Devizahitelesek: kétségek a jogegységi döntés után

Fotó: Europress/AFP/The Kobal Collection / Europress/AFP/The Kobal Collection

-

Az Alkotmánybíróság és egy új törvény is felülírhatja ugyan a Kúria jogegységi döntését, de a bírói fórum határozata nem alkotmányellenes – mondták a VS.hu által megkérdezett alkotmányjogász szakértők. A kormány Brüsszelre vár.


A Kúria döntésének megsemmisítését szeretné elérni a kormánypárti békemenetek szervezőjeként ismert Civil Összefogás Fórum (CÖF). A szervezet az ombudsmanhoz fordul és azt kéri, hogy kezdeményezze az Alkotmánybíróságnál a Kúria jogegységi döntésének megsemmisítését. A CÖF szerint ugyanis ami történt, az visszaélés a gazdasági erőfölénnyel, a kúriai határozat ráadásul veszélyezteti a hitet a jogbiztonságban. Kérdés, hogy a Kúria döntésével kapcsolatosan ki, kik fordulhatnak Alkotmánybírósághoz, illetve milyen lehetőségei vannak magának a testületnek. „Úgynevezett utólagos normakontroll a Kúria döntése kapcsán is kérhető, ezt többek között az ombudsman kezdeményezheti” – mondta a VS.hu megkeresésére egy név nélkül nyilatkozó alkotmányjogász, egyetemi oktató. Ő és egy másik, szintén ismert alkotmányjogász, aki ugyancsak a neve elhallgatását kérte, egyaránt azt mondta: az ombudsman egyáltalán nem köteles egy civil szervezet megkeresése alapján az Alkotmánybírósághoz fordulni. Ha viszont mégis ezt teszi, az Alkotmánybíróság akár meg is semmisítheti a Kúria döntését. Ebben az esetben a legfelsőbb bírói fórum hozhat újabb határozatot, de ezt csak az Alkotmánybíróság döntésének keretei között teheti meg. A testület e mellett visszutasíthatja a hozzá beérkező indítványt – mondván: nem tartozik a hatáskörébe, bár ez eléggé valószínűtlen –, elutasíthatja, azaz kimondhatja, hogy a Kúria döntése összhangban van az alkotmánnyal, illetve nem állapít meg alkotmányellenességet a jogegységi határozat esetében, de bizonyos alkotmányos kötelezettségekre felhívhatja a figyelmet. „A Kúria határozata polgári jogi érvelés szerint született logikus döntés, sem polgári jogi, sem alkotmányossági szempontból nem kérdőjelezhető meg” – mondta a VS.-hu-nak nyilatkozó egyik alkotmányjogász. Kollégája úgy látja, egy kormányközeli álcivil szervezet indítványt szeretne kicsikarni az ombudsmanból. „Az alkotmánybírósági határozatra azonban nincs határidő, ebből a testület nem is fog kihozni semmit belátható időn belül” – tette hozzá a szakember, aki szintén úgy véli, hogy nem alkotmányellenes a Kúria jogegységi határozata, „az ügy el fog feküdni”. Az alkotmányjogász szerint valójában a kormány megkönnyebbült és örült a döntésnek. „Ha nem így lenne, akkor egyszerűen törvénnyel azonnal felülírhatná azt. A jogegységi határozatot ugyanis törvény és alkotmánybírósági határozat egyaránt felülírhatja, törvényt meg két hét alatt alkothatna a parlament” – mondta az alkotmányjogász. A Kúria hétfőn hozta meg jogegységi döntését a devizahitelekről. A pártok eltérően reagáltak, a bankszövetség igazolva látta a bankok gyakorlatát. Egy a devizahiteleseket képviselő ügyvéd szerint bár a Kúria döntése a bankoknak kedvez, a hitelesek továbbra is nyerhetnek a pénzintézetekkel szemben.


A kormány értékel és Luxembourgra vár

A kormány kiértékeli a Kúria döntését, de várja az Európai Unió Bíróságának határozatát is – mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter kedden. A Kúria a szerződések és az árfolyamrés ügyében fordult az európai bírói fórumhoz, a jogegységi döntésben is leírta, hogy ezekről a kérdésekben csak a válaszok megérkezése után akkor foglal állást. A nemzetgazdasági miniszter a jelzálogalapú devizahitelek kivezetését és a devizahitelesek érdekében történő további lépéseket nevezte célnak. A munkát folytatni kell annak érdekében, hogy az ország és a háztartások sebezhetősége a jövőben csökkenjen – fűzte hozzá Varga. Később a közigazgatási tárca parlamenti államtitkára, Rétvári Bence közölte, a kormány következő ülésein ismét tárgyalhat a devizahitelesek megsegítését célzó különböző gazdasági modellekről, a közigazgatási tárca pedig ezután öntheti jogszabályi formába az esetleges változtatásokat. Kiemelte: a problémát sem a bankok, sem az ügyfelek érdekképviseletei, sem a bíróságok nem tudták megoldani, ez a kormányra maradt. Amelynek viszont végleges döntéséhez meg kell várnia a luxemburgi EU-bíróság döntését arról, hogy a fogyasztói szerződéseknél az erőfölénnyel való visszaélés tagállami hatáskörbe tartozik – ahogy a magyar kormány gondolja -, vagy közösségi hatáskör-e.

Kap a Kúria hideget-meleget - nyilatkozatok, vélemények

„A Kúria döntése a bankoknak ma kedvező, azonban – sajnálatosan – a legfontosabb kérdések megválaszolása elől a legfőbb jogi fórum ellépett: a KDNP véleménye szerint az egyoldalú kamatemelés és az árfolyamrés utáni összeg változatlanul visszajár.” – KDNP „A független igazságszolgáltatás képviseletében a Kúria olyan jogegységi határozatokat hozott, amelyek figyelmen kívül hagyják a közerkölcs íratlan szabályait, valamint az eladósodott polgárok jogos s.o.s. jelzéseit.” – CÖF „A szellemi kútmérgezés megtette hatását, de most a Kúria kimondta: a devizahitel szerződés nem hibás termék. Ettől függetlenül a törvényhozó bármilyen más döntést hozhat.” – Felcsuti Péter, a Magyar Bankszövetség volt elnöke

A kormány is fordult már az Alkotmánybírósághoz

A kormány november végén jelentette be, hogy az Alkotmánybírósághoz fordul a devizahitelekkel kapcsolatosan. A kabinet az alaptörvény értelmezését kérte a testülettől: lényegében a szerződések alkotmányellenességét és jogalkotás útján történő megváltoztatását vetette fel. „Egyebek mellett az árfolyamkockázat adósokra hárítása az egyoldalú hitelezői kamatemelés és az árfolyamrés miatt, továbbá, mert a devizaalapú kölcsönök törlesztőrészleteinek növekedése a társadalom széles rétegei számára nehézséget okoz, ami elengedhetetlenné teszi a devizahitelezésből adódó problémák végleges rendezését” - ez szerepelt a többi között a kormány indítványában. Egyelőre nem lehet tudni, mikor születik alkotmánybírósági döntés az indítványról. A törvény ilyen ügytípus esetén nem szab határidőt. Az Alkotmánybíróság főtitkára korábban azt mondta, a testület a probléma társadalmi súlyának megfelelően kezeli az indítványt.