Csak a Seuso-kincsek birtokjogát vettük meg

Fotó: The Picture Desk / Robert Trachtenberg

-

Most, hogy itthon vannak a tárgyak, a rendelkezésre álló bizonyítékok segítségével megpróbálhatják bírósággal kimondatni a tulajdonjogot.


A Magyar Állam sosem mondott le tulajdonjogáról, azt az eddigi birtokosok sem vitatták, így nem adás-vételről volt szó. A megállapodás is ilyen jogi konstrukcióban született meg – közölte a VS.hu kérdésére Baán László miniszteri biztos, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója, aki a római kori kincsek visszahozatalát intézte. Mivel az Egyesült Királyság törvényei és a nemzetközi szabályozás is tiltja, hogy tisztázatlan eredetű műkincsekkel kereskedjenek, Magyarország nem is vehette volna meg a darabokat. A Seuso-kincsek egy részére így az magyar állam valószínűleg csak őrzési, vagyis birtokjogot szerezhetett. Hajdú Éva korábbi miniszteri biztos az ATV Egyenes Beszéd című műsorában elmondta, hogy egy hosszú pereskedés útján, immár hazai bíróság előtt szerezhetjük vissza a most 15 millió euróért visszaszállított műtárgyakat. A bíróságon azt kell bizonyítani, hogy a Seuso-kincsek Magyarországról kerültek ki Angliába, ez esetben van esély arra, hogy megállapítsák az állam tulajdonjogát, amelyről egyébként sosem mondott le. „Ha a kincseket megvásároltuk volna, akkor ez az összeg sokkal magasabb lett volna. A magyar állam korábban is folytatott a megállapodásra irányuló tárgyalásokat, így például az előző kormány alatt, a 2008-as pénzügyi válság kirobbanása után, 100 millió eurónál szakadtak meg ezek” – mondta el Baán László a HVG.hu-nak adott interjújában. A Szépművészeti Múzeum igazgatója arra is kitért, hogy a műkincsek hazatértével újabb bizonyítékokat lehet keresni, amelyek a magyar tulajdonigényeket megalapozhatják. Ezek a Hajdú által is említett bírósági eljáráson kellhetnek, hogy új ítélet szülessen az 1993-as New York-i tárgyalás után. Ebben a helyi bíróság elvetette a magyar tulajdonigényt, de azt sem mondta ki, hogy az alperes Lord Northampton a tulajdonos. Azonban, mivel ő volt a birtokos,  nála, illetve az általa vezetett konzorciumnál maradhattak a kincsek. Hajdú az ATV-n arról is beszélt, hogy 2006-2007 tájékán 10 millió euróért visszavásárolhattuk volna a tárgyakat, de akkor a Hiller István (MSZP) által vezetett kulturális tárca kihátrált az üzletből.


Ezek a Seuso-darabok kerültek Magyarországra

A kincs az i. sz. 4. században készült, nagyméretű ezüst edényekből áll. A kincsek legismertebb darabja az a tál, amelyről az egész lelet a nevét kapta. A nagy átmérőjű darab közepén aprólékos vadászjelenetek láthatók, ezeket latin felirat veszi körül, a kincs feltételezett tulajdonosának és családjának ajánlva a készletet, a tál belsejében pedig a Pelso szó olvasható, vagyis a Balaton latin neve. A Seuso-kincs tizennégy, étkezéshez és tisztálkodáshoz használt ezüst edényből áll. Két, ételek tálalására szolgáló nagyméretű lapos tál (az ún. vadász-tál és a geometrikus tál), két további tálaló és valószínűleg dísztálként is használt tál (az ún. Achilleus- és Meleagros tál), egy valószínűleg kéz- és arcmosáshoz használt mély tál és két hozzátartozó, geometrikus díszítésű kancsó, továbbá egy dionysosi ábrázolásokkal, egy állatalakokkal és egy görög mitológiai ábrázolással (ún. Hippolytos-kancsó) díszített kancsó alkotja. Két, díszítésében a Hippolytos-kancsóéval rokon vödör, egy illatszeres tégelyek tárolására szolgáló doboz, valamint egy amphora is tartozik hozzá. Ezeket az edényeket a nagyméretű, rézből készült üstben rejtették el. A magyar állam most hét darabot szerzett vissza a Seuso-kincsből: a vadász (Seuso) és a geometrikus tálat, a két geometrikus kancsót, a kézmosó tálat, az illatszeres dobozt és a Dionysos-kancsót, továbbá a kincs 1500 évvel ezelőtti elrejtéséhez használt, rézből készült üstöt. A műtárgyakról itt olvashat bővebb  leírást: http://www.szepmuveszeti.hu/data/cikk/1323/cikk_1323/Seuso-kincs_mUtargyak_leirasa.pdf