Egy város, amelyet a „Zsidóölők kis hegyi erődjének” hívnak

Fotó: Markel Redondo / The New York Times / Markel Redondo / The New York Times

-

Az álmos spanyol kisváros, Castrillo Matajudíos még a spanyol inkvizíció alatt kapta a nevét.


Négyszáz éve így hívják a Madridtól 257 km-re északra fekvő várost, nem csoda hát, hogy a mindössze 56 lakos vonakodik megváltoztatni a nevét. Pedig Castrillo Matajudíos, vagyis a „Zsidóölők kis hegyi erődje” néven futó városka a spanyol történelem legsötétebb éveinek állít emléket. A város polgármestere, Lorenzo Rodríguez Pérez most arról próbálja meggyőzni a város lakóit, hogy május 25-én szavazzanak egy új név mellett. Először azonban utánajárt, honnan is ered ez a cseppet sem hízelgő elnevezés. Mint kiderült, nem egy helyi zsidók ellen irányuló pogrom miatt lett a város neve „Zsidóölő”, hanem éppen azért, mert a lakosok maguk is zsidók voltak, és így próbáltak megszabadulni saját, akkoriban üldözött identitásuktól. Mire a spanyol inkvizíció kezdetét vette a 15. század végén, Castrillóban körülbelül 1 200-an lakhattak. Amikor a spanyol király elrendelte a zsidók kiűzését, a helyi lakosok az átkeresztelkedés mellett döntöttek ahelyett, hogy elhagyták volna az országot. Nem véletlen tehát, hogy a várost Castrillo Matajudíosként először 1623-ban említik, előtte Castrillo de Judíos, vagyis „Zsidók erődje” néven jegyezték.