Devizahiteles Kúria-döntés előtt: a közgazdászok nem optimisták

Fotó: MTI Zrt. Fotószerkesztőség / Mohai Balázs

-

Nem lehet jó döntést hozni a devizahitelesek ügyében, mert a Kúriának egymásnak ellentmondó határozatokat kell szem előtt tartania. Róna Péter és Surányi György szerint ráadásul a bankokat újabb veszteség fenyegetheti.


A két közgazdász az Ökopódium című rendezvényen vázolta a Kúria mozgásterét, de vitatkoztak is azzal kapcsolatosan, hozhat-e egyáltalán mindenki számára előnyös döntést a legfelsőbb bírósági testület, amikor június 16-án elkezdi előkészíteni jogegységi döntését, amely után a kormány és a parlament nekiállhat a devizahiteles-probléma törvényi megoldásának.     A rendezvényt szervező LMP-pártalapítvány, az Ökopolisz társelnöke, Róna Péter nem volt kifejezetten optimista. Egyrészt azért, mert szerinte a hitelezés paraméterei szétzilálódtak a magyar bank- és jogrendszerben, ezért a Kúriának nehéz mire alapoznia a döntését. Másrészt a bírói fórumnak korábbi, egymásnak ellentmondó döntések között kell eligazodnia. Róna szerint megoldás akkor lehet, ha a Kúria tudja pontosan, hogy néz ki a devizahitelezési folyamat.   Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank és a CIB Bank volt elnöke nemcsak a bankok és a pénzügyi felügyelet, hanem az ügyfelek felelősségét is felvetette mondván, a hitelfelvevők józan döntési helyzetben voltak a kölcsönök igénylésénél. Ő úgy látja, a terheket valamilyen ésszerű módon meg kell osztani. Az egykori jegybankelnök röviden a következő megoldási lehetőséget vázolta fel: a devizahiteleket forinthitelekre kell váltani, az adósok törlesztési kötelezettsége 30-40 százalék között csökkenne, viszont hosszabb ideig kellene fizetniük a törlesztőrészlet mérsékléséért cserébe, és a bankoknak is vállalniuk kell a veszteséget. Surányi hozzátette, mindezt meg lehet úgy oldani technikailag, hogy ne boruljon fel a költségvetés, az ügyfélnek se jelentsen plusz terhet, és a bankok vesztesége se tegye tönkre a pénzintézeteket. Aggasztónak azt nevezte, hogy a Kúria döntése a bankrendszer számára 80 milliárd forint körüli veszteséget jelenthet.   Róna Péter úgy látta, nem lesz megoldás, ha a hitel tőkeértéke változik. Ezt a bizonyos tőkeértéket nem lehet a kamatváltozással egy szintre hozni. A közgazdász szó szerint azt mondta, a devizahitelekből ki kell gyomlálni a devizaelemeket. De, mint hozzáfűzte, nehéz helyzetben van a Kúria, mert semmilyen eddigi devizahiteles-mentési próbálkozás nem vezetett eredményre. „Nem tudom, mit fognak csinálni, őszintén szólva” – mondta.   Surányi a beszélgetés során többször is hangsúlyozta, alapvetően nem szereti a devizahiteleket, különösen pedig a svájci frankos hiteleket. Ezért szerencsésebb lett volna – mondta –, ha a bankok egy kvázi kartellt hoznak létre, hogy eurón kívül semmilyen más devizában nem hiteleznek, és fogyasztási hitelt nem is adnak, csak hosszú lejáratú kölcsönt.


Itt a Liberálisok ajánlata is

A témában most ismertette javaslatát a Magyar Liberális Párt is, amelynek egy képviselője van az Országgyűlésben, Fodor Gábor.   A párt szerint az államnak és az adósoknak meg kell osztaniuk a terheket, de úgy, hogy az a többi adófizetőre – többek közt a forinthitelesekre – ne rójon súlyos többletterhet. Úgy válik, a devizahitelesek „felszabadítása” jót tehet a hazai gazdaságnak is – ők ugyanis olyan csoportot jelenthetnek, akik vállalkozással vagy vásárlással (amelynek forrásait jelenleg kizárólag törlesztésre költik) hozzájárulhatnak a növekedés beindításához is.   A Liberálisok javaslata – amelyet hamarosan a parlamentnek is benyújtanak - csak a lakásvásárlási célból felvett hitelekre terjedne ki, és egy hiteladós csak egy lakóingatlanra vonatkozó hitelek esetében vehetné igénybe.