vagyonkezelésbe az óriási kiterjedésű, füves repülőteret, amelyhez három hangár és több kisebb épület – műhelyek, irodák – tartozik. A szerződés feltételül szabta, hogy az MSE köteles a területen évente legalább 4 millió forint értékű felújítást végezni, és erről elszámolást készíteni. Az MNV Zrt. azonban arra hivatkozva, hogy a műrepülők nem teljesítették az elszámolást, illetve nem tettek eleget a felújításnak, tavaly július 2-án felmondta a szerződést. Az MNV Zrt. ezzel kapcsolatban úgy tájékoztatta a VS.hu-t, hogy a szerződés felmondása jogszerű volt, mert az MSE nem teljesítette abban fogalt kötelezettségeit. A felmondás az állami vagyongazdálkodásról szóló kormányrendelet alapján történt. Az MSE szerint viszont meglepetésszerű és minden előzmény nélküli volt a felmondás. Gavronek Ferenc, az egyesület elnöke a VS.hu-nak azt ugyan nem cáfolta, hogy voltak hiányosságaik a pénzügyi elszámolásnál, de ezeket pótolták, viszont az MNV Zrt. erre nem reagált. Ezért a szerződés felmondását bíróságon támadta meg az MSE. A keresetet ugyan elutasították, de az egyesület fellebbezett. Amíg erról nincs döntés, nem adhatja át a területet. „Arról nem is beszélve – mondta el Gavronek Ferenc –, hogy április 7-i dátummal kaptunk egy levelet, hogy 16-áig ürítsük ki, és adjuk át a repülőteret”. Ez nemcsak azért lehetetlen, mert a műrepülők vitatják a szerződés felmondásának jogszerűségét, hanem azért is, mert ilyen rövid idő alatt nem is tudták volna elszállítani repülőiket és egyéb eszközeiket. Ennek ellenére szerdán kora délelőtt az MNV Zrt. munkatársai megpróbálták birtokba venni a területet, ám ez végül meghiúsult. Az MSE és az MNV Zrt. a sajtó és az érdelődők kizárásával tárgyalt egymással. Gavronek Ferenc elmondása szerint végül arra jutottak, hogy nem történik meg az átadás, a műrepülők maradnak a Hármashatárhegyen, de az ügynek ezzel nincs vége, tárgyalni szeretnének a helyzetről a vagyonkezelővel. A megbeszélésről készült jegyzőkönyvben mindenesetre nem szerepel semmilyen határidő. Kérdésünkre, hogy továbbra is repülhetnek-e a gépeik a Hármashatárhegyen, Gavronek Ferenc úgy válaszolt, mindenképpen szeretnének repülni.


-


Mi nem tetszik az MNV Zrt.-nek? És mi a műrepülőknek?

A vagyonkezelő a VS.hu kérdésére közölte: a szerződés felmondásától függetlenül a környezetvédelmi felügyelőség a helyszínen ellenőrzést végzett, és több szabálytalanságot tárt fel. Például a leszállópálya tereprendezése csak szennyeződéstől mentett földdel történhetett volna, viszont az ellenőrzés során kevert építési bontási hulladékot fedeztek fel. Emiatt várhatóan kármentesítést kell végezni. Engedély nélküli hulladéktárolásra is fény derült, a területen akár több száz köbméternyi szemét lehet. A felügyelőség talált a környezetbe nem illő anyagokat is: textíliákat, nejlont, téglát, vas- és betondarabokat. Az MNV Zrt. válaszában magánszemélyek bejelentésére hivatkozva arról írt, hogy a repülőtéren többször bontott építési hulladékot, sittet raktak le. „A tervek szerint a terület visszakerül a természetvédelembe, a természetet kedvelő kirándulók vehetik majd igénybe ezt az országos jelentőségű védett természeti területet” – tájékoztatott az MNV Zrt. És éppen ez az, amire az MSE is apellál. A repülőtér ugyanis természetvédelmi területen fekszik. Mégpedig úgynevezett Natura 2000 természetvédelmi területen, vagyis európai uniós védelem alá tartozik. „A vitorlázórepülésen túl másra nem is alkalmas” – mondta Zöld András, a műrepülők vitorlázórepülő szakosztályának gazdasági vezetője. A Hármashatárhegynek ennek a részére leginkább a környéken lakók járnak ki, rajtuk kívül futók, kerékpárosok, nordic walkingosok, vagy egyszerűen csak kutyasétáltatók használják. Időnként terepfutó- és terepkerékpáros versenyeket is tartanak itt; hétvégenként, ha folyamatos a repülők fel- és leszállása, feliratok figyelmeztetik a kirándulókat, hogy tilos az átjárás a területen. Márpedig ha jó a szél - mint ottjártunkkor, szerdán délelőtt -, akár öt órát is lehet repülni egyfolytában.


-


Számok és évszámok a Hármashatárhegyről és a műrepülőkről

Az MSE-t 1921-ben alapították. A hármashatárhegyi repülőtérre 1933-ban kaptak örökös használatbavételi jogot Huszár Aladár főpolgármestertől. Az 1939-ben létrehozott Horthy Miklós Nemzeti Repülő Alaptól támogatás is járt nekik, mivel az intézmény biztosította a hazai műrepülés forrásait. Az örökös jog 1945 után jó időre – 1972-ig – elveszett. Az egyesület ma állami támogatás nélkül működik. „Megélünk, de legalább ne vegyék le a repülőterünket” – mondta Gavronek Ferenc. Az MSE vezetői azt mondják, a közhiedelemmel ellentétben a műrepülés nem a milliárdosok sportja. „Persze nem is a szegényeké. Annál azért jóval drágább, mint fogni egy labdát, és lemenni focizni a parkba” – mondta egy régi egyesületi tag, de rögtön hozzá is tette: „Higgye el, egy fiatal egy hétvégi buliban több pénzt költ el, mint amennyibe nálunk egy repülés kerül”. Az MSE-nél sok olyan fiatal pilóta tanul, aki esténként McDonald'sban dolgozva keresi a repülésre szánt pénzét – mesélték az egyesületi tagok. Egy két hónap alatt elvégezhető tanfolyam ára 150 ezer forint. Ebben az elméleti órák és 70-80 felszállás van benne. Az MSE-nél percenkénti 50 forintos áron repülhetnek a pilóták. Az egyesületnek 12 vitorlázó és 2-3 motoros gépe van. Hármashatárhegyen 2 magángépet is tárol, mindezen kívül pedig 2 olyan repülő áll a hangárokban, amely már nem repülhet. Egy új gép ára 1 és 10 millió forint között mozog. A hangárban láttunk olyan kisrepülőt, amely akár 270 kilométer per órás sebességre is képes, valamint 500 kilométer megtételére képes. Egy vitorlázó géppel a Hármashatárhegy környékén 450-700 méter magasba emelkedhetnek a pilóták. A fővárostól délre azonban 1500 méterre is felszállhatnak. Vitorlázó géppel Magyarországon 9500-10 ezer méter volt az emelkedési rekord, a világrekord pedig 15 ezer méter. (Az utasszállító gépek általában 10-11 ezer méteren repülnek.) „Ezt azért akármilyen géppel nem lehet megcsinálni” – magyarázta egy műrepülő pilóta. Ha pedig magát a hármashatárhegyi repülőteret szeretnénk leírni számokkal, az mondható el, hogy a terület értéke 4,2 milliárd forint, az ott lévő épületek pedig 16,7 milló forintot érnek.


-


A kis repülőterek sorsa Magyarországon

A műrepülőket az aggasztja a leginkább, hogy mi lesz a hazai műrepüléssel, ha végül menniük kell a Hármashatárhegyről. Az MSE ugyanis a legrégebbi ilyen magyarországi egyesület, náluk tanul a legtöbb kezdő műrepülő. A többi itthoni kis repülőtér sincs jobb helyzetben. Ezek alapvetően hatalmas területek, amelyekkel az állam, vagy a honvédség, kisajátítás után azt csinál, amit akar. Előfordul olyan is, hogy az állam az önkormányzatoknak adja vagyonkezelésbe a kis repülőtereket. Ám úgy tudjuk, volt olyan, amelyet felparcelláztak. Mert csábító a gondolat, hogy egy repülőtérnyi terület beépíthető, vagy befektetőknek eladható. A budaörsi repülőtér megszerzéséért a budaörsi és a fővárosi XI. kerületi önkormányzat küzdött, majd az utóbbi kapta meg. A kedvező fekvésű, viszonylag nagy forgalmat bonyolító repülőtér iránt számos befektető érdeklődött. Végül úgy sikerült „megmenteni”, hogy műemlékké nyilvánították: központi épülete, illetve a beépített Zsolnay-kerámiáknak köszönhetően kapott védettséget. A dunakeszi sportrepülőtér helyzete hosszas viszontagság után rendeződött – legalábbis egy időre. A repülőteret a vagyonkezelő az önkormányzat tulajdonába adta. Az ott működő repülőklub 15 évre kapott használatbavételi engedélyt. Ám az önkormányzat egyszercsak díjfizetésre kötelezte a repülőklubot, holott utóbbi tartotta fenn az egyébként is általa épített hangárt és klubházat. A repülők végül három éves pereskedés után nyertek, 2018-ig használhatják a repteret. Hogy utána mi történik, még nem lehet tudni.


-