Dél-Európában a legnehezebb egy fiatalnak EP-képviselővé válni

Fotó: Simon Q (CC-BY 2.0) / Flickr / Simon Q (CC-BY 2.0) / Flickr

-

Az Európai Unió szabályai rögzítik, hogy az Európai Parlament tagjait általános, közvetlen, szabad és titkos választáson választják, azt azonban az egyes tagállamok dönthetik el, hány éves kortól lehet szavazni, illetve jelöltként indulni a választáson.


Az Európai Parlament magyar tájékoztatási irodájának összesítése szerint a tagállamok többségében az aktív választójog (vagyis az, hogy valaki voksolhat a szavazáson) és a passzív választójog (vagyis a választhatóság jogának) alsó korhatára megegyezik, és egységesen 18 év. Ausztriát kivéve minden tagállamban a 18. életévüket betöltöttek szavazhatnak, Ausztriában azonban az aktív választójog alsó korhatára 16 év. A legtöbb tagállamban 18 év a választhatóság alsó korhatára is: így van ez Ausztriában, Dániában, az Egyesült Királyságban, Finnországban, Franciaországban, Hollandiában, Horvátországban, Luxemburgban, Magyarországon, Máltán, Németországban, Portugáliában, Spanyolországban, Svédországban és Szlovéniában. 21 év a választhatóság alsó korhatára Belgiumban, Bulgáriában, Cipruson, Csehországban, Észtországban, Írországban, Lengyelországban, Lettországban, Litvániában és Szlovákiában, valamint legalább 23 évesnek kell lennie a megválasztott EP-képviselőnek Romániában. Az EU-ban a legmagasabb alsó korhatárt a képviselők számára Görögországban és Olaszországban határozták meg: itt legalább 25 évesnek kell lennie annak, aki az Európai Parlament választott tagja akar lenni.