Conchita győzelme után egymásnak estek az osztrák városok

Fotó: AFP / JONATHAN NACKSTRAND / AFP / JONATHAN NACKSTRAND

-

HÁTTÉR

Conchita Wurst szombati győzelmét követően versengés indult az ausztriai városok között a 2015-ös Eurovíziós Dalfesztivál rendezési jogáért. Az első osztrák győztes pedig bevallotta: először őt is irritálta a transzvesztita előadó.


Az APA osztrák hírügynökség szerint Bécsen és a tiroli Innsbruck városán kívül már bejelentkezett a rendezésre Karintia és Alsó-Ausztria tartomány is. Karintia a Wörthersee-stadionban rendezné meg a dalversenyt, Alsó-Ausztria pedig szabadtéri fesztivált tartana. Innsbruck arra hivatkozik, hogy két téli olimpia és a világ első téli ifjúsági olimpiájának megrendezésével „már bizonyított”. Nagy kihívást jelent azonban a költségek előteremtése, mert az osztrák köztévé, az ORF becslése szerint az Eurovíziós Dalfesztivál megrendezése legalább 10 millió eurós nagyságrendű kiadást jelent. Alexander Wrabetz ORF-vezérigazgató máris „össznépi erőfeszítést” sürgetett az ügyben. A 26 éves osztrák előadó saját bevallása szerint „provokációból”, a szexuális orientációról és általában a másságról való elgondolkodtatás céljából visel szakállt női kinézete ellenére, a rendhagyó nemi identitás pedig

„reakció a kiközösítésre, amelyet fiatalon homoszexualitása miatt kellett elszenvednie”.
Alighogy megnyerte az Eurovíziós Dalfesztivált az osztrák transzvesztita, Conchita Wurst, rögtön született három tanulságos térkép, amelyek azt mutatják, hogy melyik ország mennyire imádta vagy éppen nem imádta a szakállas dívát – ide kattintva megtekintheti ezeket.



Az első osztrák győztest is irritálta a szakállas nő

Dicsérte az osztrák győztest Udo Jürgens, aki Merci Chérie című dalával 48 évvel ezelőtt elsőként nyerte meg osztrák színekben az Eurovíziós Dalfesztivált. A 79 éves énekes, zongorista és zeneszerző szerint a transznemű Conchita Wurst (Tom Neuwirth) győzelme
„nagyon fontos jelzés a világnak, azt tanúsítja, hogy Európa toleráns kontinens, ahol másféle életformák és gondolatok is esélyt kapnak”.
A már hosszú idő óta Svájcban élő énekes örül, hogy szülőhazájának „volt bátorsága támogatni egy travesztisztárt a döntőbe vezető útján”. A legendás énekes bevallotta, hogy először őt is irritálta „egy szakállas nő” látványa a tévében, de aztán hallotta őt egy talkshow-ban, ahol „nagyon okos válaszokat adott, egyáltalán nem volt felszínes vagy buta, csak másféle, de az nagyon komolyan, és ezen én elámultam”. Jürgens – mint elmondta – végül teljesen Wurst mellé állt, főleg amikor egyes osztrák és kelet-európai politikusok elkezdtek csúfot űzni a megjelenéséből.
„A politikának a világ egyetlen országában sincs joga beleavatkozni az emberek magánéletébe, főleg nem a szexualitásába”
– mondta Jürgens, a német nyelvterület egyik legjelentősebb előadóművésze, emlékeztetve arra, hogy saját eurovíziós győzelmének korában, 1966-ban még sokfelé bűncselekményként üldözték a homoszexualitást. Udo Jürgens szerint a győztes ballada, a Rise Like A Phoenix is „egy jól megkomponált dal szép zenei ívvel”.