Egy- és ötcsillagos mamahotelek: a fiatalok társadalmi rétegződése

Fotó: MTI/MTVA / Simó Endre / MTI/MTVA / Simó Endre

-

Vannak feltörekvő geekek és sodródó geekek. Pedig a tudás mindegyikük kezében ott van. Olyan készséggel kezelik kütyüiket, ahogy már egy évtizeddel idősebb embertársuk sem. A magyar fiatalok így alapvetően két osztályba tartoznak: a feltörekvők és a sodródók közé. Bő húsz év után ismét megvizsgálták a magyar társadalom egészének rétegződését, és nyolc jól elkülöníthető osztályt találtak.


Azok a fiatalok, akik maximálisan kihasználják technológia tudásukat, facebookos közösségüket és nem utolsósorban szüleiket, mindössze félmillióan vannak. Azok a fiatalok viszont, akik inkább csak a mának élnek, nincsenek céljaik, jóllehet sok szempontból hasonló tudás birtokában vannak, mint feltörekvő társaik, több mint másfél milliós közösséget alkotnak. Közös jellemzőjük azonban, hogy zömében szüleikkel élnek. Csak van, aki egy-kétcsillagos mamahotelben, és van, aki négy-ötcsillagos mamahotelben - ahogy a GfK-val közös kutatás vezetője, a Magyar Tudományos Akadémia munkatársa, Róbert Péter megjegyezte. A magyar körte - a magyar társadalom rétegződése Márpedig a mamahotel besorolása jelentősen befolyásolja, honnan indul infotech-expertünk. A sodródókra sokkal inkább jellemző, hogy szüleik nem az elitbe, hanem a középosztályba tartoznak. Képzetlenebbek, nincs elég kapcsolatuk, nem járnak színházba, nem olvasnak könyvet, pedig nagyon otthon vannak az új kulturális közegben, ami akár feljebb is vihetné őket a társadalomban.   Holott éppen erre lenne szükség: az ő felemelkedésükre. A körtealakkal szimbolizált magyar társadalom ugyanis arról tanúskodik, hogy a középosztály megerősítésének politikai célkitűzése egyelőre nagyon nem jött be. Túlságosan vékonyan elnyúlik a felső, szár felőli része, és rendkívül terebélyes az alsó harmada, amelynek lakói a mindennapi létért küzdenek.

Tőkések

Az elit mindössze 200 ezer embert számlálhat. Gazdagok és habzsolják a magas kultúrát. Vagyis gazdasági és kulturális tőkéből is jócskán bespájzoltak. Igaz, kapcsolati tőkéjükben is elitisták, vagyis nem kötődnek annyi szállal a világhoz, mint például az őket követő felsőközéposztály reprezentánsai.   A felsőközép szűk egymillió ember. Ízig-vérig (fő)városi. Magasan képzettek, sok embert ismernek, és kapcsolataikat jól (ki)használják.   Őket követik a már említett feltörekvő fiatalok, valamint a vidéki értelmiségiek. Míg a feltörekvők az elitet ostromolják, a 6-700 ezer vidéki tudástőkés a leszakadás ellen küzd. Ők a kisvárosi tanárok, orvosok, a helyi közélet szereplői, akik mindenkit ismernek, és akiket mindenki ismer. Habár mindazokkal a tőkékkel (jószágokkal) rendelkeznek, mint a felsőbb társadalmi osztályok, ám mindenből kevesebb van nekik.

Nem csak munkások

A többiek közé már végképp nem jó tartozni. A kádári kisemberekként definiált másfélmillió ember már csak éldegél. Ha nehezen, de kijön a havi fixből, de kulturális javakra már nem jut neki. Velük nagyjából azonos szinten vannak a főként fiatalokat tömörítő “sodródók” osztálya, majd jönnek a munkások, akiknek legalább munkájuk van.   A többiek, bő kétmillióan(!) leszakadtak. Képzetlenek, zömében nincs munkájuk, kisvárosok és falvak lakói, nincsenek aktivizálható javaik, kapcsolataik, szüleik. A legalsó réteg önmagát újratermeli. Rosszabb időkben bővítetten újratermeli. A társadalmi osztályok területi megoszlása Ez a kétmilliós tömeg, és a főváros-vidék újból megerősített szakadéka a legnagyobb problémája a mai magyar társadalomnak. Hogy ehhez képest van-e erős középosztály, vagy nincs? A VS.hu érdeklődésére Róbert Péter azt mondta, a politikában mindig is megvolt ez az ambivalencia, hogy melyiket támogassam: a középosztályt vagy a leszakadókat. Végesek az erőforrások, választani kell.  Az MTA kutatója szerint beruházások és valódi jövedelmet nyújtó munkahelyek kellenek, mert csak ez tudja kiegyensúlyozni a nemzetközi összehasonlításban jelentősen elmaradó magyarországi jövedelmeket. A munkahely elvesztése ugyanis szinte automatikusan leszakadáshoz vezet.   (A kutatást 15 ezer fős internetes és ezerfős reprezentatív mintán végezték a GfK Piackutató Intézet és a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpontjának munkatársai. Az adatgyűjtés 2014 februárjában és márciusában történt. Magyarországon utoljára 1992-ben volt hasonló léptékű rétegződés-vizsgálat.)