„Egy dologról fog szólni a választás” – Botka László-interjú

Forrás: Vs.hu, Kozma Zsuzsi

-

A MSZP választmányának elnöke kétharmados győzelmük esetén sem írna az ellenzék nélkül új alkotmányt. Szegedi polgármesterként azt sem zárja ki, hogy listás második helye dacára később mégis városvezető maradjon. Nagyinterjú.


Bajnai Gordon azt nyilatkozta, hogy egy év múlva miniszterelnök lesz. Ön szerint is? Egyetérthetünk azzal, hogy megvan a kormányváltó többség Magyarországon. A következő hónapok feladata, hogy ezek a választópolgárok elhiggyék: le lehet váltani Orbán Viktort. Másrészt meg kell tudnunk őket győzni, hogy jobb lesz, ha újra baloldali kormány jön létre Magyarországon. Az MSZP mindenképpen jövőorientált kampányt fog folytatni. Lényegében az élet minden területén, minden ágazat számára szakmailag megalapozott programot is készítettünk az elmúlt évben. Az országot járva pedig azt tapasztalom, hogy az emberek döntő többsége nem dől be a kormányzati propagandának, és tisztában van azzal: rosszabbul él, mint négy éve. És önök elhiszik, hogy le lehet váltani a Fideszt? MSZP-s politikusok nyilatkozták, hogy a párt már 2018-ra készül. Ez csak a kormánypárt reménye lehet. Tisztában vagyunk azzal, hogy legnagyobb demokratikus ellenzéki pártként mi tudunk alternatívát nyújtani a Fidesz-kormánnyal szemben. Erre készült az MSZP stratégiája, erre készült a választási programunk, és erre készülünk a választási kampányban is. Nem gyengíti az esélyeiket, hogy nincs egy közös miniszterelnök-jelölt? Idén tavasszal, mikor elkezdtük a tárgyalásokat az együttműködésről, a választmány egyhangúlag döntést hozott: közös miniszterelnök-jelölt, közös listás- és egyéni képviselőjelöltek kellenek. Az Együtt indoka az volt a kettős lista és a közös 106 jelölt mellett, hogy az ő választóik többsége nem korábbi MSZP-szavazó. Tehát szerintük jóval több választót lehet két listával bevinni a kormányváltásba. Abban egyetértettünk, hogy ezt a választást nem lehet listán megnyerni. Ahhoz ragaszkodtunk tehát, hogy a 106 egyéni körzetben legyen közös jelölt. Akkor feladták annak a reményét, hogy közös miniszterelnök-jelölt legyen? Az MSZP közös jelöltet akart, de elfogadtuk az Együttel kötött választási szövetséget. Politikában persze soha nincs olyan, hogy soha. Most arra készülünk, hogy ebben a felállásban indulunk.



Az összefogásból mindenesetre az Együtt-PM mellett szól, hogy a bajai videóval kapcsolatos botrányba nem keveredett bele. Mit gondol, kinek nagyobb a felelőssége az ügyben, az MSZP-nek vagy a DK-nak? Én azt gondolom, a lényeg az, hogy Baján a Fidesz csalt, és erről bírósági papírja is volt, hiszen megismételtették a választást. Egyébként ezeknek az időközi választásoknak, akár nyertünk, akár veszítettünk, egy óriási tanulsága van: jóval kisebb a különbség a Fidesz és az MSZP között. Több időközi választást megnyertünk, ahol pedig veszítettünk, ott jóval kisebb különbséggel, mint 2010-ben, és jóval kisebbel, mint amit a mostani közvélemény-kutatások mutatnak. Tehát akkor a videó kapcsán van az MSZP-nek elszámolnivalója? Ebben az ügyben az MSZP már mindent elmondott, a pártnak nincs titkolnivalója a videóval kapcsolatban. A videót a HVG.hu-nak átadó kommunikációs igazgató, Déri Balázs lemondott közben, de egyéb konzekvenciák is leszűrhetők a párt kommunikációját illetően. Egy sajtónyilvános beszélgetésük is a nem megfelelő kommunikációjukról szólt volna, mégis a sajtó elküldésével végződött a dolog. Ironikus, nem? Azt mindenképpen egyeztetni kell, hogy valaki egy fórumot a nyilvánosságnak szán, vagy pedig belső beszélgetésnek. Ha ez nincs előre tisztázva, előfordulhatnak ilyen malőrök. Tanultunk is ebből a hibából. A következő időszakban természetesen nem a belső megbeszéléseké a fő terep, hiszen kampány kezdődik.



Lendvai Ildikó mondta a HVG.hu-nak, hogy „Gyurcsány Ferenc itt van, bejött a szobába”, és hogy „akadémiai okoskodás lenne azon elmélkedni, hogy milyen jó lett volna, ha kint marad”. Ha Mesterházy új tanácsadója ennyire a DK-val való összefogás felé mutató kijelentést tesz, azt komolyan kell venni, nem? Mi ősszel választási együttműködési javaslatot tettünk a DK-nak, ebben azt javasoltuk, hogy legyen közös lista, és DK-s meghatározó politikusok szerepeljenek rajta. Egyéniben is közös jelöltként indítottuk volna politikusaikat. Gyurcsány Ferenc többször nyilatkozta, hogy nem akar az ellenzéki győzelem hátráltatója lenni. A felmérések szerint pedig a baloldali győzelemhez az aktív bizonytalanok megszólítására van szükség. Ezeknek az embereknek a döntő többsége 2010-ben a Fideszre szavazott, azóta viszont csalódott a kormányban, de nem a korábbi szocialista kormányzást akarja visszahozni. Gyurcsány többször mondta, hogy képes levonni a megfelelő konzekvenciát, és mi is ezt kértük tőle. Ezt a DK elutasította, innentől egyértelmű, az összefogás elmaradásáért kié a felelősség. A DK azt nyilatkozta, hogy más vezető politikusaikat is vétózták. Ez egyáltalán nem igaz. A Facebookon Szabó Zoltán egyszer már értetlenkedett azon, ön miért állítja, hogy ez nem igaz. Nem erősíti az együttműködést, ha ilyen állítások elhangzanak. Más DK-s politikusoknál, még egyszer mondom, ilyen kizáró ok, mint Gyurcsány esetében, nem merült fel. Mégiscsak Gyurcsány Ferenccel nyertek 2006-ban választást. Ő tehető egyedül felelőssé a korábbi kormányzásuk hibáiért? Minden választás a jövőről szól. El szeretnénk kerülni, hogy a múlt rég elvesztett csatáit újra kelljen vívni. Valóban, az MSZP Gyurcsány vezetésével óriási választási győzelmet aratott, de aztán, 2010-ben a Fidesz kétharmadhoz jutott. Azt sem felejtettük el, hogy Orbán ezt a kétharmadot nem tombolán nyerte.


„Azt sem felejtettük el, hogy Orbán ezt a kétharmadot nem tombolán nyerte.”

Októberben a 168 Órának adott interjújában az alapján tett különbséget Horn Gyula és Gyurcsány Ferenc közt, hogy egyikük egy választási vereség után vállalta pártjának háttérből való segítését, másikuk pedig „harcias rajongókból saját pártot szervezett”. Ha jövőre mégsem nyernek, ki fogja vállalni a felelősséget, Mesterházy vagy Bajnai? Nem gondolkodunk a felelősség elosztásában, hiszen a szocialista pártban testületi döntések születtek az elmúlt időszakban. Az MSZP soha nem volt vezérelvű part, és nem lesz az a jövőben sem, szemben a Fidesszel, ahol Orbánnak 24 éve megkérdőjelezhetetlen a vezető pozíciója, akár győznek, akár veszítenek. Mi egy demokratikus, nyitott párt vagyunk, ahol kétévente van tisztújítás. Itt pedig mindenkinek, akinek feladata, tisztsége van a pártban, újra el kell nyernie a tagság bizalmát. Jön az újabb rezsicsökkentés, kibővítik a családi adókedvezményt, állítólag most már tényleg megmentik a devizaadósokat is. Hányadik havi nyugdíjat kell ígérniük, hogy mindezek ellenére is legyen esélyük a győzelemre? Aki a programunkat megnézi, látja, hogy nagyon karakteres, baloldali program, de nem populista. Minden választási ígéretünk megalapozott. A szövetségkötést is úgy kezdtük az Együtt-tel, hogy először a programokat hangoltuk össze. Nincs óriási különbség így programpontjaink között – mindketten azt szeretnénk, hogy Magyarországon újra gazdasági növekedés legyen, beruházások és új munkahelyek szülessenek. Meg akarjuk változtatni az igazságtalan egykulcsos adórendszert: a mostani eredményeként az adófizetők 80 százaléka több adót fizet, mint a szocialista kormány alatt. A húsz százaléknak, a legmagasabb jövedelműeknek pedig 500 milliárdot tettek a zsebükbe. Programjuk címe az, hogy „Igazság, biztonság, szabadság, jólét”. Jólétet ígérni nem populizmus? Ez nem populizmus, ezek alapvető értékek. Nincsen szabadság és nincsen demokrácia, ha az emberek döntő többségének nem biztosított a megélhetése. A Fidesz-kormányzás eredményeként egy tízmilliós országban több mint négymillió ember él a létminimum alatt, immár másfélmillióan mélyszegénységben. Soha nem látott mértékűvé nőtt a jövedelemkülönbség: a leggazdagabb és a legszegényebb tíz százalék között most már kilencszeres a szorzó. Erre nem volt példa korábban. Ezen hogyan változtatnának? Hitelből, mint korábban? Ahogy hangsúlyoztam, programunk arra épül, hogy egy kiszámítható, Európa-barát, befektető-barát, munkahelyteremtést célzó gazdaságpolitikát kell folytatni. Ha a gazdaság növekszik, akkor többet lehet elosztani. Azonnal megváltoztatnánk az adópolitikát, a családtámogatási rendszert. A Fidesz annak ad többet, akinek többje van, és attól vesz el, aki támogatásra szorul. Szerintünk a kormánynak annak kell többet adnia, aki erre rászorul. Amit a Fidesz kétharmados törvénybe iktatott, hogyan akarják kétharmad nélkül megváltoztatni? Többféle forgatókönyvünk van erre az esetre. Az új választási rendszerben pedig tényszerűen sokkal könnyebb kétharmados többséget elérni, mint korábban. Ez a rendszer jóval kevésbé arányos, mint a korábbi. De ha nem lesz kétharmadjuk, elfogadják majd a Fidesz által teremtett játékszabályokat? Az új alkotmányt, a hosszú évekre pozícióba került közszolgákat és a többit? Ha Orbán rezsimje megbukik, márpedig meg fog, akkor lehetősége lesz a magyar jobboldalnak, hogy megújuljon, hogy valódi európai, demokratikus konzervatív oldal jöjjön létre Magyarországon. Akkor biztos megértik, hogy alkotmányt, sarkalatos törvényeket egy normálisan működő demokráciában a politikai erők közösen szoktak alkotni. A Fidesz erre azt feleli, hogy az a demokratikus, amit a többség legitimál, és mivel kétharmaduk van, legitim módon írtak új alkotmányt is. Ez a mondat azért árulkodó. A lehető legtisztábban árulja el, hogy mennyire nem érti a Fidesz, miként működik egy normális, XXI. századi európai demokrácia. Egy európai demokráciában ugyanis senki nem gondolhatja, hogy kizárólag övé az ország, legyen bármekkora többsége is az adott pillanatban. Egy európai demokráciában az ország alkotmányát, a sarkalatos törvényeket a politikai erők konszenzusával szokták megalkotni. Így történt a rendszerváltáskor, így kezdődött meg a demokrácia kiépítése, és ezt rombolta le a Fidesz.



Ha kétharmadot szereznének, önök írnának új alkotmányt? Ha kétharmadot szereznénk, akkor sem írnánk egyedül új alkotmányt. Nem hinnénk, hogy csak a parlamenti többség magánügye, hogy milyen alkotmánya van az országnak. Én egy népszavazás kiírását is támogatnám. Programjukban azt is írják, hogy oktatásra több pénzt szánnának. Ezt miből finanszíroznák? Programunk egyik leghangsúlyosabb része az oktatás. Ennek két oka is van: a legnagyobb rombolást épp ezen a téren követte el a Fidesz. Egyforma állami iskolákban egyforma állami alkalmazott tanárok ugyanazt tanítják – ez súlyos minőségromlást okoz a magyar oktatási rendszerben. A pedagógusok kiszolgáltatottá váltak, és közelítünk afelé, hogy egy gyermek sorsa már születésekor eldől. Mi bevezetnénk a tandíjmentességet – csak annak kéne fizetnie, aki rosszul tanul, vagy évet ismétel. A két világháború közötti világkép jellemzi a Fideszt, egyre inkább a származás, a család anyagi helyzete határozza meg egy gyermek sorsát. Nem véletlen, hogy 500 ezer ember hagyta el az elmúlt 3 évben Magyarországot, zömében fiatalok. Őket hogyan hoznák haza? Hangzatos „Gyere haza!”-programokkal biztos nem lehet őket hazahívni. Ezek az országot elhagyni kényszerült fiatalok, középkorúak általában hazajönnének, de ehhez a feltételeket kell biztosítani. Ha újra lesz gazdasági növekedés, beruházások, munkahelyek, az eléggé vonzó lehet ahhoz, hogy hazajöjjenek. A hallgatói szerződést, azaz a röghöz kötést is azonnal eltörölnénk. Nem kényszerrel kell a fiatalokat itthon tartani, hanem jövő és perspektíva biztosításával. Ez viszont hosszútávú, bizonytalan ajánlat, míg a hallgatói szerződéssel gyorsabban kívánnak megoldást találni a kérdésre. De a társadalom megadja rá a maga válaszát: évről évre egyre több diák kezdi meg külföldön az egyetemi tanulmányait. Egyharmadával csökkentették az egyetemek költségvetését három év alatt. Azt állították, hogy nem tandíjat vezetnek be, ami igaz is, hisz nem néhány ezer forintos tandíjat szednek, hanem önköltségessé tették diákok jelentős része számára a felsőoktatást.


„Ha kétharmadot szereznénk, akkor sem írnánk egyedül új alkotmányt.”

Ha mindenkinek ingyenes lenne az oktatás, nem omlana össze a felsőoktatás? Egyes karokon most is le kell faragni a költségekből, oktatókat küldenek el… Ez azért van, mert egyharmadával csökkentették a felsőoktatási költségvetést, ami óriási hiba volt. Az oktatási rendszer egy normálisan működő országban a társadalmi mobilitás legfontosabb intézményrendszere. Élhetetlenné válik az az ország, ahol egy szerény jövedelmű szülő még abban sem bízhat, hogy a tehetséges gyermeke majd többre viszi. Ez korábban nem így volt? Néhány éve még önök is tandíjat kívántak bevezetni. A tandíjat nem lehet összehasonlítani az önköltséggel, és az MSZP korábbi tandíjelképzeléseiben volt jelentős tandíjmentesség is, ami járt a szociálisan rászorult és a kiváló tanulmányi eredményű diákoknak. Most viszont tandíjmentes felsőoktatást kínálunk: aki elérné a bejutási küszöböt, az tandíjmentesen kezdheti meg tanulmányait. A DK többször támadta az összefogást a kettős állampolgársággal kapcsolatos Fidesz-lépések elfogadása miatt. Nem kívánok a DK-val vitatkozni. A kettős állampolgárságot amúgy jónak tartom, a választójogot nem. El is vennék? Számunkra fontos a szerzett jogok védelme, tehát nem készülünk erre. Hangsúlyozom: nem a múlt elvesztett csatáit kívánjuk újranyitni. Azt sem hiszem, hogy a határon túl élők döntenék el a választásokat.


„Tandíjmentes felsőoktatást kínálunk.”

Miből gondolja, hogy az MSZP ma hitelesebb, mint 2010 előtt? Az LMP például azzal kampányol, hogy korrupciós ügyekben egylényegű a két nagy blokk. Most egy maffiaállam épült ki Orbán vezetésével, mindent lenyúlnak: a földet, a trafikot, a takarékszövetkezetet. Az MSZP kormányzása alatt voltak korrupciós ügyek, de ezek nem szervezetszerű, hanem egyedi esetek voltak, és a szocialista kormányzás alatt el is indultak a büntetőeljárások. Egy politikai rendszert az minősít, hogy a bűnnek látja-e pártállását, védi-e saját bűnbe esett embereit. Azért szeretném azt is jelezni, hogy a Fidesz által kreált botrányokban közel sem az a helyzet, amit korábban állítottak. Nagyon sok megvádolt szocialista politikusról kiderült, hogy igaztalanul gyanúsították. Kikre gondol? Rengeteg példát lehet hozni, nem csak országos, hanem helyi ügyekben is. Szerintem aki ismeri a magyar politikai helyzetet, semmilyen körülmények között nem tud egyenlőségjelet tenni a két kormányzás közé. Mintha ennek ellenére a NAV-ügyben önök is akadályozták volna a vizsgálóbizottság felállítását. A NAV-ügyben a leghatározottabban támogattuk a vizsgálóbizottság létrehozását, és a Fidesz is rákényszerült ennek megszavazására. Emlékeztetnék, hogy néhány hónapja éppen E.ON-ügyben volt egy vizsgálóbizottsági kezdeményezés, aláírták MSZP-sek és jobbikosok is, amiből óriási felháborodás lett a sajtóban. Jó az, ha újságírók reakciójától teszik függővé politikájukat? Nemcsak újságírók háborodtak fel, hanem a választóink is. Teljesen jogosan elvárják, hogy a Jobbikkal közösen semmilyen politikai akcióban ne vegyünk részt. Török Zsolt is a „ballib médiára” és „álcivil liberószervezetekre” hivatkozott a Facebookon. Nem fél, hogy az Együtt-PM-mel való összefogás is efféle szembenállást fog visszahozni? Hogy újra „a farok csóválja a kutyát”-helyzet áll elő? Úgy kötöttük meg a választási szövetséget, hogy átnéztük a két párt politikai programját, és azután fogtunk össze, ezeket összeegyeztethetőnek tartottuk. Így új koalíciós feszültségre nem számítok. És azoknak, akik a megújulás reményében szavaznának az Együtt-PM-re, nem kell attól félniük, hogy ezzel a 2010 előtti időket rehabilitálják? Alapvetően egy dologról fog szólni a választás: akarjuk-e, hogy Orbán rezsimje hosszú időre berendezkedjen Magyarországon, vagy szabad, nyitott, demokratikus, európai jogállam akarunk lenni. A választópolgárnak erre a kérdésre kell választ adnia. És ha ő azt a választ adja, hogy a Fideszre szavaz, abból önök milyen következtetést vonnak majd le? A választások előtt kevesebb mint négy hónappal mi a győzelemre készülünk. De ha mégsem nyernének. Majd akkor válaszolok erre a kérdésre. Azt eldöntötte már, hogy képviselő vagy polgármester marad? Az én sorsomról a választók fognak dönteni. A szocialista párt a listán a megtisztelő második helyet ajánlotta nekem, kérve, hogy ne induljak egyéniben, hanem az országos kampányban vegyek részt. Az összeférhetetlenség nem a parlamenti, hanem a jövő évi önkormányzati választásokkal fog beállni. Szívesen lenne újra szegedi polgármester? Igen, érzek erre motivációt. Jobban motiválnak a város előtt álló lehetőségek, mint amennyire elégedett vagyok az elért sikerekkel.

Fotók: VS.hu/Kozma Zsuzsi