Egy halott miniszterelnök, Chaplin és két anime

Fotó: Wikicommons/Wikipedia / Wikicommons/Wikipedia

-

A miniszterelnök elleni merénylet mindent megváltoztatott Japánban. Ma 92 éve, hogy tizenegy haditengerészeti tiszt megölte Tszujosi Inukai kormányfőt, ezzel állampuccsot hajtva végre. A merényletet követő perrel és a tisztek ellen kiszabott könnyű ítélettel kezdetét vette a Japánt egészen a második világháború végéig mozgató militarizmus.


Az 1932-es év amúgy is véres év volt a szigetország történetében. Ez volt a „Vér Liga Incidensének” éve, amikor szélsőségesek több liberális politikus és gazdag üzletember ellen követtek el merényleteket. A gyilkosságok nyomán egy egész, egy buddhista pap által vezetett ultranacionalista civil hálózatot göngyölítettek fel. A csoport neve hiába utalt volna az ellenkezőjére, nem volt annyira véres. Húsz célpontjukból mindössze kettőt sikerült likvidálniuk, egy volt pénzügyminisztert és egy pénzügyi cég vezérigazgatóját. Bár a május 15-i merénylet nem az ő nevükhöz köthető, az elkövetők kétség kívül a Vér Ligájának munkáját szerették volna folytatni. A tizenegy, egyébként éppen hogy csak huszadik évét betöltött tengerész tervében nem csak Tszujosi Inukai megölése szerepelt. Éppen akkor az országban tartózkodott Charlie Chaplin is, a kor egyik legnagyobb filmsztárja és leghíresebb embere. A cél tehát az volt, hogy amikor a brit színész részt vesz a miniszterelnök által rendezett fogadáson, őt is elteszik láb alól, ezzel ha nem is kirobbantva, de elősegítve egy háborús konfliktus kibontakozását az Egyesült Államokkal. Akkor pedig megbukna az egész köztársaság Japánban és újra vissza lehetne állítani a császárságot. Chaplin azonban, szerencséjére a merénylet idején épp szumó meccset nézett a miniszterelnök fiával, ami valószínűleg mindkettőjük életét megmentette.



A merénylőket hadbíróság elé állították, de még mielőtt elítélhették volna őket a bírósághoz érkezett egy olyan petíció, melyet 350 ezren, saját vérükkel írtak alá. A nép támogatása miatt várható volt, hogy nem kapnak majd szigorú büntetést, pár év után kiengedik majd mindnyájukat. A petíció mellett a bíróság kapott még tizenegy levágott ujjat is, melyet tizenegy japán fiatal küldött el, akik vállalták, leülik a büntetést a „hősök” helyett. A merénylők iránt kialakult tiszteletnél mi sem mutatja jobban a demokrácia és a jogállamiság hanyatlását Japánban, valamint a militarizmus feléledését, ami egészen a második világháborúban való aktív részvételéig repítette Japánt.



Az 1932-es puccs kísérlet bár a japán militarista mozgalmak egyik leglátványosabb és legnagyobb horderejű akciója volt, mégsem nagyon tűnt fel a pop-kultúrában. Mindössze két valamire való említése van. A Ghost in the Shell: Stand Alone Complex című japán animében bukkant fel. Itt egy terrorista csoport megalakulásában játszik szerepet a Május 15. incidens. A Jin-Roh című 2000-es egészestés film az egyik legsajátosabb feldolgozása a Piroska és a Farkas mesének. Egyesek azonban azt feltételezik, hogy a japán militarizmus kora ihlette a történet előzményét. Vagyis ilyen lehetett volna az ország, ha a május 15-ös incidens sikerrel jár és a császári-katonai hatalmat konzerválják Japánban.