Egy forintot sem költ a kormány a menekültek beilleszkedésére

Fotó: MTI / Kelemen Zoltán Gergely

-

Hiába volt olcsó és viszonylag fiatal, a kormány tavaly teljesen feldúlta a menekültek beilleszkedését támogatni hivatott rendszert. Azóta a menekültek csak arra jogosultak, amire egy magyar ember, de sem a közmunkán, sem a hajléktalanszállón nem látják őket szívesen. Civil szervezetek indítanak ugyan számukra lakhatási és nyelvtanulási programokat az integrációra szánt uniós pénzből, de a kormány ezt is inkább a rendőrségre és a hazatelepítésekre költi.


2016 tavaszán két, Nigériából származó nő érkezett Magyarországra. Mindkettőnek babakorú gyermeke van, mindketten menedékjogot kértek, és végül nyár elején mindkettőjüket el is ismerték menekültként. Az egyiküket már májusban, másikukat viszont csak júniusban – írja az Abcúg.

Ez eredményezte azt a furcsa szituációt, hogy az egyik nigériai édesanya kapott a magyar államtól a beilleszkedését segítő integrációs támogatást – az első fél évben közel havi százezer forintot –, a másik, hasonló helyzetben lévő nigériai nő viszont már nem. Aki kapott, az elkezdett magyartanfolyamra járni és fodrásznak tanulni, a másik viszont adományokra szorul.



A kormány 2016 júniusában szüntette meg a menekülteknek járó beilleszkedési támogatást. Ezt többek között azzal indokolták, hogy egy menekült se legyen jogosult olyan juttatásokra, amelyek a magyar állampolgárokat nem illetik meg. A menekültek azonban sokkal nehezebben jutnak hozzá azokhoz a támogatásokhoz, amelyekhez a magyarok, az új menekültügyi rendszer pedig alig kompenzálja ezt a hátrányt. Ami pénz van, azt is az Európai Unió adja, és a kormány még abból is inkább a hazatelepítést és a rendőrséget finanszírozza. Utánajártunk, mit kaphat ma egy menekült Magyarországon.


Megtérül, ha rászánják az időt a nyelvtanulásra

Magyarországon a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) felel a menekültekkel kapcsolatos hivatalos ügyintézésért. Ennek a legfontosabb része eldönteni, hogy a Magyarországra érkező menedékkérők közül ki az, akit az állam befogad, menekült- vagy oltalmazotti státuszt kap, és ezzel jogosulttá válik arra, hogy legálisan is Magyarországon maradhasson.

Az elmúlt években drasztikusan megnőtt a Magyarországra érkezett menedékérők száma, így a BÁH-nak is rengeteg munkája akadt. A hivatal ugyanakkor rendkívül szigorúan döntött, így hiába érkezett 2015-ben 177 ezer, 2016-ban pedig 29 ezer menedékkérő Magyarországra, tavaly előtt csupán 508-an, tavaly pedig csupán 432-en kaptak menedékjogot.

A hivatal, vagyis a magyar állam feladatainak azonban itt még nincs vége, ennek a közel ezer embernek ugyanis segíteni kell a beilleszkedését is. Egy másik országból érkező menekült ugyanis jó eséllyel nem beszél magyarul, fogalma sincs a magyar ügyintézés menetéről, nincs hol laknia és nincs hol dolgoznia.

Szabó Attila, a Menedék Migránsokat Segítő Egyesület munkatársa a következő példával szemléltette, miért is fontos, hogy ebben az időszakban az állam támogassa a menekülteket. Ha egy menekült kikerül a lakhelyéül szolgáló menekülttáborból, és elkezd dolgozni, akkor nagyon hamar összeszed egy magyar alapszókincset. Ezzel el fog tudni boldogulni a mindennapokban, viszont megreked, csak egyszerűbb munkákra fogják felvenni, sokszor feketén. Ezek mellett azonban nem fogja tudni képezni magát. Ezzel szemben, ha van pénze és ideje a nyelvtanulásra, akkor később egy jobb körülményeket biztosító, legális munkát is van esélye szerezni, hiszen sokkal jobban fog magyarul beszélni.

Tavaly nyár elején a BÁH honlapján még egyértelműen le volt írva, milyen támogatásra jogosultak a menekültek abból a célból, hogy ezeket az akadályokat leküzdhessék. Ma viszont már a honlapon a „Támogatások menekültek és oltalmazottak számára” menüpont alatt csupán egy zavaros szöveg van arról, hogy Magyarországon volt ugyan ilyen jellegű támogatás, hosszú bekezdéseken keresztül részletezik is, hogy ki milyen feltételek teljesítésével igényelhette, ma viszont már nincs ilyen, tavaly júniusban ugyanis megszűnt. Arról pedig nem írnak egy szót se, hogy van-e helyette bármi is, csupán azt hangsúlyozzák, hogy a menekültek jogosultak a magyar emberek számára is elérhető szociális juttatásokra.


Három éve szervezték újra az egészet

A kormány 2014 óta kétszer is fenekestül felforgatta a menekültek támogatási rendszerét. 2014 előtt az országban menedékjogot kapott emberek még egy sor támogatást igényelhettek: az állam pénzzel támogatta az iskoláztatásukat, a létfenntartásukat és a magyar nyelvleckéiket is. Ezeket a támogatásokat azonban 2014-ben megszüntették, és bevezették az úgynevezett integrációs szerződés intézményét.

„Az integrációs szerződésnek az volt a célja, hogy leküzdjék az emberek azokat a hátrányokat, amelyek a nyelvtudás, a helyismeret hiányából fakadnak, és kapjanak egy kis haladékot, hogy megismerjék az országot” – mondta az Abcúgnak Kováts András, a Menedék Migránsokat Segítő Egyesület igazgatója. A szerződés lényegében egy jövedelemkiegészítő pénzbeli támogatás volt.

A menekülteknek azután, hogy hivatalosan menedékjogot kaptak Magyarországon, két hónapon belül el kellett hagyniuk az addig a szálláshelyükként szolgáló menekülttábort. Ekkor köthették az integrációs szerződést. Ez abból állt, hogy ők vállalták, mindent megtesznek a magyarországi beilleszkedésükért, hetente felkeresnek egy szociális munkást a helyi családsegítő szolgálatnál, akivel kidolgoznak, majd végrehajtanak egy tervet, állást keresnek, valamint elkezdenek magyarul tanulni.

Cserébe az állam havonta ad nettó 90 ezer forint támogatást, amit a menekült arra költhet, amire akar. Ha jövedelmet szerez, akkor a támogatás is csökken, de félévente automatikusan is csökkentik, egészen két éven keresztül, majd a végén teljesen megszűnik. Ha egy menekültnek gyereke van, a támogatási összeg is nagyobb, de havi 235 ezer forintnál egyetlen család sem kaphatott többet.

Kováts András szerint az integrációs szerződés korántsem volt tökéletes, például mivel jövedelemkiegészítésként működött, azaz annyival csökkentették, amekkora bevételre a menekült szert tett, arra ösztönözte az embereket, hogy feketén vállaljanak munkát. Mindezek ellenére rengeteg jó is volt benne. Egyrészt szakmai konszenzussal váltotta fel a korábbi rendszert, amely túl szétaprózott támogatásokból állt össze, ráadásul csak nagyon bürokratikus módon, lassan lehetett hozzájutni. Másrészt a szerződés észszerű támogatást adott, amelyből meg lehetett élni. „A szimbolikája az volt, hogy ahogy te integrálódsz, mi úgy vonjuk vissza a támogatásunkat” – mondta Kováts.


Alig kellett rá költeni

2016 májusában azonban, alig két és fél évvel a bevezetése után a kormány megszüntette az integrációs szerződést. A Belügyminisztérium ezt többféleképpen is megindokolta. A törvénymódosítás beterjesztésekor azt írták, el kell kerülni, hogy „a gazdasági migránsok kizárólag a jobb élet reményében Magyarországon terjesszenek elő menedékjog iránti kérelmet”, ezért kell megvágni a szociális juttatásokat. Hozzátették azt is, hogy a menekültek ne legyenek jogosultak olyan juttatásokra, amelyek a magyar állampolgárokat sem illetik meg.

Idén februárban pedig a Belügyminisztérium az Abcúgnak már azzal indokolta a támogatás megszüntetését, hogy a tapasztalatok alapján a menekültek közül sokan nem voltak elkötelezettek a magyarországi társadalmi beilleszkedés iránt, sokan ismeretlen helyre távoztak, így az integrációs szerződésüket fel kellett mondani és a pénz folyósítását meg kellett szüntetni.

Kováts András szerint viszont a támogatás megszüntetésének egyértelműen politikai oka volt. Hozzátette, hogy valóban volt lemorzsolódás a támogatást igénylő menekültek között, az azonban egyáltalán nem mindegy, hogy ez a program elején vagy végén történik. Az ő tapasztalatuk szerint ez inkább az elején történt meg, ami azt jelentette, hogy a magyar állam épphogy megkezdte a támogatás folyósítását, tehát ezekre az emberekre nem ment el sok pénz. Sokan pedig Kováts szerint éppen azért léptek le, mert látták, hogy a havi 90 ezer forint, ha már lakást és rezsit is kell belőle fizetni, akkor nem nagy pénz.

Az integrációs szerződés ráadásul a BM adatai szerint kifejezetten népszerű volt a menekültek körében, 2015-ben 306 esetben igényelték, azaz a menedékjogot kapott emberek hatvan százaléka. A támogatás folyósítására 2015-ben mindössze 186 millió forintot fizetett ki a magyar állam. Összehasonlításképpen, ez az összeg eltörpül a menekültellenes plakátkampányra áldozott több milliárd forinthoz képest.


A hajléktalanszálllók nyitva állnak a menekültek előtt

Megkérdeztük a Belügyminisztériumot, hogy az integrációs szerződés megszüntetése után a magyar állam hogyan támogatja a menedékjogot kapott emberek beilleszkedését. Itt hangsúlyozták, hogy a menekültek ugyanolyan feltételek mellett, ugyanazon szociális jellegű juttatásokra jogosultak, mint a magyar állampolgárok. Ez lényegében azt jelenti, hogy a menekültek bemehetnek a hajléktalanszállókra, kaphatnak családi pótlékot, vagy dolgozhatnak közmunkásként.

A Menedék Egyesület tapasztalatai szerint azonban a menekülteknek egyáltalán nem olyan egyszerű igénybe venni ezeket a szolgáltatásokat, mint egy magyar embernek. A legtöbb hajléktalanszállóról például sokszor kinézik őket, és alapból hátrányból indulnak, ha az elérhető helyekért kell versenyezni. Közmunkára pedig hiába próbáltak már többször is bejuttatni menekülteket, a munkáltatók informálisan közölték velük, nem tartják jó ötletnek, a többi közmunkás ugyanis nem tudna megbarátkozni velük. „Ha nincsenek pluszszolgáltatások, akkor ezek az emberek kirekesztődnek” – mondta Szabó Attila, az egyesület munkatársa.

Kováts András szerint ráadásul a támogatás megszüntetése után rendszerszinten sem lett olcsóbb a menekültek támogatása, csupán közvetve jelennek meg a költségek. „Amikor kapta az állami támogatást, akkor nem ment be a hajléktalanszállóra, de ha most bemegy, az ottani vendégéjszakáinak költségei talán nagyobbak is, mint a havi 90 ezer forintos integrációs támogatás volt” – mondta.


Egy forintot sem költ a kormány a menekültek beillesztésére

A szociális rendszer finanszírozásán kívül ugyanakkor a kormány a támogatás megszüntetése óta semennyi pénzt nem költ arra, hogy segítse a menekültek beilleszkedését (csupán a még élő, a megszüntetés előtt kötött szerződéseket finanszírozza a kifutásukig). Amikor rákérdeztünk, hogy állami forrásból milyen programokat működtetnek, a BM azt felelte, hogy a magyar állam uniós források odaítélésével biztosít további anyagi támogatást, projekteken keresztül. Ez azt jelenti, hogy az állam projekteket finanszíroz abból a pénzből, amely az Európai Unió Menekültügyi Migrációs és Integrációs Alapján keresztül érkezik Magyarországra, vagyis a kormány saját pénzből egy forintot sem költ integrációra, hanem az erre elkülönített uniós pénzeket használja.

A Menekültügyi Migrációs és Integrációs Alapon keresztül valóban temérdek pénz érkezik az országba, az elmúlt két évben két körben közel kétmilliárd forintot osztottak ki. Ennek a pénznek egy részét állami, másik részét civil szervezetek kapták a legkülönfélébb célokra.

A támogatott projektek között voltak menekültek magyartanulását, lakhatását elősegítő projektek, munkába állást könnyítő szolgáltatások, különböző képzéseket biztosító szolgáltatások. A lakhatási gondok megoldását egyedül több száz millió forinttal támogatta a kormány az alap pénzeit felhasználva. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy a pénzt odaadták egy szervezetnek, például a fővárosi hajléktalanellátónak, amely aztán vállalta, hogy lakást talál bizonyos számú menekültnek. Ez többek között azért is fontos, mert mindeközben a kormány tovább csökkentette a menekülttáborokban tölthető időt: a menedékjogot megkapó menekülteket ma már egy hónapon belül kirakják a táborokból.

Az egyes támogatott projektek között ugyan rengeteg olyan volt, amely kifejezetten menekültek integrációjával foglalkozott, az összes kiutalt pénznek azonban csak a kisebb részét tették ki a beilleszkedésre szánt támogatások.

A Nemzetközi Migrációs Szervezet például 232 millió forintot kapott azért, hogy megszervezze azoknak a menekülteknek a hazatérését a saját országukba, akik úgy döntöttek, végleg el akarják hagyni az országot. De több száz millió forintot kapott fejlesztésekre az Országos Rendőr-főkapitányság is például idegenrendészeti eljárás alatt álló személyek szállítására. Jellemző, hogy a kormány a legtöbb pénzt, közel egymilliárd forintot a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányságnak adta volna azért, hogy létrehozzanak egy „humánus fogva tartást” biztosító objektumot, ez azonban végül nem valósult meg.


Alig ismernek el menekülteket, csak ezért működik még

Kováts András szerint több oka is van annak, hogy a mostani rendszer kevésbé jó, mint az integrációs szerződésre épülő korábbi. „A korábbi rendszer mindenki számára elérhető, átlátható szabályok szerint működött, kiszámíthatóan, egy nemzeti program részeként. A mostani rendszer viszont projektalapú, egyáltalán nem biztos, hogy évről évre finanszírozható lesz” – mondta.

A projekteket vállaló szervezetek eltérő minőségben valósítják meg a programokat, és a hozzáférhetőség sem garantált. „Az, hogy valakinek a 12 fős lakhatási programjába beférsz-e, nem világos, míg a 90 ezer forintos támogatás akkor is ennyi volt, ha harminc menedékkérőt ismertek el abban az évben, és akkor is, ha háromszázat” – magyarázta Kováts. Hozzátette, az is baj, hogy az EU által támogatott programok korábban kiegészítő programként működtek, ma viszont már csak ezek vannak.

„Az integrációs támogatás idején mi elkezdhettünk a szofisztikáltabb, szakmaibb programokra koncentrálni, például szakképzési, közösségi programokra, mert az alap el volt végezve” – mondta Kováts. Ma viszont a civil szervezeteknek újra a menekültek mindennapi szükségleteivel kell foglalkozniuk.

Szabó Attila ehhez hozzátette, hogy a jelenlegi projektalapú finanszírozás csak addig tud jól működni, amíg a munkaerőpiac képes felszívni az országba érkező menekülteket. Ez szerinte csak az utolsó egy-két évben vált jellemzővé, elsősorban a munkaerőhiány miatt, korábban vért kellett izzadniuk azért, hogy egy cég menekülteket alkalmazzon. „Ha ez a kedvező állapot megszűnik, akkor a jelenlegi rendszer nem biztos, hogy el fogja tudni látni az embereket, a munkajövedelem kiesésével ugyanis sokkal nagyobb teher fog az ellátórendszerre hárulni” – mondta.