Egy gyors helycsere és Budapest ostroma a parlamentben

Fotó: MTI/MTVA / Kovács Tamás

-

Bár Demszky Gábor rekordját nem döntötte meg, Bajnai Gordon gyorsan távozik a parlamentből, ahová ellenzéki színekben tér vissza egy egykori fideszes. Kedden rohammunkában elfogadják a budapesti önkormányzati rendszer átszabását, igaz, egy apró korrekcióval. Szerdán éles vita várható a paksi hitelszerződésről, hiszen több mint 3000 milliárd forintról van szó.


Majdnem pontosan húsz év elteltével tér vissza a parlamentbe Szelényi Zsuzsa, aki a parlament kedden kezdődő ülésének elején teszi le a képviselői esküt. A baloldali összefogás listáján, a mandátumáról lemondott Bajnai Gordon egykori miniszterelnök, az Együtt-PM vezetőjének helyére beülő Szelényi ugyanis 1990 és 1994 közt már volt képviselő, csakhogy akkor még a Fidesz színeiben, most pedig egykori pártja ellenzékeként fog dolgozni. Bajnai Gordonnak egyébként nem sikerült rekordot döntenie, hiába csak húsz napig volt képviselő (a május 6-i alakuló üléstől május 26-ig), nem ő ült a legrövidebb ideig a Házban: a négyszer is képviselőnek választott, de mindig lemondott egykori SZDSZ-es főpolgármester, Demszky Gábor ugyanis 2002-ben mindössze 16 napig töltötte be mandátumát.


Most már lehet kérdezni

Az új parlament megalakulása óta először kedden lesz lehetőség kérdések és azonnali kérdések feltételére, hiszen múlt péntek óta hivatalban vannak az új kormány miniszterei, így van kitől kérdezni. Az MSZP-s Gúr Nándor rögtön egy talányos címmel nyitja a sort: „Levelet hozott a postás s katona?” címmel kérdezi a nemzetgazdasági minisztert, de egyelőre csak találgatni lehet, hogy pontosan mi a téma. Párttársa, Heringes Anita már konkrétabb kérdést feszeget, nevezetesen azt, hogy „Lesz-e pénz az osztálykirándulásokra?” A jobbikos Egyed Zsolt pártja kedvenc témáját, a közbiztonságot veszi elő, mikor azt kérdezi a belügyminisztertől: „Ha már rendet tettek, akkor hogyan lett Miskolcból kiemelt veszélyeztetett település?” Párttársa, Vágó Sebestyén valószínűleg Orbán Viktor május 25-én, az EP-választás után elmondott győzelmi beszédére utalva kérdezi az emberi erőforrások miniszterétől: „Győztünk, nagyon győztünk, sőt mi győztünk a legjobban?” Az LMP-s Sallai R. Benedek ismét a sokat vitatott földkérdést veszi elő, mikor azt kérdezi: „Mikor állnak föl a »helyi földbizottságok«, és milyen összetétellel?” (A földtörvény szerint a gazdálkodó-képviselő által emlegetett bizottságok feladata lesz eldönteni, ki vehet földet egy adott településen – a szerk.) A Fidesz kommunikációja a jelek szerint továbbra is egyetlen téma köré épül, legalábbis az első kormánypárti kérdést Németh Szilárd rezsibiztos teszi fel, „A rezsicsökkentés megvédése Brüsszellel szemben” címmel. Párttársa, Kara Ákos a javuló foglalkoztatási statisztikáknak örül, kérdésnek álcázott győzelmi jelentésének címe: „Segély helyett esély; 4,1 millió fő felett a foglalkoztatottak száma”.


Budapest, te csodás

A keddi parlamenti ülés legfontosabb döntése a budapesti önkormányzati rendszer átszabásáról szól: a május 30-án, alig négy hónappal az őszi önkormányzati választások előtt benyújtott, sürgősséggel megtárgyalt fideszes javaslat alapvetően átszabná a főváros politikai térképét: pártlistákon választott képviselők helyett a 23 kerületi polgármester ülne be a közgyűlésbe, akikhez mindössze kilenc, kompenzációs listán megválasztott képviselő csatlakozna (illetve továbbra is közvetlenül választanák a főpolgármestert). A kormánypárti javaslat várhatóan együttműködésre kényszeríti a baloldali pártokat, hiszen külön indulva esélytelenné válnak. (A fővárosi voksolás átszabásáról itt és itt írtunk bővebben.) A javaslattal szemben felmerült a kritika, hogy alkotmányellenes, hiszen nem lesz egyenlő a választójog – hiszen a XXIII. kerület (19 ezer lakos) polgárainak szavazata közel hétszer annyit fog érni, mint a XI. kerületi (144 ezer lakos) polgároké. Az esetleges alkotmánybírósági fiaskó elkerülésére találta ki az igazságügyi bizottság, hogy a kompenzációs listára kerülő töredékszavazatokat (a nem győztes polgármesterjelöltekre leadott voksokat) meg kell szorozni egy arányszámmal. A lényegen ez nem változtat, Budapest ettől még a kerületek föderációjává alakul, de alkotmányossági aggályokat nehezebb lesz felvetni.


Orosz atom, orosz pénz

Kedden, az önkormányzati törvény módosítása után a parlament szavazni fog egy sor ellenzéki javaslat tárgysorozatba vételéről, vagyis arról, hogy akar-e egyáltalán foglalkozni ezekkel. A korábbi tapasztalatok alapján valószínű, hogy nemet mondanak majd többek közt az LMP alaptörvény-módosítására, amely újra kötelezővé tenné a kormányprogramot, vagy a sokadszor benyújtott, a rendszerváltás előtti állambiztonság iratainak megismerését lehetővé tevő javaslatra. Hasonló sorsra jut minden bizonnyal a Jobbik javaslata a képviselők és kormánytagok kötelező vagyonosodási vizsgálatáról. Szerdán kezdik meg a képviselők annak a törvénynek a vitáját, amely felhatalmazza a futballcsapatokat működtető cégeket, hogy a biztonságos beléptetés érdekében egészen különleges adatkezelést végezzenek: ha elfogadják a módosítást, joguk lesz biometrikus adatokból – képmásból, íriszképből vagy vénalenyomatból – generált, vissza nem fejthető, úgynevezett HASH-kód generálására, hogy ennek alapján azonosítsák a regisztrált szurkolókat. Korábban a regisztráció már önmagában kiverte a biztosítékot a szurkolói csoportoknál, ezért várható, hogy a legújabb ötlet ellen is tiltakozni fognak. Az egyébként általában érdektelen nemzetközi szerződéseket kihirdető törvényjavaslatok közt szerdán lesz egy, amely biztosan élesebb vitát fog kiváltani a szokásosnál: az Oroszországtól a Paks 2 atomerőműre felveendő tízmilliárd eurós (több mint 3000 milliárd forint) hitelről szóló megállapodás. Az óriási összeget az új blokkok üzembe helyezésekor, de legkésőbb 2026-ban kell elkezdeni törleszteni, és 21 éven keresztül kell fizetni a részleteket. Az LMP már korábban vitanapot kezdeményezett az atomerőmű bővítése ügyében, és más ellenzéki pártok is kifogásolják a hitelfelvételt, így valószínűleg a szokásosnál nagyobb érdeklődés övezi majd a törvényjavaslat tárgyalását. Ebben a cikkünkben öszefoglalva megtalálja a paksi sztorit.