Csak a Fidesz és az LMP örül Navracsics új feladatának

Fotó: MTI/MTVA / Illyés Tibor / MTI/MTVA / Illyés Tibor

-

A kormányszóvivő, a Fidesz és az LMP szerint is fontos feladatot kapott Navracsics Tibor. Ezt viszont nem így látják a baloldali pártok, illetve a Jobbik.


Stratégiai jelentőségű Navracsics Tibor jelölése oktatási és kulturális biztosnak – legalábbis Kurucz Éva kormányszóvivő, a Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselőcsoportja és az LMP szerint. A kormányszóvivő szerint a Jean-Claude Juncker által javasolt biztosi poszt a jövőről szól, ezért a kormány szerint kiemelkedő siker Navracsics jelölése a feladatra. Kurucz elmondta: Európa egyik legsúlyosabb problémája a fiatalok magas munkanélkülisége, illetve az oktatás hatékonyságának a kérdése. A Fidesz EP-képviselőcsoportja úgy látja, kiemelkedő jelentőségű a feladat, mivel meghatározó az európai fiatalok és Európa jövője szempontjából. Az Európai Unióban nagyjából 100 millió fiatal él, akiket a biztosi feladatok közvetlenül érintenek – írták közleményükben. Kiemelték Navracsics több mint húszéves egyetemi oktatói tapasztalatát is, „az ELTE népszerű tanáraként a mai napig aktív szereplője az oktatási rendszernek.” Az LMP-s Schiffer András szerint stratégiailag sokkal fontosabb feladatot kapott Navracsics, mint amelyekről az utóbbi hetekben a hírekben szó volt. A párt társelnöke azt viszont sajnálja, hogy Kovács Lászlóhoz hasonlóan Navracsics sem a saját kormányzati és közigazgatási tapasztalatainak megfelelő területre kapott felkérést. Schiffer hozzátette azt is, hogy bár az oktatás is Navracsics portfóliójába tartozik majd, a második Orbán-kormány nevéhez a hazai oktatásból való pénzkivonás felgyorsulása fűződik. Schiffer szerint majd akkor lehet véleményt formálni Navracsics alkalmasságáról, ha megismerik a terveit.

Akik nem örülnek

A Jobbik szerint viszont a biztosi jelölés csak a magyar lobbitevékenység hiányát mutatja. A külügyi bizottság alelnöke, Gyöngyösi Márton kijelentette: a poszt nem túl fajsúlyos, csupán technikai jellegű, és Navracsics olyan jellegű feladatokért felel majd, amikre az EU-nak nincs közvetlen ráhatása. Gyöngyösi szerint Magyarország lemaradt más uniós országokhoz képest, mivel Szlovénia a közlekedésért és energiapolitikáért, Lengyelország pedig a belső piacokért fog felelni. A Jobbik egyben reméli: Navracsics eléri majd, hogy ne a „liberális értékek” erősödjenek, hanem az unió „valós kulturális értékei” szilárduljanak meg. A DK szerint egyenesen a leggyengébb poszt jutott Navracsicsnak. Gréczy Zsolt szóvivő úgy nyilatkozott, hogy a külügyminiszter a tagállami jelöltek közül „a leggyengébb láncszem lett”, és gyakorlatilag üres portfóliót kapott, mert az EU-nak sem közös oktatási, sem közös kulturális politikája nincs. A szóvivő hozzátette: nem támogatják Navracsics kinevezését, mert főszerepet vállalt „a magyar jogállam lebontásában.” Nem veszik komolyan a magyar jelöltet Jávor Benedek, az Együtt-PM EP-képviselője szerint. A politikus szerint Navracsics csupa olyan feladatot kapott, amelyek „nemzeti hatáskörbe tartoznak”, továbbá gyenge a pozíció és a jelölt is. „Nehéz lesz majd a kulturális sokszínűség mellett érvelni úgy, hogy itthon a politika megmondja, hogy mi az igazi kultúra, hogy az ifjúságot hogyan kell nevelni, és hogy az állampolgári önszerveződéseket az adóhivatal vagy más hatóságok közreműködésével akarja ellehetetleníteni.” – írta közleményében Jávor. Azz MSZP elnöke, Tóbiás József közleményében úgy fogalmazott: „Az, hogy csak ez a poszt jutott nekünk, nem minket, magyarokat minősít, hanem azt, aki az emberét Brüsszelbe küldte, vagyis Orbán Viktort, és az általa működtetett rendszert. Nem Magyarországgal van a baj, hanem azzal, amit a kormányfő művel: felrúgja az európai értékeket és a partnerség helyett a háborús szembenállást választja.” A szocialista politikus közleménye szerint „Orbán kapta a pofont, de nekünk, magyaroknak fáj.” Korábban írtuk: „Navracsics portfóliója egy közepesen fontos tárcának minősül, ide tartozik az EU egyik legsikeresebb programjának tartott Erasmus diák-csere program. Azt azonban érdemes tudni, hogy az oktatáspolitika nemzeti kompetencia, nem az unió hatáskörébe tartozik, így az ezért felelős biztos nem felel olyan átfogó területért, mint akik az EU kompetenciájába tartozó ágazatokat visznek, például a közlekedést vagy a mezőgazdaságot.” Az új bizottságot még jóvá kell majd hagynia az Európai Parlamentnek. Az EB-nek ezután hét alelnöke és húsz biztosa lesz, az alelnökök egyike pedig „első alelnöki” szerepkört kap.