Egy másik világvallás is ünnepel

Fotó: MTI/Soós Lajos / MTI/Soós Lajos

-

A keresztény karácsony és a zsidó hanuka ünnepe is kapcsolódik a téli napfordulóhoz. Innentől kezdve hosszabbodnak a nappalok az északi féltekén, vagyis a fény legyőzi a sötétséget. Most egybeesik a két ünnep.


Ritka esemény a világtörténelemben a győztes szabadságharc, különösen ritka a zsidó világtörténelemben. Nem véletlen, hogy a makkabeus hősök emlékünnepe, a hanuka mindmáig az egyik legkedveltebb, legmeghittebb zsidó ünnep világszerte – írja a Bálint Ház honlapja.


A Wikipedia szerint a hanuka a fények ünnepe, a zsidók egyik legfontosabb ünnepe. A makkabeusoknak a szíriai görögök feletti győzelmére (i. e. 165.), a jeruzsálemi szentély megtisztítására és újraavatására, valamint a nyolc napon át égő mécses csodájára emlékezik. Ezt az ünnepet ismerik leginkább a nem zsidók körében.

Az i. e. 2. század közepén a Júdeát kormányzó görög uralkodó, IV. Antiokhosz az eddig vallási önállóságot élvező Júdeában korlátozó intézkedéseket vezetett be, hogy elősegítse a hellenizmus térhódítását. Elhelyezte Zeusz szobrát a szentélyben, megszentségtelenítve azt, és arra kötelezte a zsidókat, hogy a Tóra szigorú tilalmát megszegve boruljanak le a városokban körülhordozott bálványok előtt. Ennek hatására egy Modiin nevű kisvárosban a Hasmoneus családból származó Mátitjáhu felkelést robbantott ki, majd fia, Júda Mákábi vezetésével egy maroknyi zsidó csapat győzelmet aratott a túlerőben lévő szír-görögök felett, megtisztították a szentélyt és újból felavatták azt.

Ennek emlékére nevezték el az ünnepet hanukának, ami héberül felszentelést jelent.

A hanuka tehát a judaizmusban az egyistenhívő zsidó vallás diadalát ünnepli a hellenizmus felett.

Már i.e. 163 decemberében, egy évvel Jeruzsálem felszabadítása, a Szentély megtisztítása és újjáavatása után törvénybe hozták az örömünnep megülését. A Makkabeusok könyvében olvasható, hogy kiszlév hónap 25-én kivilágították Jeruzsálem városát, vidám öröm és fény hirdette a szabadságharc győzelmét.

Júda Makkabi, majd testvérei, Jonatán és Simon még sokáig harcoltak az ország függetlenségéért, ám a hanuka minden évben a szabadságra és a hősi küzdelemre emlékeztetett.



Szunyogh Szabolcs közíró Facebook-bejegyzésében a karácsony és a hanuka közötti párhuzamról írt:


„A hanukai a tudás és etika zsidó jelképe, veszélyes szerkezet, lehet mellette olvasni és imádkozni. A Fény eláradása, a szellem győzelme a történelem vak erői fölött. Ezzel teljes joggal állítható párhuzamba a Gyermek születésének ünnepe, amely eseményt egyrészt szintén megelőz némi borzalom (Heródes rémuralma), másrészt amely ünnep szintén békét és szeretet ígér a világban a jóakaratú embereknek.

Mindkét ünnep napfordulóhoz kötődik, néprajzilag mindkettő egymás megajándékozását, az öröm szerzését, a családi együttlétet hirdeti.


Miután a makkabeusok megtisztították a szentélyt, csupán egy napra elegendő kóser olajat találtak, amellyel meggyújthatták a szent gyertyatartót, a menórát. Új olaj előállítására nyolc napra volt szükség, de ekkor a hagyomány szerint csoda történt: az egy napra elegendő olaj nyolc napon át égett. Ennek emlékére a hanuka első napjától kezdve minden este eggyel több gyertyát gyújtanak meg a zsidó családok, és olyan helyre teszik őket, ahol hirdethetik az isteni csodát. A gyertyatartót, amelybe a gyertyákat helyezik, hanukijának hívják.

Az EMIH december 24-től 31-ig (péntek kivételével) minden nap a fővárosi Nyugati téren ünnepli a hanukát.