Devizahiteles lét a Kúria után: maradt még fogás a bankokon

Fotó: szpot.hu / Béla Fotós

-

Továbbra is nyerhetnek a devizahitelesek a bankokkal szemben, ha nem volt kellően körültekintő a pénzintézet a szerződés megkötésekor. Ezt állította a VS.hu-nak a több pert is megnyert ügyvéd, Lehmann György, aki összességben úgy látja, a Kúria határozata a bankoknak kedvez.


A Kúria jogegységi határozata csak annyiban aknázta alá a devizahitelesek nyerési esélyeit a bankokkal szemben, hogy az eddigieknél is határozottabban érződik rajta a pénzintézetek nyomása - vélekedett Lehmann György. Az ügyvéd kifogásolta, hogy a Kúria éppen a társadalmi probléma érzékelésére hivatkozva hárította el a döntést több kérdésben. „Vegye úgy a társadalmi problémát, mintha két kiló krumpliról döntene” - mondta Lehmann. Az ügyvéd azzal érvelt, hogy nekik is jogi alapot kell meghatározniuk, amikor a perben érvelnek, a Kúria jogegységi döntésére például nem is hivatkozhat majd az egyes konkrét ügyekben. Mindenesetre szerinte továbbra is megmaradt az a jogi érvelés, amelynek a segítségével eddig is nyert pereket. Ez pedig azon alapul, hogy átláthatóak-e annak a szerződésnek a következményei, amelyeket a bankok kötöttek a devizahitelessel. A Kúria hétfős testülete egyébként éppen egy évvel ezelőtt hirdette ki azt a jogegységi határozatát, amelynek az első pontja kimondja: a szerződésben meg kell határozni, hogy a devizában nyilvántartott hitel esetében milyen referencia kamatlábat alkalmaznak. Így a svájci frankban kötött szerződés esetén a dokumentumnak tartalmaznia kell például, hogy a referenciakamat a svájci bank alapkamata. Ha ez benne van, akkor tisztességes a szerződés, ha nem, akkor tisztességtelen. A következő kérdés az, hogy ebben az esetben semmisnek nyilvánítható-e az egész szerződés. Lehmann szerint ha a fentiek alapján nem lehet megállapítani a törlesztőrészletet, márpedig ha nincs referenciakamat, akkor nem lehet megállapítani, akkor az egész szerződés semmis. A Fővárosi Ítélőtábla éppen a múlt héten hozott olyan ítéletet, amelyben azt állapította meg, hogy ha a hiteles nem tudja a törlesztőrészletet, akkor az a szerződés semmis. A Kúria ebben a kérdésben meglehetős határozottsággal állt ki amellett, hogy a banknak ilyen esetben se bukjon be a hitelként adott pénze. A jogegységi határozat ugyanis azt mondta ki, hogy a bíróságnak a szerződés érvényessé nyilvánítására kell törekednie, akkor is, ha a szerződés érvénytelenségét megállapította, de az érvénytelenség oka kiküszöbölhető. Az ügyvéd ez alapján állítja, hogy a bíróságok hozzáállása meg fog változni a Kúria határozata alapján, és nem a devizahitelesek javára.


A Kúria döntéséről itt írtunk, a Bankszövetség véleményét itt, a pártok közleményeit itt olvashatja.