Egy kis hazai: pálinkahelyzet szabadságharc idején

Fotó: MTI / Marjai János / MTI / Marjai János

-

Újabban a nemzeti függetlenség jelképévé, viszont már pár éve divattá vált a pálinka. Korábban elsősorban a vidéki ember jellegzetes itala volt, ma már gyakran a minőségi borokhoz hasonló pillanatokat és jelzőket párosítunk hozzá. Köszönhetően a többi között a kormányzati kommunikációnak és intézkedéseknek, illetve a pálinkához kapcsolódó rendezvények elterjedésének. Mérlegen a pálinkahelyzet.


Vissza a gyökerekhez. A hétvégén 9. alkalommal megrendezett Budapesti Pálinkafesztivál évek után tért vissza egykori kiindulópontjára, a belváros központjába. A kezdetben még kuriózumnak számító, családias hangulatú rendezvény immár tízezres látogatottságú, minden évben sokak által várt esemény. Az évről évre népszerűbb fesztivál és egyre szaporodó társai jelentős érdemeket szereztek a kulturált pálinkafogyasztás elterjesztésében, de a pálinka nemzetközi elismertségének növelésében is. Idén is sok turista iktatta be magyarországi programjai közé a Tavaszi Pálinkafesztivált. Ez egybevág a szakma egyik legfontosabb törekvésével: a hazai fogyasztók után ma már a külföld meghódítása a cél. A gyümölcspárlatok ugyan hagyományosan népszerűek a környező országokban, Ausztriában, Dél-Németországban vagy Olaszországban, de ahogy Lakatos Márton, a piacon újnak számító Madarasi Pálinka tulajdonosa kérdésünkre elmondta, a magyar pálinka a határon túl egyelőre ismeretlen, nagyon kevés pálinkát exportál az ország. A gyártók ezt egyénileg szervezik, ám mivel nem tudnak nagyobb mennyiséget előállítani, a kivitel költségeit nehéz kitermelni. Lakatos szerint a külföldi kiállításokon és vásárokon való önálló megjelenés kevés a pálinka megismertetéséhez. Hatásosabb marketingre lenne szükség. Ma általánosan a pálinka név megismertetése a cél, hogy a gyártók és az állam egységesen tudjanak fellépni a külföldi piacokon. A fesztivál egyik kiállítója, a Fruktárium Pálinkaház munkatársa szerint a külföldi vendégek nem a gyártó ismertsége alapján választanak – ellentétben a magyarokkal, akik közül sokan még a Pálinkafesztiválon is elsősorban a boltokból már jól ismert márkákat és ízeket keresik. Pedig kuriózumokat is szép számmal találunk. A közel 30 kiállító kínálatában szinte minden gyümölcs megtalálható. Az ismertebbek, mint a szilva, körte vagy barack számtalan formában kóstolhatók. De olyan különlegesebb ízeket is találunk, mint a som-, boróka- vagy szederpálinka. A párlatok és likőrök között pedig a mák, sőt akár az újhagyma is megtalálható.



A név már a miénk

A pálinka megítélése az ezredforduló óta változott. Egy 2002-es törvénymódosítással kezdődött, amely megtiltotta a megnevezés használatát a finomszesz és aroma összekeverésével készült italok számára. Ekkor indulhatott a minőségi pálinkák virágkora. 2008 vége óta egyértelmű a pálinka megnevezés használata is, azt az uniós joggal összhangban lévő törvény szabályozza. A következő lépés az otthoni pálinkafőzés adómentessé tétele volt, majd ezt követte, hogy 2013-ban hivatalosan is hungarikummá nyilvánították a pálinkát, bár a köztudatban addig is az volt. A pálinka kifejezést ma már csak Magyarországon és – kizárólag barackpálinkára – négy osztrák tartományban lehet használni. Több magyar tájegység itala is uniós eredetvédettséget élvez. Ahogy Lakatos Márton fogalmazott:

„2002-től kezdődően a pálinkák egyre finomabbak lettek, a füstös kocsmákból eljutottak a polgárok asztalára. Manapság a legelőkelőbb vendéglátóhelyeken találkozhatunk a jobbnál jobb pálinkákkal.”
 



Otthonfőzés pró és kontra

A második Orbán-kormány első, inkább jelképesnek tekinthető intézkedései egyikeként háztartásonként évi 100 liter 43 százalékos alkoholtartalmú párlat adómentes főzését tette lehetővé. A kereskedelmi főzdék gyakran kifogásolják a közbeszédben és a politikában is meghonosodott „adómentes pálinkafőzés” elnevezést. A törvény ugyanis nem zárja ki a boltból, sőt akár külföldről megvásárolt gyümölcsök felhasználását, az így készült ital pedig nem nevezhető pálinkának, mivel az csak Magyarországon termett gyümölcsből vagy törkölyből készíthető. A jogszabályt mégis az adómentes pálinkafőzés bevezetéseként ismerjük. Lakatos Márton szerint az otthon főzés rontotta a pálinka minőségét, mivel a jó pálinka főzésének kitapasztaláshoz idő és gyakorlat kell. Másrészt az otthon főzött pálinka miatt a piac is csökkent, hiszen többen emiatt nem vásárolnak boltban. A Magyar Szeszipari Szövetség és Terméktanács (MSzSzT) igazgatója, Halász Róbert ugyanakkor úgy látja, a kereskedelmi pálinkafőzést érdemben nem befolyásolta a törvény, inkább a kommersz szeszek fogyasztása csökkent. Az otthoni és bérfőzetett párlatok ugyanis adó megfizetése nélkül nem forgalmazhatóak vagy ajándékozhatóak. Ugyanakkor elismerte, hogy valószínűleg mégis kerültek forgalomba, bár akár egyetlen liter eladása is 30 ezer forintos bírságot vonhat maga után. Pálinka főzés A törvényt szinte bevezetése pillanatában megtámadta az Európai Unió. Nyilvánvalóvá tették: a szeszes italok adóztatása terén nem támogatják a túl nagy, a belső piaci versenyt torzító különbségeket. A teljes adómentesség ellentétes az uniós joggal, más nemzetközi példákra pedig hazánk nem hivatkozhat, hiszen a csatlakozáskor nem kötöttünk külön alkut, mint például Ausztria. Adható ugyan kedvezmény az egyes tagállamokban, de azt engedélyeztetni kell, és nem haladhatja meg a normál jövedéki adó 50 százalékát. Ezt a magyar állam is kialkudta az uniós csatlakozás előtti tárgyalások során. Így 2004-től 2015-ig a szeszekre vonatkozó aktuális jövedéki adó felének megfizetése mellett főzethettek párlatot szeszfőzdékben magánszemélyek. Ezzel ment szembe a magyar állam 2010-ben, és ezt az egyoldalú változtatást támadta meg az Európai Unió. A vizsgálat nemrég zárult le, az EU jogellenesnek minősítette a magyar gyakorlatot. Ha a kormány nem tud egyezségre jutni Brüsszellel, akkor a 2010 előtti állapotok állhatnak vissza, ami az engedélyezett 86 liter 50 fokos párlat esetén évente több mint 70 ezer forint adót jelentene. A NAV tájékoztatása szerint az elmúlt években eddig főzött párlatok adómentességét az EU döntése nem befolyásolja. Az otthoni adómentes párlatfőzés népszerűségére jellemző, hogy még az EP-választásokra készülő MSZP-elnök, Mesterházy Attila is elismerte a kampányban, hogy korábban tévedett, amikor támadta azt, és közös magyar fellépésre hívott fel a pálinkafőzés megvédése érdekében. A kormányzati kommunikáció mindezt a magyarok elleni támadásként értékeli, hangsúlyozva, hogy történelmi sajátosságaira hivatkozva például Ausztria, Németország, Szlovénia és Portugália is kapott különböző kedvezményeket. (Mint láttuk: mi is.) Ugyanakkor ezekben az országokban a szabályok jelentősen eltérnek a magyartól. Ahogy az általunk megkérdezett felvidéki termelő elmondta, Szlovákiában például csak cefréig készíthetik otthon a gyümölcsöt, a pálinkát kifőzetni már hivatalos kifőzdékben kell. Megjegyezte, hogy a házi főzések között nem érezhető nagy különbség a régió országaiban. A pálinka kifejezést ugyanakkor hivatalosan nem használhatják, annak ellenére, hogy a kifőzésre utaló „pálenka” kifejezés szláv eredetű szó.


Nyolcmilliárd adóveszteség

A háttérben sajátos kettősség jellemzi a pálinka világát. Nemcsak a jogszabályi környezet által megtámogatott, így láthatóvá tett házi pálinkafőzés vált divattá, de a kereskedelmi főzdék száma is jelentősen emelkedett – miközben a piac valójában nem nőtt. A pálinkareneszánsz kezdetekor, 2005-ben alig húsz kereskedelmi főzde működött, 2013-ban már 86. Halász Róbert tájékoztatása szerint ma már 110-120 ilyen főzde van. Ugyanakkor míg 2011-ben és 2012-ben hasonló mennyiségű, körülbelül 1,7 millió liter (50 fokos alkoholtartalmú) pálinka készült a kereskedelmi főzdékben, 2013-ra ez közel 15 százalékkal csökkent, másfélmillió liter alá. A bérfőzdék száma ugyanakkor ma már jócskán meghaladja a félezret, a bérfőzetett mennyiség pedig közel harmadával nőtt ez idő alatt. A becslések szerint 2013-ban már 16,5 millió liter 50 fokos pálinkát készítettek így. A bérfőzetett pálinka után befolyt szeszadó ezzel együtt drasztikusan visszaesett: 2009-ben még több mint 8 milliárd forint volt, tavaly viszont már csupán 12 millió forint. Az adóhatósághoz pedig mindössze 213 liter, az adómentes mennyiségen felüli házi főzésű párlatmennyiséget jelentettek be. Idegenforgalom - Pálinkaház nyílt Tarpán A szakma álláspontját megerősítve Lakatos Márton is egyértelmű igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy az így készült párlatból kerül-e kereskedelmi forgalomba. Véleménye szerint, mivel azt nem terheli jövedéki adó, sem bejelentési kötelezettség, ezért olcsó és csábító a feketekereskedelemnek, akkor is, ha a minősége gyengébb. Ez nemcsak a forgalomra nézve, de a pálinka megítélésében is súlyos károkat okozhat. Az adóhivatalnál kérdésünkre nem tudták egyértelműen megerősíteni a feketekereskedelem növekedését, mivel a NAV kifejezetten nem ellenőrzi az otthoni adómentes párlat-előállítást. A szakma képviselői szerint így hazánkban az otthon lepárolt és bérfőzetett mennyiség szinte teljesen kikerült a hatóság látóköréből, hiszen a magánfőzést ugyan be kell jelenteni az adóhatóságnál, de csupán a főzés tényét. Százliteres űrtartalom alatt még a lepárlókészüléket sem kell engedélyeztetni. A szakma becslése szerint évente 20 millió liter párlatot értékesítenek feketén. Az adóhatóságtól megtudtuk, hogy a 100 litert meghaladó, vagyis otthon szabályellenesen tartott, emiatt lefoglalt lepárlók mennyisége 2011 és 2013 között megfeleződött, tavaly már csak 14-et foglaltak le a korábbi közel 30-hoz képest, de az esetek száma nem csökkent, három éve 10-17 között ingadozik.

-


Csak saját fogyasztásra

Egy otthon pálinkát főző borsodi termelő a VS.hu kérdésére a kereskedelmi főzdékkel szemben inkább az adómentes párlatfőzés pozitív oldalát emelte ki. Mint elmondta, családja jóval korábban, 8 éve kezdte a pálinkafőzést, így nekik a szabályozás váratlan ajándék volt.

Örültek neki, mivel az így a megtakarított pénzt további alapanyagokra fordíthatták.
Szerinte a pálinkatörvény a házi pálinka minőségének is jót tett, de egészségügyi szempontból is hasznos, mivel így kevesebb kereskedelmi forgalomban kapható égetett szeszt vásárolnak az emberek. Ők is érzik a pálinkakultusz erősödését, egyúttal saját tapasztalatai alapján a gyümölcsfelvásárlás növekedését is valószínűsíti. Lepárlót nem vásároltak, mivel magát a főzést a jövőben is szakértőre bízzák. A kész pálinkát elmondása szerint csak saját fogyasztásra, családtagok, illetve érkező vendégek részére kínálják. Évente 30-40 litert tudnak készíteni a gyümölcs minőségétől függően – még így is nagy mennyiséget halmoztak fel az évek során. Az adómentesség esetleges megszűnése után sem vár számottevő visszaesést. Elmondta még, hogy ő maga is lát különbséget a házi, illetve a kereskedelmi főzés között, de elsősorban az ízlés, a főzde minősége és a főzőmester tapasztalata miatt.


Pálinkafesztivál


Kockázatok és mellékhatások

Veszélyes is lehet az otthoni pálinkafőzés propagálása. Az alkoholfogyasztás évtizedek óta a magyar társadalom egyik legkomolyabb problémája, ebben világviszonylatban is kiemelkedőek vagyunk. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2013-as adatai szerint Oroszország és a vele szomszédos országok polgárai isszák a legtöbb alkoholt a világon. Ezekben az államokban egy év alatt több mint 12,5 liter tiszta szeszt fogyaszt el egy 15 év feletti ember. Nem meglepő, hogy Európában az alkoholizmus az egyik leggyakoribb halálok, az alkoholizmusból fakadó rákbetegségek aránya pedig Magyarországon a legmagasabb. Százezer emberből legalább száz halála közvetlen összegfüggésbe hozható az alkoholfogyasztással, ezzel hazánk Európa élvonalában van. Az ezredforduló utáni években tiszta szeszben kifejezve 14 liternél több volt az egy főre eső alkoholfogyasztás Magyarországon. Ennek csaknem ötöde volt házi készítésű vagy illegális eredetű. Egy 2003-ban kezdeményezett kormányprogram célja volt, hogy az akkor becsült 718 ezerről egy évtized alatt félmillió alá csökkentse az alkoholfüggők számát. Ez jóval korábban, már 2005-ben bekövetkezett: számuk a Statisztikai Hivatal szerint 432 ezerre esett vissza. A 2010-es adat szerint pedig 522 ezer ember rabja a szeszes italoknak. A KSH viszont csak a kórházak adataira épít. Drasztikusan ronthatja a statisztikákat a látókörből kikerülő, ezáltal ismeretlen mennyiségű házi főzés és fogyasztás. A hosszú ideje biztató adatok is romlást mutatnak. Az egy főre jutó összes szeszesital-fogyasztás 2006 óta folyamatosan csökkent, egészen 2011-ig, amikor az OECD-tagországok átlagáról, 9,2 literről 9,7 literre emelkedett. Az egészségügyi államtitkárság ezért az alkoholfogyasztás visszaszorítását célzó tervet dolgozott ki, amely jelenleg társadalmi egyeztetés előtt áll.