Dokumentum bizonyítja: állított le vizsgálatot a NAV-elnök

Forrás: VS.hu/Zagyi Tibor

-

Tényleg burokban születtek azok a cégvezetők, akiknek a vállalkozását kiemeltté nyilvánítja az adóhivatal. Legalábbis ezt sugallja az a dokumentum, amelyet az Átlátszó.hu ismertetett. Az előnyös státust több mint 1300-an élvezik.


Igazolva látja teóriáját Horváth András. Az Átlátszó.hu asztalán ugyanis landolt egy beszámoló, amely a kiemelt adózók osztályának 2010 negyedik negyedévének munkáját összegzi. Ebből kiderül, a revizorok több esetben kértek kapcsolódó vizsgálatokat, mert egyes cégek gyanúsak voltak számukra, ám nyolc kérelmet megtagadtak az arra jogosultak. Hármat az adóhivatal elnöke (ekkor már az Orbán-kormány által kinevezett Vida Ildikó) utasított el, öt vizsgálatot pedig helyi szinten állítottak le. A beszámoló szerint mindez azonban nem járt adatvesztéssel, mert az információkat megküldték a területi adóigazgatóságoknak. Az áfacsalási botrányt kirobbantó Horváth András maga is amellett kardoskodik, hogy minden jelzés ellenére a legfelsőbb szinteken elzárkóznak a kiemelt adózók, körükben is elsősorban a legnagyobb áruházláncok vizsgálatától.

Pedig Horváth szerint ők nyelik le az évi ezermilliárdnyi elcsalt áfa legnagyobb részét. Logikus az érvelése: ők diktálnak olyan árat, amelyet csak adócsalással lehet elérni. Az adóellenőrzési szakértő szerint a 27 százalékos általános forgalmi adó megfizetése helyett hazai és külföldi cégek láncolata dolgozik azon, hogy olcsóbban kerüljenek az áruk a polcokra. Horváth úgy kalkulál, hogy a 27 százalékból egy-két százalékpontot vesznek le az adót eltüntető kishalak, a többi pedig a részben multinacionális, részben magyar üzletláncoknál marad. Horváth András sajtáj

Az adó kulcsa az áruházláncoknál

Horáth András szerint Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter ellenzéki képviselőknek adott minapi válaszlevele is beismerő vallomás. A miniszter azt írta, hogy az adóhivatal számára sem volt ismeretlen, hogy az adócsalással érintett áruk a polcokra is eljutnak. Ezért 2011-ben hét nagy multinacionális áruházláncnál kezdtek vizsgálatot, amelynek 49 beszállítójánál további vizsgálatot rendeltek el. Az eredmény: “a közvetlen beszállítók adóhatósági kapcsolatai kifogástalanok”. (Jóindulatúan ezt úgy lehet értelmezni, hogy tisztességes adófizetők, és talán nem azt jelenti, hogy lefizetik az adóellenőröket.)

Talán éppen ezek a kifogástalan kapcsolatok jelentenek akadályt a továbblépésben - élcelődött Horváth András a miniszter megfogalmazásán. Bár Varga Mihály tájékoztatása szerint a 49 beszállítónál már a szállítási papírokat ellenőrizték, vagyis azt feltételezték, amit Horváth András is, jelesül, hogy a tényleges árumozgás nagyban eltér attól, amit lepapíroztak, azokban semmit sem találtak. Az adóellenőrzési szakember azonban továbbra is elégedetlen. Szerinte a kulcs az áruházláncoknál van. Ha nem is közvetlenül náluk történik az áfamentes vásárlás, tudniuk kell, hogy sokszor a gyári ár alatt szerzik be termékeiket. Márpedig az Európai Bíróságnak van olyan ítélete, amely szerint megállapítható az áruházlánc felelőssége, ha tudta, vagy tudhatta, hogy irreálisan alacsony áron jutott hozzá az áruhoz. Horváth András szerint előbb-utóbb az áfacsalási lánc alsóbb tagjainak a neve is ki fog derülni, ám ott még a hatóságok sem fognak vagyont találni, amelyen behajtható az adócsalással okozott kár. Ez csak az áruházláncokkal fizettethető meg - indokolta a VS.hu-nak az adószakértő, miért károsítanak meg minden adófizetőt, ha megmarad a kiemelt adózók érinthetetlensége.

Hogy is csinálják?

Az EU-csatlakozás után indultak be a körhinta- vagy lánccsalások, és az elmúlt években pörögtek fel igazán. Ez a csalás elsősorban a nagy tömegű, ömlesztett áruknál (tej, cukor, olaj, liszt, de a húsipari termékekre is átterjed) divat, ahol a hatóság képtelen megállapítani, hogy egy ezer tonnás cukorhegy valóban abból a cukorból van, amely a papíron szerepel, vagy egy teljesen más forrásból származik.

Ezeket a csalásokat általában külföldön előállított vagy a határon keresztül papíron ide-oda szállított termékkel hajtják végre, kihasználva, hogy az EU-n belüli kereskedelem áfamentes.


Kövessünk végig egy fiktív üveg étolaj útját

Magyar termelő előállítja 90 forintért az étolaj literjét, majd azt 100 forint + 27 forint áfáért továbbadja a nagykereskedőnek. Nagykereskedő szabályos módon visszaigényli a 27 forint áfát - gyártó azt látja, a nagykereskedő tisztességesen működik. Most ismét a nagykereskedő jön, aki 101 forintért eladja Szlovákiába az olajat. Lévén ez EU-n belüli üzlet, áfát ekkor nem számítanak fel. Az áru azonban nem parkol sokáig - gyakran persze nem is mozog, csak papíron. Szlovák cég 102 forintért gyorsan eladja az olaj literjét a magyar „Csaló Kft.”-nek, az áru visszajön az országba, szintén áfa nélkül. Vigyázat, most jön a csalás! Csaló Kft. tovább adja az olajat a kettes számú nagykereskedőnek 103 forintért, a számlát 81 forint +22 forint áfáról állítja ki. „Csalónak” ezt az áfát be kéne fizetnie a költségvetésbe, ám mielőtt ezt megtenné, nyomtalanul eltűnik. Nagykereskedő a 103 forint - immár bruttó áron - beszerzett olajt így 82 forint + 22 forint áfáért eladta a kiskereskedőnek, a forgalmi adót pedig mindketten szabályosan visszaigényelhetik.