Döntött a Kúria: érvénytelen az árfolyamrés a Kásler-ügyben

Fotó: MTI/MTVA / Szigetváry Zsolt / MTI/MTVA / Szigetváry Zsolt

-

Erre a döntésre vártak a kormánypártok. Jöhet az új jogegységi ítélet, majd az új törvény, amely „megmenti” a devizahiteleseket.


A Kúria felülvizsgálati döntése szerint a Kásler házaspár és az OTP közötti devizahitel-szerződésnek érvénytelen az a két pontja, amely a vételi és az eladási árfolyamra vonatkozik, és ahelyett a Magyar Nemzeti Bank mindenkori hivatalos árfolyamát kell alkalmazni. Egyebekben a vitatott szerződés érvényben marad. Ebben az ügyben a Kúria kizárólag a Kásler házaspár szerződéséről döntött. A Kúria régóta tartó ügy végére tett pontot az ítélettel, melynek indoklása ezekben a percekben is tart. Az ítélet jelentőségét mutatja, hogy a kúriai döntés után sajtótájékoztatót tartanak az úgynevezett Kásler-ügyről. A támadott szerződési feltételeket tisztességtelennek találta a Kúria is, mivel álláspontja szerint a devizahiteleknél átváltás helyett csak átszámítás van, tehát a pénz átváltásakor szokásos díjazás nem jár. A Kúria szerint tisztességtelen tehát, hogy a vételi és eladási árfolyam alkalmazásából a pénzügyi intézményeknek ellenszolgáltatással nem fedezett bevétele, a fogyasztóknak pedig költsége keletkezik. És tisztességtelennek tartja a Kúria azért is a különböző árfolyamok alkalmazását, mert nem felel meg az Európai Unió Bíróságának a Kúria kezdeményezésére néhány hete hozott ítélete által rögzített világos, érthető szabályozás követelményének. Ezek után június 16-án hozhat jogegységi döntést a Kúria a devizahitelezéssel kapcsolatos kérdésekben – mondta el Wellmann György, a Kúria Polgári Kollégiumának vezetője a Kásler-ügy tárgyalása utáni sajtótájékoztatón. Wellmann szerint azok a pontok szerepelnek majd ebben a jogegységi határozatban, melyek a tavaly decemberi, első jogegységi határozatból kimaradtak. Így a Kúria vizsgálja majd, hogy az árfolyamkockázat fogyasztóra való terhelésének tekintetében tisztességtelen-e a devizahitelezés, vagy esetleg amiatt, hogy a pénzintézet esetlegesen téves tájékoztatást adott az árfolyamkockázattal kapcsolatban. Az egyoldalú szerződésmódosításokat is vizsgálja a Kúria, azt, hogy ez milyen körülmények közt felel meg az átláthatóság követelményének. Továbbá vizsgálat tárgya az is, hogy tisztességtelen volt-e az árfolyamrés alkalmazása. Jogegységi tanácsként üléseznek majd 16-án a Kúria polgári kollégiumának bírái, az öt ítélőtábla polgári kollégiumának vezetője, valamint a legfőbb ügyész. Egyelőre nem biztos, hogy aznap döntés is születik, de még az ítélkezési szünet előtt létrejöhet az a jogegységi határozat, ami kötelező lesz minden magyar bíróságra. Wellmann kérdésre válaszolva elmondta: a devizahitelesek problémájának megoldása a jogegységi döntést követő jogalkotási lépésektől várható. Az OTP Bank elfogadja a Kúria mai döntését, de szerinte annak nincs érdemi hatása sem a konkrét ügyben fennálló szerződésre, sem a deviza alapú hitelszerződésre. A bank közleménye szerint így a feleknek visszamenőlegesen el kell számolniuk, de ez összegszerűségét tekintve kevesebb mint egy százaléka a teljes hitelösszegnek, amit pedig az adós és a Kúria sem vitatott. Az OTP már korábban, a másodfokú jogerős döntés után csökkentette azon követelését, amelynek a hitel visszafizetését nem teljesítő ügyfelével szemben kénytelen végrehajtás útján érvényt szerezni. Viszont Magyarországon nincs precedensjog – emeli ki az OTP Bank –, így a különböző perekben hozott ítéletek nem vonatkoznak minden más ítéletre, illetve minden szerződésre. Kásler Árpádot a Kúriáról távozva hívei fogadták, akik üdvrivalgásban törtek ki, mikor A Haza Nem Eladó vezetője bejelentette győzelmét. Sokáig viszont nem maradt, mert, mint mondta, lejár a parkolóideje, ezért sietnie kell.


A Fidesz erre a döntésre várt, jöhet az új mentőcsomag

Az azóta a Haza Nem Eladó Mozgalom Párt vezetőjévé előlépett Kásler Árpád még 2008-ban vett fel feleségével devizaalapú jelzáloghitelt, a szerződés egyik kikötése pedig az volt, hogy a folyósítás napján érvényes vételi árfolyamon, svájci frankban kell törleszteniük. Viszont a kikötés szerint a fizetendő részletek forintösszegét az esedékesség napját megelőző napon érvényes eladási árfolyamon kell számolni. Káslerék szerint a szerződés tisztességtelen volt, ahogy az is, hogy a kezelési költséget devizában határozták meg, ezért perre mentek az OTP-vel. A Békés Megyei Bíróság első fokon 2011. december 8-án a két kikötés semmisségét állapította meg, valamint mellőzte a kezelési költség devizában való meghatározását. Ezen túl a szerződés ellenében az eladási árfolyammal szemben a vételi árfolyam alkalmazását rendelte el visszamenőleges hatállyal. Az OTP fellebbezett, a Szegedi Ítélőtábla pedig másodfokon mellőzte a kezelési költségre vonatkozó részt, és jogerőre emelte azt, hogy vételi árfolyamon kell számítani a törlesztőrészleteket. Az ítélet szerint a kezelési költség vizsgálatára nem terjed ki polgári bíróság jogköre. Az OTP a Kúriához fordult felülvizsgálati kérelemmel, mivel szerinte a szerződéses rész tisztességtelenségét nem vizsgálhatja bíróság, ha a szerződés világos. a bankot illető árfolyam-különbözet pedig része az ellenszolgáltatásnak. A Kúria idén januárban az Európai Unió Bíróságához fordult, és előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezett. Az EU Bírósága viszont a Kúriához utalta vissza az ügyet. Eddig az árfolyamrés tisztességtelensége volt kérdéses. Így tehát a Kúriára az a feladat várt, hogy tavalyi jogegységi határozatát ennek, illetve az egyoldalú kamatemelésnek meghatározásával kiegészítse. Mint korábban írtuk: a Fidesz a választás után kezdeményezte a kilakoltatási moratórium meghosszabbítását. Rogán Antal sajtótájékoztatón beszélt arról: „nincsen végső időpontja a moratóriumnak, addig tart, amíg a devizahitelesek helyzetét rendező törvény meg nem születik.” Egyúttal sürgette a Kúriát, hogy kezdje meg a tárgyalást az árfolyamrésről és az egyoldalú kamatemelésről. Azt ígérte: ha júniusig állást foglal a Kúria, a Fidesz elfogadja majd a devizahitelesek helyzetetét rendező törvényt.